Mit mérnek a demokrata vörös cégér alatt? Hazugságok az olasz szerzetesekre (Kalocsa, 1907)
ban. A szerzetesek ártatlanul lettek meggyanúsítva. Az igazság itt is napfényre jött! Láthatjuk már, hogy csak azért írtak olyan piszkos dolgokat, hogy a disznósághoz szokott olvasóik lelkét szellemi moslékkal tömhessék. Ahelyett, hogy »börtönbe a csuhásokkal,« most már joggal azt kiálthatjuk, hogy »disznóólba a Népszamarát és a többi moslékon hizlalt újságot.« Tisztességes házba nem valók. A milánói botrányok. Milanóban valami Fumagalli nevű apácaruhában járó némber leányiskolát nyitott s még 1897-ben kérte a milánói érseki hivatal jóváhagyását. Mit tett erre az érseki hivatal? A milánói érsek a kiküldött bizottság véleményezésére ezen asszonyi állatot a jogtalanul bitorolt apácaruha viselésétől eltiltotta ; a vezetése alatt álló intézet ajánlását és jóváhagyását kereken megtagadta. Egyben felhívta a városi hatóság figyelmét rá és kérte esetleg karhatalom alkalmazását is, de a városi hatóság semmit sem tett. Az »Osservatore Romano« szóról szóra idézi az érsek levelét. Öt évvel később 1902-ben ismételte kérését az érsek, de süket fülekbe talált, mert az olasz hatóságok okoskodása szerint mindenki olyan ruhában járhat, amilyen neki tetszik. Az egyház kebeléből kiközösített Fumagalli a városi hatóság nemtörődése folytán folytathatta üzelmeit, annál is inkább, mert az egyik rendőrtiszt feltűnően védelmébe fogta.