A mostani adeptus. Vagyis: A szabadkőmívesek valóságos titka (Bécs, 1810)
A mostani Adeptus vagy is a szabadkőművesek valóságos titka
S- nak fogok nevezni, minden belső indulataimat tökélletesen akarván megesmerni, tettette, mintha egészszen magam könnyére akarna botsátani, holott éppen ezen időt fordította minden lépéseimnek kitanúlására. Édes Fiam ! azt mondgya eggyik nap a’ többi között: én igen nagy vagyonnal bírok, melly ma holnap reád fog úgy is maradni, hadd szolgállyon azért mátólfogva kedved tellyesíttésére; ne tagadj meg magadtól semmi fiatal esztendeidhez illendő gyönyörűséget, a’ mennyiben tsak az Isteni félelemmel és jó erköltsel megeggyezik; Száz Lajos araanyat szabok ki, esztendőnként, mulatságodra, mellyről semmi számot sem kérek, és nem tagadom mg ezen summának még nevelését is, ha minden tartózkodás nélkül megvallod nékem, mire fordítottad, és megmutatod , hogy ki nem jöhetsz vélle. Már felljebb említettem volt, hogy természet szerint tüzes voltam; és azonkívül hogy valójában esmértem volna azt, a’ mit közönségesen hívságnak szoktanak nevezni, értettem hogy a’ hívságnak mindenféle nemei vagynak, mellyeket egr gazdag ember könnyen szerezhet magának, ítéllye meg azért kiki örömemet, hallván az Atyámnak ezen beszédgyét! valósággal ki is számlál