Dózsa Népe, 1946 (2. évfolyam, 1-46. szám)

1946-01-06 / 1. szám

2 Az első szabad újév meghozta a lehetőségét Az elnyomottak szót emelhetnek szabadságuk érdekében. A szabadság első feltétele gazdasági helyzetünk Most egy éve a magyar megjavításának rongva figyelte a gigászi nép szívszóküzdelmet, amelyet az orosz hadsereg vívott a fasiszta hordákkal. Sok-sok szenvedésnek és bizonytalanságnak vetett véget ez a nagy küzdelem, mely Magyarországon az ezeréves elnyomás és rabszolgaság alól szabadította fel a dolgozók millióit. Most a felszabadult, megkönnyebbült népen a sor, hogy ezt a drága kincset, a szabadságot meg is védje minden gonosz szándékkal szemben. A mezőgazdaság robotosai megvetett és megrugdosott munkásréteg volt. Kiközösítve a kultúrából, higiéniából. Szegénység és túl hosszú munkaidő miatt nem tudott versenyt tartani a fejlődéssel. Voltak mártírjaink, akik nem tudtak beletörődni az állati sorsba, de nem pusztultak el nyomtalanul, emlékük élni fog a történelemben. Mi pedig Dózsa vitézeinek méltó utódai kívánunk lenni, minden lehetőséget felhasználunk, hogy jogainkat megvédjük és kiszélesítsük. Minden területet ki kell hogy használjunk a földmunkásság helyzetének megjavítására. Ezért alakítottuk meg országszerte a Földmunlkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége csoportjait falvakban és városokban. Ez a szerv hivatott megvédeni úgy a bérmunkások, mint a kisbirtokosok érdekeit. A munkaközvetítő irodák felállításával elejét vesszük annak, hogy a munkaadó a megszabott munkabérnél kevesebbet fizessen vagy a munkaidőt letagadhassa. A termelő és értékesítő szövetkezetek pedig azt a célt szolgálják, hogy a megtermelt javak közvetlen eljussanak a fogyasztóhoz. Tehát azokat, akik nem hasznos munkát végznek, be kell állítani termelő munkára. A dolgozó nők nagy tábora érzi leginkább, hogy az előállított iparcikkek nem jutnak el rendeltetési helyükre, csak fekete áron. Ezt pedig becsületesen dolgozó munkáscsalád megfizetni nem tudja. Ebből adódik, hogy sok munkásanya nem tudja gyermekét felöltözetni, iskolába járatni. De siránkozás nem segít a bajon. Hathatós eredményt csak úgy érhetünk el, ha férjeinkkel együtt dolgozunk a szövetkezetek kiépítésén és megerősítésén. Tudjuk, hogy nagyon sok akadályba ütközik, de ezt az akadályt már kisebb áldozattal és erőfeszítéssel le tudjuk győzni, mint amelyet ezideig hoztunk a burzsoázia eltartására és kiszolgáltatására. Tehát a lehetőség adva van, nem rúgnak félre az útból többé bennünket, mint tették velünk évszázadokon keresztül. Szívóssá és kitartóvá váltunk a sok üldözés és nélkülözés közepette. Ezt a szívósságot továbbra megőrizzük és ha támadás érne is bennünket, visszaverjük, mégpedig Szövetségünkön keresztül. A felelősség most kezdődik igazán, amikor be kell bizonyítani, hogy igenis többet termelünk mi mint a mamutbirtokosok törpebirtokosok, termeltek. A téli időket pedig használjuk fel tanulásra, szakmai tudásunkat fejlesszük, ugyanúgy társadalmi ismereteinket, hogy a jövőben a dolgozó földmunkás, •ág és dolgozó parasztság kellő helyet kapjon a közügyek intézésénél. Ez szól a mezőgazdasági munkásnőkre a te. Ők is ott robotolnak férjeik melle legy nagyobb hőségben, a leltárasztóbb munkában, az aratásnál, cséplésnél és egyéb kertészeti munkáknál. Nem lehetünk sleppjei más foglalkozású funkcionáriusoknak. Minden iparágnak megvan ma a nehéz problémája. Tehát rtrákségszerű, hogy mi, mezőgazdasági munkások is tanuljunk meg önállóan cselekedni. Szabó Jánosné Makó Milyen árukat kell bejelenteni Az iparügyi miniszternek a december 25 i hivatalos lapban megjelent áru- és anyagkészletek bejelentésére, valamint zár alá vételére vonatkozó rendelete alapján a rendelet életbelépésének naiváp fennálló állapotnak megfelelően kell 1946 január 10-ig, ezt követően pedig minden hónap utolsó napjának állapota szerint a következő hónap 5. napjáig bejelenteni: a "hivatalos lapban megjelent árujegyzésben szereplő, vámtarifaszámmal ellátott vasi és fémipari árukat, vegyi cikkeket, bőrárukat, fa-, építő- és helyreállítási cikkeket, gógyárukat, valamint, textilneműeket. DÓZSA NÉPE ít tanfolyam Karácsonyi számunkban beszám az első tizenkettőről. December 17-án igen