Dunaföldvári Part-oldalak, 2004 (8. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
г ■ I ■ W Я я Я я ■ [UNK]л Г [UNK] Újévi koszonto Tisztelettel köszöntöm az olvasókat! Ha az év fordulóján számvetést készítünk, megállapíthatjuk, hogy hatalmasat változott a világ az utóbbi néhány évben. Csak kapkodjuk a fejünket, s próbálunk lépést tartani az éppen legaktuálisabb történelmi eseményekkel, technikai fejlődéssel, kulturális változásokkal. A Föld egészen kicsivé és sebezhetővé vált. Megnőtt a lakosságszám, túl sok a környezetszennyezés, a meglévő energiaforrások mértéktelen pazarlása következtében nő a globális felmelegedés, hatalmas természeti katasztrófák és terrortámadások tartják félelemben a világot, s e problémák nagy része az embernek köszönhető. Az embernek, aki el tud pusztítani öldöklő háborúval egy-egy országot, de fel tud virágoztatni földrészeket a tudományos eredmények és az embert alkotó energiák hasznosításával. Abban kell bíznunk, hogy ez utóbbi érvényesül Európában, az Európai Unióban, melynek ebben az évben mi is tagjai leszünk. Reméljük, hogy az európai összefogás eredményeként leszünk annyira erősek, hogy meg tudjuk védeni érdekeinket, s az utánunk jövő nemzedékek számára megőrizni és fenntartani egy jobb minőségű élet feltételeit. A közelmúltban egy asztrológus a rádióban elmondta, hogy 2004 sikeres éve lesz Magyarországnak. Ha hiszünk ebben, és főleg teszünk is érte, akkor biztosan az is lesz. Nekünk, dunaföldváriaknak is az a feladatunk, hogy ne várjuk ölbe tett kézzel, hanem minden lehetőséget kihasználva dolgozzunk egy olyan szép és otthonos kisváros megteremtéséért, ahol jó élni, ahova jó hazajönni, és ahol lehetőséget teremtettünk gyermekeink boldogulására is. Ehhez a közös munkához kívánok minden dunaföldvári lakónak, kicsinek és nagynak, öregnek és fiatalnak: jó egészséget, békés, nyugodt, sikeres és boldog új évet! Nagy Gáborné, polgármester Arcok, vélemények a testületből Novemberben múlt egy éve, hogy Dunaföldvár lakossága új képviselő-testületet választott. A testületbe a várakozással ellentétben csak négy új tag került be, közülük kettő -Hoffmann János és Kiss Lajos Csaba- lapunk novemberi számában már beszámolt egyéves munkájának tapasztalatairól. Most Tamási Józsefnét és Süveges Árpádnét kérdeztük ugyanerről. Tamási Józsefné Milyennek ítéli a testületi munkát? Sokféle ember, sokféle élethelyzetből, eltérő társadalmi környezetből érkezett ebbe a testületbe, és éppen ezért sokféle szemszögből közelíti meg a testületi munkát. Ebből adódóan előfordulnak viták, nézetkülönbségek, de a sokféle látásmód csak segít minket abban, hogy minél alaposabban, a lakosság minden rétegének érdekeit szem előtt tartva hozhassuk meg a döntéseket. Fontos, hogy a testület segítse a polgármester munkáját, hiszen a polgármesterrel szemben állva csak gátjai lennénk a város fejlődésének. Meggyőződésem, hogy e tekintetben a testület egységes, pozitív hozzáállással, segítő szándékkal. Hogyan értékeli a testület gazdálkodását? Vállalkozóként érkeztem a testületbe, és sokszor érzem, másképp gondolkodom a gazdálkodásról. A saját vállalkozásomban abba fektetek, amibe érdemes, és szigorúan ellenőrzöm a hatékonyságot. A város azonban javarészt államilag leosztott kerettel gazdálkodik, vannak kötelező feladatai, szűkebb a mozgástere. Ennek ellenére mégis szívesen látnék egy céltudatosabb, vállalkozóibb szemléletmódot, és törekednék egy ésszerűbb elosztásra. Február végén kell elfogadnunk a város 2004. évi költségvetését, amely szigorú gazdálkodást irányoz elő. Véleményem szerint azonban az intézmények költségvetése még mindig tartalmaz tartalékokat. Takarékosabban bánnék a szociális kerettel, és többet költenék a város szépítésére, ami az egyik vesszőparipám. Szeretném, ha a város tisztábbá, virágosabbá, gondozottabbá válna, ami természetesen nem csak pénzkérdés, szemléletbeli változásokra is szükség lenne. Ha átutazó lennék, szívesen állnék meg egy olyan város központjában, ahol tiszták az utcák, gondozottak a kertek, sok a virág, a belvárosi épületekhez illő padok és kandeláberek teszik hangulatossá a tereket. És bár van már némi előremozdulás ezen a téren, még messze vagyunk az ideálistól. Úgy gondolom, egy egymilliárdos költségvetésű városon meg kellene már látszania valamilyen fejlődésnek. A másik vesszőparipám voltaképpen szintén városszépítési kérdés: a temetők rendben tartása. Ez a feladat nem hárítható egyedül az egyházakra, a jövőben szeretném, ha a város több segítséget nyújtana ezen a téren. Miket tart az elkövetkező idők fontos feladatainak? Mindenképpen a tervek között kell tartani az általános iskola épülethelyzetének megoldását: figyelnünk kell azokat a pályázati lehetőségeket, amelyekkel egy egyesített iskolaépületet hozhatnánk létre, vagy legalábbis enyhíthetnénk a jelenlegi széttagoltságon. A másik sarkalatos kérdés a munkahelyteremtés és az idegenforgalom idecsalogatása, amiben ígéretes eredménynek tartom a fürdő fejlesztését, a gyógyszolgáltatások megindulását. Süveges Árpádné Baksay Erika képviselővé történő megválasztásom intézményes formában ad lehetőséget számomra az általam fontosnak tartott értékek, közösségi érdekek, szervezetek képviseletére, amit ráadásul anyagilag is tárgyiasult formában - képviselői tiszteletdíjam nemes, értelmes célok, civil szervezetek részére történő felajánlásával - is segíthetek. Tisztában vagyok azzal, hogy nehéz és bizony szinte mindig konfliktusokkal terhelt feladat a különböző érdekek, érdekcsoportok közötti egyensúly, harmónia megteremtése, bizonytalan anyagi háttérrel rendelkező önkormányzati gazdálkodás finanszírozási problémáinak kezelése. Számomra viszont a szavahihetőség minimuma azt diktálja, hogy képviselőként ezeket a konfliktusokat felvállaljam, és véleményemet zárt ajtók mögött is és a nyilvá n.