Erdős Károly: Jézus a modern szépirodalomban (Debrecen, 1938)
, a) vagy a gyermekkorból, b) vagy az egész életrajz átírásával, c) vagy apróbb történetek elgondolásával. D) Utoljára hagyom azokat, akik a mai világba helyezik Jézust. A) A szépirodalomhoz számlálom azokat a műveket, amelyek az evangéliumok szavaival adják Jézus életét. Semmit hozzá nem tesznek, semmit belőle el nem hagynak. A biblia szövegétől mindössze az különbözteti meg ezeket, hogy nem részek és versek szerint, hanem külön címek alatt vannak tagolva az egyes összetartozó részek, kikezdésekkel, vagy idézőjelekkel, úgy, mintha csak most írnák a szerzők. Az általam megemlítendő három műnek szerzői valamennyien római katholikusok és munkáik egyházuk főhatóságának jóváhagyásával jelentek meg. Hogy miért nem írtak ilyen Jézus életrajzot protestánsok, arra vonatkozóag azt az elgondolásomat kockáztatom meg, hogy ezek Jézus életét a kezük között levő újszövetségben az evangéliomok szavaival készen kapják, míg viszont a római katholikus híveknek bibliai kiadása jegyzetelt és így az emberek által készített jegyzetek — a négy evangéliumban egymásután — elterelhetik az emberi figyelmet a Mesterről. 1. Dupanloup Bódog orleansi püspöknek, a francia akadémia tagjának jelent meg Ruschek Antal esperesplébános fordításában Budapesten 1895-ben a Szent István-Társulat kiadásában ,,A mi Urunk Jézus Krisztus élete“ című munkája, amely 185 lapnyi tartalmas bevezető rész után a 189. laptól az 515. lapig Jézus életét adja, nem az addig megjelent magyar római katholikus fordítások szavaival, hanem itt-ott korszerűsítve, de mindig a Szentíráshoz alkalmazkodva. 2. Jobban érdekel minket Bárczy Istvánnak, Budapest volt főpolgármesterének „Jézus Krisztus evangéliuma“ című műve, amely először szerényebb alakban 1923-ban, másodszor igen díszes formában és nyomással 1935-ben jelent meg Budapesten. Az utóbbi kiadás bővebben van jegyzetelve, mint az előbbi és, az utóbbit világhírű festők képei ékesítik. Minthogy Bárczy István pályája kezdetén papnak készült, munkája az eredeti szöveggel és több jeles fordítással való egybevetés folytán bátran tekinthető önálló bibliafordításnak. 3. Teljesen a mai irodalmi nyelven, minden archaizmust elhagyva, jelent meg napjainkban (1937) Dr. Gás