Dunaföldvári Part-oldalak, 2009 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2009-01-01 / 1. szám
Somna VitdvÁM PART-OLDALAK A kilenced az adventi ünnepkör jegyében telik, közös várakozás Jézus születésnapjára. Kilenc családnál fogadják együtt a szent családot, Jézust, Máriát és Józsefet, kilenc napon át, kilenc helyen, december 15-től 23- dikáig. Az összejövetelen a résztvevők rózsafűzért imádkoznak, imádságos énekeket énekelnek, várják a karácsonyt, Jézus eljövetelét. Az imádkozást, éneklést lakoma követi, a házigazda süteménnyel, itallal kínálja a vendégeket. A dunaföldvári katolikusok közösségének kilenc tagja ezen az adventen is megtartotta a régi hagyományt, és várta együtt a keresztény világ legnagyobb ünnepét. Gimnáziumi csoportok karácsonyi műsora December 20-án a művelődési házban mutatkozott be a Magyar László Gimnázium musical és színjátszó csoportja. A műsor első felében ismert dallamokat követően Lukácsi Pálné színjátszói mutatták be irodalmi műsorukat. Előbb Karinthy Frigyes Előszó című versét mondták el sajátos felfogásban, majd egy hagyományos összeállítást adtak elő versrészletekkel, idézetekkel, szép gondolatokkal az ünnep, szeretet, szerelem, élet, elmúlás, karácsony gondolatkörben. A Teleki Károly és Telekiné Rábai Melinda által vezetett musical csoport a Valahol Európában és a Dzsungel könyve című musicalekből mutatott be részleteket. A javarészt gimnazistákból álló társulat a Teleki házaspár által szervezett két tábor után alakult, működésének kezdetén második lett Pakson, a Megyei Úttörőszövetség által szervezett „Ki mit tud?”-on. ■ Dunaföldvár hírességei Rökk testvérek A Rökk fivérek idősebbje, Szilárd 210 éve született, öccse, Rökk Pál pedig 200 éve látta meg a napvilágot. A dunaföldvári kötődésű testvérpár többek között karitatív adományai révén lett halhatatlanná. ■ Balogh Emese_______________________ Rökk Szilárd Előszállás pusztán született 1799. augusztus 21-én, Rökk Pál és Szabady Terézia házasságából. A házaspár tizenkét gyermeke közül négy élte meg a felnőttkort; a legidősebb Rökk Szilárd volt. A szülők gondos nevelésben részesítették gyermekeiket, Rökk Szilárd az elemi iskoláit Dunaföldváron végezte, ahova 1802-ben költözött a család. A gimnáziumi és egyetemi éveit Pesten töltötte, ahol az ügyvédi szigorlat letétele után irodát is nyitott; többek között a Beniczky, Majthényi és Szeleszky család jogtanácsosa lett. Annak ellenére, hogy rendkívül takarékos életet élt, többször járt külföldön; főleg Olaszországot és Svájcot kedvelte. Beosztó életmódjának köszönhetően nagy vagyont gyűjtött össze, melyről környezete is csak az 1888. szeptember 25-én bekövetkezett halála után értesült. Végrendeletével 750 000 forint összegű hatalmas vagyonát a tudományok és művészetek előmozdítására, szociális gyámolításra és kisebb részben egyházakra hagyta. 100.000 Ft-ot hagyományozott a katolikus és protestáns egyházak és iskolák, tanítóképzők, nevelőintézetek, iparegyesületek, gyermekkertek, zenedék, múzeumok részére, valamint a csángók letelepítésére. Az árvák és szenvedők, a rabok és lábadozók, az elmebajosok, testi fogyatékosok, a cselédek, a bölcsődék és menedékházak, a kórházak és segélyző egyesületek, az elaggott özvegyek és sínylődők számára 200.000 Ft-ot hagyott. A Magyar Tudományos Akadémia részére 10.000 Ft-ot, a tudományegyetem számára 30.000 Ft-ot, a tudományok és művészeti célok fejlesztésére a 200.000 Ft-ot, az igazságügyminiszter hatáskörébe pedig 65.000 Ft-ot örökített. Ezeken kívül az állatkínzás meggátolására az állatvédő egyesület céljaira 50.000 Ft-ot hagyott. A bőkezű jogász emlékét ma Budapesten utca őrzi. Rökk Pál, a család legfiatalabb gyermeke, 1809. február 13-án született Dunaföldváron. Elemi iskoláit is itt végezte, míg a középiskolát és a jogi egyetemet bátyjához hasonlóan Pesten. 1827-től, édesapja halálának évétől hétvégén a családi gazdaság vezetője, hét közben a pesti társasági élet kedvelt figurája. Az 1832. esztendőt Pozsonyban töltötte, ahol rendszeresen látogatta az országgyűlést. Egy évvel később írnoki állást kapott a Pest-Nagyvárad kerületi főtisztségnél, majd öt év múlva a helytartótanács tollvivővé és a pesti alapítványi épületek felügyelőjévé nevezte ki, 1842-ben pedig a Taksonyi-uradalom kezelésével bízták meg. A forradalom és szabadságharc idején Kossuth feltétlen híve, fegyveres nemzetőr. A taksonyi század kapitányaként a Dunán átkelő ellenséges csapatok átkelését akadályozta, Aulich Lajos hadtestének mozgását segítette. A világosi fegyverletételt követően Pesten, az Újépületben tartották fogságban csakúgy, mint Batthyány Lajos grófot, Károlyi István grófot, illetve Perényi Ferencet, az országgyűlés elnökét. Féléves fogva tartását követően gróf Almássy Mór közbenjárására engedték szabadon. Taksonyba költözött édesanyjával; itt bérelt birtokot, de hamarosan ismét az alapítványi uradalmi birtokok felügyeletével bízták meg. 1860-ig látta el ezt a tevékenységet, ekkor Sajóládra költözött. Időközben 1857-ben házasságot kötött Scherer Klementinával, egyetlen fiuk 1860-ban halt meg. Rökk Pál Sajóládon is aktív közéletet élt: közművelődési, gazdasági egyesületek, a vármegye közigazgatási bizottságának tagjaként, sokat tett Borsod vármegyéért. A Borsod megyei Hitelszövetkezet elnökeként saját vagyonából nyújtott hitelt a kisgazdáknak, és bátyjához hasonlóan ő is nagy összegekkel gyarapította a jótékony intézeteket. A Rökk-család utolsó sarja 1896. szeptember 8-án halt meg.» 9.