már 27 vidéki szaktársunk vett ifj. Szarvas István, Mány, Potyondi Sándor, Farad, Czifra János, Farad, dr. Markovity Pál, Budapest, Nagy László, Bábolnapuszta, Nagy Mihály, Bábolnapuszta, Stierbach István, Bia, Steibli Ferenc, Zsámbék, Juhász László, Kecskemét, Süli József, Kecskemét, B. Nagy Lajos, Komádi, Újlaki László, Kismarja, Orszáczky József, Mány, Kennesidy Sándor, Pécs. A két tanfolgalm hatását és eredménye kicsi részét az alábbi napló és jegyzőkönyv is visszatükrözi. oltunk az első tanfolyam hallgatóiról, kezdődött a második tanfolyam, merészt, mégpedig: Molnár Ferenc, Pécs, Szűcs István, Szekszárd, Márton József, Szekszárd, Niatz Károly, Lébény, Pátfia Mihály, Győr, Blum József, Győr, Nagy József, Rábapatona, Kósa Zsigmond, Győr, Kubik István, Ógyula, Mező István, Mezőkövesd, Huszár József, Mezőkövesd, Varga János, Nagybánhegyes, Galambos József, Budapest. Naplóm margójáról... Ma Dec. 17. hétfő, délután két óra... végre 3 napos utazás után fent vagyok! Mindjárt megtudom, mi az a titokzatos távirati »központi tanfolyam«. Ha én ezt tudom, dehogy jövök fel Bihar legcsücskiből, ilyen utazási lehetőségek mellett! Meg egyáltalában: mi közöm van nekem egy szakszervezeti tanfolyamhoz! Na, én csak megjártam! Szörnyű bosszús és álmos vagyok. Azt hiszem, nagyon hosszú lesz nekem ez az öt nap. Dec. 18. kedd. Brrr!... De hideg volt az éjszaka. Na, hadd lássuk azt a híres tanfolyamot. Filmszerűen neregnek az előadások : »Szakszrvezetünk célja«, »Munkaközvetítés«, »Közigazgatási alapfogalmak«, »Világpolitika». Hát szó se róla, tűrhetőek ... Dec. 19. szerda. »A földreform állásai és további tennivalók«, »Közigazgatási eljárás«, »Szövetkezeti élet«, »Társadalombiztosítás«. Meg kell adni, elég jó előadások! Dec. 20. csütörtök. »Gazdasági lehetőségeink«, »Népi szervek és szövetségünk«, »Szervezési mód», »Demokratikus közigazgatást«. Nagyszerű előadások! Ezekről a dolgokról sem hallottam volna soha, ha nem jövök fel Pestre! Disc. 21. péntek. Hogy ez már a tanfolyam utolsó napja!! Lehetetlenség! Hisz most kezdtünk csak belemelegedni a tanulásba, a vitába. Hogy így elrepüljön az idő! Nos, ez remek volt! Harmincan megint szárnyra kelünk az ország négy sarka felé, tarsolyunkban öt felejthetetlenül szép nap emlékeivel, agyunkban az agrárszocializmus frissen köszörült fegyvereivel. Megyünk s kiépítjük, erőssé, hatalmassá szakszervezeteket, hogy ebben az országban a dolgozók és az ő érdekeik ellen többé valóban senki istenfia ne próbáljon semmit tenni... Újlaki László Kismarja Jegyzőkönyv Felvétetett Kiskanizsán, 1945. évi december hó 19-én déli 1 órakor, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége kiskanizsai székházában. Jelen vannak: Vincze Dezső1 országos kiküldött, Ábel József országos kiküldött, Baj Ferenc és Szilajka József, valamint Fisak György kiskanizsai szaktársak. Baj Ferenc előadja, hogy a kiskanizsai helyi csoportnak kívánalma az volna, ha részükre az apaállatokat és az apaállatokhoz az úribéres legelőt a hozzátartozandó réttel, — ami eddig is az ő jogos tulajdonjogukat képezte — visszaszerzés útján a Központ hozzájárulásával juttatásban részesíteni szíveskedjék. Az apaállatok eltartása mintegy nemzeti vagyon. Elhanyagolása olyan közveszélyes állapotban van, hogy ha nem azok a földmunkások és kisbirtokosok kapják meg, akiktől Nagykanizsa városa 1942 ben elvonta azon célból, hogy az apaállatok tenyésztési haszna Nagykanizsa város adópénztárába folyjon be , és így lehetetlenné tegye azoknak kisembereknek a boldogulását, akik az apaállatokat úgy kezelték, mintha saját tulajdonukat képezte volna. Kérjük a Szövetségünket, hogy ezen indítványunkban támogasson bennünket, hogy azon 3.344 kataszteri hold legelőt és a Kiskanizsán lévő összes apaállatokat munkások és kisbirtokosok a Földhelyicsoportja által megalakított legelőtársulat visszakaphassa, mert ellenkező esetben az apaállatok a mai helyzetben teljesen értéktelenek, mivel olyan ellátásban részesülnek ami csak sovány létfenntartásukat biztosítja. Tehát ezúttal kérjük Szövetségünket, hogy járjon el a földmívelésügyi miniszter úrnál, hogy azon úribéres legelő és erdő, ami eddig a társulatunk tulajdonát képezte, újból a miénk lehessen, amellyel az apaállatok közellátását biztosítani tudjuk. Hívja fel a Szövetségünk Nagykanizsa polgármesterét és utasítsa azon rendelkezésekkel, hogy az apaállatok gondozását juttassa vissza mindazoknak a törpe- és kisbirtokosoknak, aho a múltban vállalták érte a felelősséget. 