Forster Gyula: A katholikus autonomia törvényhozási rendezésének kérdéséről (Budapest, 1914)
a vonatkozó felterjesztése, mely 1900. év őszén már az új cultusminister, gr. Apponyi elé jut tárgyalásra, ki az autonómiáról törvényjavaslatot szerkeszt, mely azonban nem jut törvényhozási tárgyalásra „ 17—24-III. Az 1910 jun. 25-én tartott trónbeszéd súlyt helyez az autonómia megvalósítására vonatkozó törvényjavaslat mielőbbi letárgyalására. Róma és az episcopatus álláspontja. Az autonómia életbeléptetése iránt, míg az állam körét nem érinti, az egyházat illeti az intézkedés. Az autonómia iránt való érdeklődés azon nagy vagyonban is leli magyarázatát, melylyel a kath. egyház, a vallás-, tanulmányi és egyetemi alapítványok bírnak. Az alapítványok és ezekből fentartott iskolák átadása sarkpontja az autonómia megoldásának. Az egyház autonómiája. XIII. Leo Immortale Dei encyclicája. A kath. egyház autonómiáját nem kell az 1790: XXVI. és 1868: IX. t.-czikkekben keresni. A katu egyház helyzete a XVIII. század második felében. Az 1790. évi országgyűlésen a vallás dolgáról szóló XXVI. t.-cz. tárgyalása. Gróf Batthyány primás nyilatkozata. A főpapságot nem az autonómiára irányuló törekvések, hanem a vallásügyi törvények, a clerust terhelő adók foglalkoztatták 1848 előtt, míg 1848 után az egyházi bizottság, visszaállítása. Az alkotmánynak visszaállítása után a katholikusokra ellenszenves irányban indult meg a képviselőház működése és csak újabb időkben történt a kezdeményezés az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása iránt, mely most hatalmas arányban halad. A vallás- és tanulmányi alapok és az azokból fentartott iskolák jellege. Mennyiben juthatott a kath. egyház 1901 óta inferioritásba a bevett vallásfelekezetekkel szemben ? A vallásalap vagyona és költségvetése. A tanulmányi alap vagyona és költségvetése. A tanulmányi alapból fentartott gymnasiumok és tanulóinak száma és fentartási költsége TM 25—41 IV. Mi legyen az autonómia tartalma ? Az állam nem választja el, hanem kapcsolatba hozza érdekeit az 1848: XX. által a vallással ésegyházzal. Az állam által a vallásoknak az 1848: XX. t.-cz. alapján nyújtott segély mintegy 840 millió tőkének felel meg. Az autonómiának nem szabad az egyház szervezetével ellentétbe jutnia és a kir.kegyúri és felügyeleti jogokat sértenie. A királynak legfőbb kegyúri felségjogán való ténykedése az alapítványok és iskolák létesítése körül. Az alapítványoknak és iskoláknak ebből folyó kapcsolata a királyhoz, ki az állami főhatalmat képviseli. A tanulmányi alapi iskolák kiadása, az autonómiának. A püspökök felterjesztése Ő Felségéhez 1850 aug. 25-éről az iskolaügyben— 42—51 V. Az erdélyi autonómia. Az érd. r. kath. status hatásköre 52—55 * VI. Szükséges-e az autonómia életbeléptetésére fennálló törvények megváltoztatása? Gróf Apponyi és gróf Zichy cultusministerek törvényjavaslata az önkormányzatról — _ — _ _ — — — 56—68 VII. Amily nagy a különbség az első congresses és a második congressus tervezete közt, oly nagy az eltérés a második congressusjavaslata és a törvényjavaslat közt. A törvény meghozatala előtt kívánatos az autonómia szervezetének javaslatát megállapítani és szükséges.