Dunaföldvári Part-oldalak, 2003 (7. évfolyam, 1-12. szám)

2003-01-01 / 1. szám

2003 - az Európai Unió előszobájában Újévi beszélgetés Nagy Gábornéval, városunk polgármesterével Hogyan zárult Dunaföldvár 2002-es pénzügyi mérlege? Erről még nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Annyi azonban bizonyos, hogy hitelt nem kellett felvennie a város­nak. Ez a takarékos gazdálkodás mellett a pályázati többletforrásoknak valamint némi feladatelmaradásnak az eredménye. Hogyan alakul az idei év költségvetése? Jelenleg a költségvetés előkészítésé­vel foglalkozunk. Az elfogadás kétfordu­lós. Az első formában összeállt terveze­tet a képviselő-testület megvitatja, ész­revételeket, javaslatokat tesz. Ennek alapján készül el a végleges forma, mely­nek benyújtási határideje február 15. Két dolog már most bizonyos. Az egyik, hogy az idei év sem lesz könnyebb a tavalyinál; a másik pedig az a meglévő bizonytalanság, melynek oka az adózás­ban történt változások. Nem tudható pél­dául, hogy hány vállalkozó választja az EVA-t. Mivel az EVA kedvezményes adózást jelent, bevétel kiesést eredmé­nyez az önkormányzat számára. Változik a bérbe adott földterületek utáni adózás is. Míg korábban 3 hektár alatt nem kel­lett adót fizetni, mostantól ez az adómen­tesség minden 300 hektár alatt bérbe adott földterületre vonatkozik. A gépjár­műadó a 2003-as évtől már teljesen hely­ben marad, s ez némileg javít az önkor­mányzat helyzetén, azonban ezzel szem­ben áll­­ megnövekedett kiadásként - a közalkalmazottak béremelése. Az idei évben a béremelés 50%-át a fejkvótákba építve kapjuk meg. A többit - mintegy 60 millió forintot - a városnak kell kigazdál­kodnia. Ha kifizetünk mindent, ha működik minden, aminek működnie kell, marad pénz valamilyen fejlesztésre? A decemberben elfogadott költségve­tési koncepcióban mindössze húszmillió forintos többlet van az utak javítására be­építve. Ez mire elegendő? Például tízmilliós nagyságrendű volt az Iskola utcai út, és hatmilliós a Tójárásban végzett munka. Van-e arról adat, hogy hány utcát kelle­ne rendbe hozni? Most készülünk ilyen jellegű, pontos felmérést készíteni. Nagyon vegyes a kép. Az önkormányzat pénzügyi lehető­ségei pedig, mint látható nagyon szűkö­sek. Ezért azok az utcák élveznek priori­tást, ahol a lakosság is hajlandó áldozni a körülmények javítására. Ekkor lehet a kevesebbet több helyen felhasználni. Ez az esztendő az EU-s csatlakozás elő­szobája. Kap-e Dunaföldvár a központi költségvetésből olyan pénzt, amely közvet­lenül kapcsolódik magához a csatlako­záshoz? A központi költségvetés ilyen céllal se­hol sem fog pénzt leosztani a települé­seknek. Van-e olyan tennivaló, melyet a csatlako­zás követel meg? Főképp adminisztrációs, jogharmoni­zációs feladatokról van szó. Ezekhez sok munka szükséges, de külön forrást nem igényelnek. Hogyan fog a tavaszi népszavazáson voksolni? Igennel. Az EU-s csatlakozás Magyar­­ország számára létkérdés. Nyár végére megépül az elkerülő út, rövi­desen átadják a szekszárdi Duna-hidat, illetve elkezdik építeni a dunaújvárosi hidat. Nem tart attól, hogy szép lassan kiürül Dunaföldvár központja? A szekszárdi híd véleményem szerint nem fog sokat levenni a földvári híd for­galmából. Az északnyugat-délkelet irá­nyú forgalom adja a földvári forgalom ge­rincét. Ezt legfeljebb csak a dunaújvárosi