Dunaföldvári Part-oldalak, 2010 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2010-03-01 / 3. szám

­jbuna(ptiivdii ', ,vf’ PART-OLDALAK -. iiw ^ к % ■ ^ ■i4- "' 1 ’■rif^T ' ' Évnyitó közgyűlés a választások jegyében Február 27-én este a Vár étteremben tartotta a Fidesz-MPSZ helyi szervezete évértékelő illetve évadnyitó gyűlését, melynek vendége volt Potápi Árpád, a párt megyei elnöke és Tóth Ferenc or­szággyűlési képviselő, képviselőjelölt. ■ Szabados Sámuel Takács Zoltán helyi elnök hangoztatta, hogy a szervezet aktívan részt vállalt vá­rosunk közéletében, a képviselő-testület­ben tevékenykedő tagjai pedig a város ve­zetésében végeztek eredményes tevé­kenységet. Az idei év feladatai közül a két választás kezelendő kiemelten. A helyi szervezet ak­tivistái már hetek óta ennek előkészítésén dolgoznak. Jelenleg a jelölő cédulák gyűj­tése zajlik. A jelölt, Tóth Ferenc számára már nagy mennyiség gyűlt össze. Mind­ezek alapján városunkban Takács Zoltán jó esélyt lát a Fidesz győzelemre. Potápi Árpád beszédében hatékonynak nevezte a földvári szervezet évi munkáját. A választásokról szólva szerinte nem sok, csupán 3-4 jelölt indul majd a megyei kör­zetekben, ahol mind az ötben, így a paksi­ban is pártja biztos győzelmére számít „Nem lesznek szoros eredmények” — je­lentette ki a megyei elnök. Tóth Ferenc képviselőjelölt már negyed­szer méretteti meg magát. Mint mondotta, vannak tapasztalatai a politikai életben. Nem szabad elbizakodottnak lenni, hiszen volt arra példa, hogy a közvélemény kuta­tások előrejelzései tíz százalékot is téved­tek. Az előrejelzések alapján saját körzeté­ben esélyesnek tekinti magát, országos szinten jelentős Fidesz győzelemre számít, de a kétharmados többséget nem tartja va­lószínűnek. Amennyiben a Fidesz tavasztól kor­mányzati tényezővé válna. Tóth Ferenc a körzetében a paksi atomerőmű bővítésé­nek programjában látná azokat a lehetősé­geket, melyek a térség gazdasági fellendü­lését elősegítenék. Tíz éven át több ezer embernek adna munkát a bővítés, ez eny­hítené a munkanélküliséget. A fejlesztésről parlamenti döntés is született, az utóbbi évekhez viszonyítva meglepő, 95 százalé­kot is meghaladó többséggel, amely Tóth Ferenc szerint két szempontból is kedvező. Egyrészt van még olyan nemzeti ügy, melyben a képviselők döntő többsége egyetért, másrészt ez éppen körzetünket érinti. Örömét fejezte ki a tekintetben is, hogy a most zajló kampány viszonylag nyugodt, reméli, hogy a továbbiakban is így marad. A veszekedés helyett célraveze­tőbbnek tartja a vitát és az érvelést. ■ Potápi Árpád Dunaföldvár szülötte Nagyflórisi Nagy Nepomuk János 180 éve 1830. február 27-én született Dunaföldváron Nagyflórisi Nagy Nepo­muk János ügyvéd, hírlapíró. ■ Gallai Sándor-Gallai Sándorné Már nagyapja és édesapja, Nagyflórisi Nagy János is Dunaföldváron jegyzőskö­­dött. Édesanyja Domsits Anna. Nagy Ne­pomuk Jánost Egyed Antal keresztelte. A nevében sok találgatásra okot adó „Nép.” az anyakönyvi bejegyzés szerint második keresztnevét - Nepomuk - jelen­ti. (Feltehetően azért használta később a Nagy Nép­ János nevet, hogy megkülön­böztesse magát a többi és igen elterjedt Nagy nevűtől.) Hogy hol folytatta iskolai tanulmányait, arról nem sikerült adatot szerezni, alsóbb iskoláit valószínűleg Dunaföldváron vé­gezte. Ügyvédként Pesten élt és dolgozott. Ő maga így foglalta össze Mikszáth Kál­mánnak 1910-ben írt levelében pályafutá­sát: „az 1848/49-es forradalomban igazolt honvéd közvitéz, volt főhadnagy, volt ügy­véd, az EMKE (Erdély-részi Magyar Köz­­művelődési Egyesület a szerk.) tiszteletbe­li jogtanácsosa és a 1849-ben a Pesti Nap­ló nyélbeütőinek egyike”. Emellett részt vett a Magyar Történelmi Társulat alapítá­sában is. Nagy Nepomuk János diákkorában ját­szótársa volt József főhercegnek. A nádor úgy látta helyesnek, hogy gyermekei már kiskorukban érintkezzenek a néppel, s megtanulják a magyar nyelvet. így került Nagy János a főherceg közelébe, és a több évig tartó együttlét után barátságuk sírig tartott. Nagy János baráti viszonyt ápolt a Rökk családdal is. Az 1897-ben váratla­nul elhunyt Rökk Pál emlékére - az EMKE megbízásából - beszédet akart tartani, és adatgyűjtés céljából Bikicsre (Bács megye) utazott. Itt egy erős forgó­szél úgy földhöz teremtette, hogy bal kar­ját kificamította (amely béna maradt), jobb lábát megrándította és az arcát is ös­szezúzta. Húsz napig ápolták Bikicsen Kuts János esperesnél. József főherceg, amint értesült a balesetről, saját kezű le­velet írt az esperesnek, amelyben „kedves gyermekkori barátomnak” nevezi Nagy Nép­ Jánost. A főherceg később a pesti klinikán is meglátogatta, s negyedóráig elbeszélgetett vele. Mikor József főherceg egyik gyermeke, László meghalt, Nagy János együtt vir­­rasztott a halott mellett a fenséges apával. Bánatát a »Lehullott a legszebb csillag az égről« című dalban örökítette meg, amiért köszönetképpen „a gyászba borult fensé­ges apa (1000) egyezer forintot küldött” a számára. 1910. január 30-án Mikszáth Kálmánnak ezt írja: „...a Felvidékben ma jelent meg a 4363-ik cikkem e cím alatt: A mi muzsikus cigányaink. Első cikkem rokonom, Nagy Ignác lapjában jelent meg 1846-ban, Jó­zsef fhg. nádor 50 éves jubileuma alkalmá­ból­­, kinek fia, József és kisleánya, Erzsé­bet és Mária Henriette tőlem tanult meg magyarul.” Nagy János igen termékeny külsős hír­lapíró volt, de írásaiért soha egyetlen fillér honoráriumot sem fogadott el. Önzetlen és lelkes munkálkodásáért a kollégák tisztele­te és megbecsülése övezte. 1908-ban a Pesti Napló szerkesztőségétől a következő sürgönyt kapta: „Hetvennyolcadik szüle­tésnapja alkalmából fogadja az egész szer­kesztőség legszívélyesebb üdvözletét. Büszkék vagyunk, hogy immár 59 év 3­ 9.

Next