1 Az első tizenkettő egyike. A két tanfolyam hallgatóihoz kérjük tanfolyamunk hallgatóit, — az első csoportból azokat, akik a fényképezésnél nem voltak jelen, a második csoport valamennyi hallgatóját — hogy küldjenek be — szerkesztőségünknek címezve — egy-egy jó, világos fényképet. Az itt készített nagy csoportkép ugyanis nyomásra nem alkalmas. S mivel megállapodtunk abban, hogy hallgatóinkat lapunkban bemutatjuk, mindenképpen teljesíteni akarjuk azt és ez az egyedüli mód. Elárulom a jövő titkát, hiszen tudom, mindenki erre kíváncsi: 1946 Neked, Nincstelen Barátom, becsületes munkádért annyit ad, amennyit főleg munkaadód és az üzérbanda el nem lophat. Vigyázz hát mindkettőre, mert különben hiába lesz munkádnak fólszabott bére. A Jó orvos ha már tudja a betegség okát nem tétováz, hanem kivágja az egész testet támadó fekélyt. A jó kormány is olyan, ha már tudja, hogy az egész társadalomra káros az üzér, ártalmatlanná teszi azt. * Az üzérkedésnek addig nem lesz vége, míg maga a rendszer tenyészti azt. Kertészeti termelés és földreform Az ideiglenes nemzeti kormány egyik első, korszakalkotó ténykedése a földreform volt. Budapesten és környékén csak a nyár elején kezdődtek meg az előkészítőmunkálatok, késedelmesség és nehézkesség azóta is tapasztalhatóa bizottság munkájában. Sok tízezer kertész házhelyigénylő nyújtotta be igénylő lapját, de tudtunkkal még senki sem jutott hozzá az őt megillető földterülethez. Jól tudjuk, Budapesten a földreform kérdése sokkal bonyolultabb, mint bárhol az országban. Itt a különböző tulajdonjogi kérdéseken kívül figyelembe kell venni a bizottságnak a főváros érdekeit, valamint a városrendezési terveket is. Emellett azonban egy olyan nagy testületnek, mint a budapesti földigénylő bizottság, a kérdésnek legalább már egy részét meg kellett volna oldania. Értjük ezalatt a kertészek földigényének kielégítését is. Hogy nálunk is erőteljes és belterjes szakszerű mezőgazdasági és kertészeti termelés alakuljon ki, ehhez feltétlenül szükségesnek tartjuk a kertészek munkáját, példamutatását, oktatását. Hogy ezt megtehessék, földhöz kell őket juttatni, mint ahogy száz és százezer ember földhöz jutott már az országban. Tudjuk a Budapesten és környékén fennforgó nehézségeket, azonban az országos földreform során is rendkívül sok akadályt és akadékoskodást kellett leküzdeni. Ha erős akarattal nem igyekeztek volna leküzdeni ezeket úgy a földreform még századrészében sem lenne végrehajtva. Itt az Újév. Néhány röpke hét elmúltával a tavaszi vetések, telepítések ideje. A Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége Kertész Szakosztályának az a határozott követelése, hogy tagjai, kik között nagy számmal vannak több évtizedes tapasztalattal rendelkező kertészek is, egész rövid időn belül hozzájussanak a rendelet előírásanak megfelelően az őket megillető földhöz! Biztosítani akarják családjuk és maguk megélhetését, ezenkívül tudásukkal, tapasztalatukkal és munkájukkal elő akarják segíteni és vezetni az ok zerü kertészeti termelést, melynek oly nagy szerepe van a jövő Magyarország felépítésében. Elismerjük a jogos, házhelyet kívánók igényeit is. Azonban sem annyira jogos magánérdeknek, sem közérdeknek nem tartjuk azt, hogy néhány héttel előbb kapják meg telküket. Azt ajánljuk: tegye most a bizottság egyelőre félre a házhelyigénylők aktáit és lásson hozzá az arra illetékes egyéb tényezőkkel egyetemben annak a mindössze néhány száz kerész ügyének elintézéséhez, kik bízva abban, hogy tudásuk, tapasztalatuk és bebizonyított munkájuk révén szükség van rájuk az ország felette szükséges talpraállításában, hitték és hiszik, hogy erre a törvény szellemének megfelelően módot is nyújtanak részükre. Izsák Károly Legidőszerűbb könyv: lagiípolitika a kagpícirdíiítiítan irta : lakat s Jfizge] Ara 24.—P. Kapható a Népszava könyvesboltjában Budapest. Vll. Erzsábet-körfit 17. Postai rendelési az OQÍZPR el re rekindend« az sz. cpekkiapon.