híd csökkentheti, amely az M6-os után fog megépülni. Ezért kell erőteljesen lobbizni, hogy az M6-os ne csak Dunaúj­városig épüljön meg, hanem legalább Dunaföldvárig. A város a közeljövőben minden bizon­­nyal sokkal csendesebb lesz. Nem szabad azonban összekeverni az idegenforgal­mat az átmenő forgalommal. Egy hangu­latos, nyugodt, sétányokkal, teraszokkal, idegenforgalmi látványossággal, prog­rammal rendelkező kisváros jóval na­gyobb vonzerőt jelent a turisták számára, mint egy forgalomtól túlzsúfolt, zajos, füstös városközpont. Földvárnak renge­teg a kiaknázatlan turisztikai értéke, és a jövőben ezek hasznosítására mind az ön­­kormányzatnak, mind a lakosságnak ko­moly erőfeszítéseket kell tennie. Az EU- s csatlakozás után új dimenzióba kerül a vidékfejlesztés egésze. A támogatásokon keresztül racionalizálják egy-egy vidék kezdeményezéseit, vagyis az kap támo­gatást, ami összhangban áll az adott terü­let mezőgazdasági, idegenforgalmi, ter­mészeti adottságaival. Dunaföldváron például a jövőben, a jelenleg tapasztalha­­tónál, jóval hangsúlyosabb szerepet kell játszania a falusi vendéglátásnak, turiz­musnak. A hídfelújítást, a szennyvízcsatorna be­ruházást, az elkerülő út kiépülését köve­tően 2003-ban milyen nagyléptékű beru­házás várható? Rendezni kell a Duna-partot. Pályáz­tunk, és remélem nyerni fogunk a híd északi oldalán lévő park megújítására, megszépítésére. A szennyvízcsatorna beruházást követően már nem üzemel a hídtól délre található szennyvíztisztító. A négy és fél milliárdos beruházás nem tar­talmazta ennek a területnek a rehabilitá­cióját. Környezetvédelmi pályázaton még ebben az évben szeretnénk forrást nyerni ahhoz, hogy Földvárnak ez a frek­ventált területe végre megtalálja az őt megillető helyet. Tervezzük a közvilágítás korszerűsíté­sét is. E célból készíttettünk a város egé­szére kiterjedő tervet a DÉDÁSZ-szal még 2002-ben. A mintegy harmincmillió forintos fejlesztés során a jelenleg nyil­vántartásban lévő 670 utcai lámpát lecse­rélnénk 1300 új, energiatakarékos lám­pára. A felújítás költségét öt évre eloszt­va kellene fizetni, és szándékunk szerint ez megoldható lenne a korszerűsítés eredményezte megtakarításokból. Az általános iskola régi problémája, hogy az intézmény tizenhárom épület­ben, szétaprózott körülmények közt kénytelen működni. Ki fogunk dolgozni egy fejlesztési koncepciót - természete­sen a pedagógusok, az oktatás, nevelés szakembereinek a bevonásával -, amely­nek a lényege egy olyan centralizálás, mely hosszú távon képes megoldani ezt a gondot. A koncepció birtokában kerülhet sor a források felkutatására, mindenek­előtt egy jelentős központi, címzett tá­mogatás megszerzésére. A várban már az idén megkezdődnek a munkák. A Kincstári Vagyonigazgatóság hatmillió forintot szán a török torony er­kély- illetve tető felújítására. További 1,6 millió forint jut arra a komplex tervezés­re, amely tartalmazza a vár területén ta­lálható épületek, a térburkolat, a közvilá­gítás terveit. A dél-dunántúli régió PHA­RE pályázatának keretén belül várhatóan 2003-ban sor kerül egy olyan pályázat ki­írására, melynek a 10%-os önerő mellett 90%-os lesz a támogatottsága. Amennyi­ben a Kincstári Vagyonigazgatóság által beruházott összeget tekintjük önerőnek, akkor a 90%-os támogatás nagyon jelen­tős felújításokat tesz lehetővé.

Next