A mostani adeptus. Vagyis: A szabadkőmívesek valóságos titka (Bécs, 1810)
A mostani Adeptus vagy is a szabadkőművesek valóságos titka
fina személlyemhez való tekéntetéből részesedtem, melly tapasztalásom, valamint szerelmemet, úgy bátorságostiat is nevelvén, írok ennek a’ szerelemre méltó leánynak, és tükrös asztalán (toilette) hagyván levelemet , reszketve vártam mit fog végezni sorsomról. Igen szembetűnő volt nyughatatlanságom , hogy az Atyám észre ne Vegye, azt kérdi azért mosolyogva, ha nintsen, semmi titkom mellyben megbízhatnám ? Szörnyű volt háborodásom, mellyel de la Croix Úr kevés, ideig múlatván magát . Bizonyosan szerelmes vagy, Fiam, azt mondgya nékermi, és kéttség kivil nagynak kell lenni belső indulatodnak, minthogy megtagadod bennem való bizodalmadat.; avagy elfelejtkeztélé arról, hogy barátod vagyok, és pedig szánakodó barátod, ki szüntelen azon töri fejét, miként nyugodalmadat siettethesse. Ugyan próbáld meg, ha a’ szerelem gyönyörűsége után lehelé valami elevenebb, mint a’ meghitt igaz barátság. Ellene nem állhattam illy szíves veletrívaló bánásának; megvallom azért nékie mind szerelmemet, mind pedig a’ módot, melly által tudtára kívántam adni annak, a’ kiért gerjesztette bennem. Rész időt választanék, azt mondgya ez a’ bölcs Bará-