Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben (Szeged, 1930)
Tájleírások - Mezőföld
környékén Sárkeresztúr, Sárbogárd, Nagyhörcsög-puszta, Tinód, Sárszentmiklós, Cece, Bicske, Nagydorog, Kajdacs és Sióagárd. A Sió közelében Igar, a Mezőföld belsejében Simon-puszta, Baracska, Kápolnásnyék, Seregélyes, Perkáta, Nagylók, Előszállás, Szentiván és Kistengelic, Ercsi, Adony, Pentele és magának a Dunának a neve is kelta eredetű. A mezőföldi síkon a kelták Avariszk nevű törzse tanyázott. Településeiknek egyike-másika már várossá növekedett. Érd és Alsószentiván kelta törzsszékhelyek voltak. Kerekeseket használtak, búzát, rozsot, árpát termeltek, sört főztek. Ló-, sertés- és juhtenyésztéssel foglalkoztak. Házaikat fából, részben már kőből építették és várakat emeltek. A kerékgyártásban felülmúlták a rómaiakat. Élénk kereskedelmet űztek, utakat, hidakat építettek, a folyókon hajóztak. Ezt a területet a rómaiak időszámításunk első századának végén foglalták el. Amikor a rómaiak uralmukat Pannóniában K felé egészen a Dunavonaláig terjesztették ki (Kr. u. I. sz.-ban), elfoglalták az araviszkok mezőföldi területét is. Dunántúl K-i részéből alakították Alsó-Pannoniát, melyben ezentúl a Dunavonal határvédelmi jelentősége igen nagy volt. Bár a kelta lakosság bizonyára helybenmaradt, Mezőföld területén számos római emléket találunk még ma is, római telepek tehát itt sűrűn lehettek egymás mellett. Marsigli a XVII. sz. végéről 9 castrumot sorol fel, melyet még saját szemével látott. Római helyőrség állott őrt Battán (Matrica), Dunapentelén (Intercisa), Dunakömlődön (Lussonium), római város volt Tolna (Altaripa). A jazigok ellen épített dunai erődvonal mögött állítólag egy második védelmi vonalat is tartottak fenn. A K-i határ biztosításának egyre növekvő jelentősége következtében több és több katonaságot helyeztek el Alsó-Pannonia területén. Ez volt az oka annak, hogy a gyarmatokat kisebb tartományokra osztották. Diocletianus császár a mezőföldi részből alakította leánya nevére Valeria tartományát. E területekről rengeteg római lelet került elő. Számos mérföldjelző kő, kőkoporsó, római tégla, terra sigillata, pénzleletek, épületromok, őrtornyok maradványai, hídfők és hidak részei. Rendkívül érdekesek a Siófok határában talált épületmaradványok, ezek vörösberényi homokkőből gondosan kifaragott kövek, alkalmasint nagyobbszabású zsilip maradványai. A rómaiak állítólag a Sió-Sárvíz medrét is szabályozták le egészen Szekszárdig és a sárrétek erdőrengetegeit is irtották. (57. a 91. lapon). A Mezőföld egyike azoknak a területeknek, melyeket a népvándorlás mozgalmai legjobban érintettek. A Duna vonalat adják fel legkorábban a rómaiak, helyükön megjelennek a húnok, majd később a germán gótok, gepidák, longobárdok és az avarok. A Batta helyén állott Százhalom volt a tárnokvölgyi csatában elhullott hún harcosok sírmezeje. Ezen a nagy temetőn kívül számos népvándorláskori sírmezőt sikerült már eddig is feltárni Fejér és Tolna megye területén, melyeknek nem annyira szegényes leletei, mint a temetkezés módja sok érdekes tanulságot szolgáltat. Ilyen sírmezőket és Dr. Kogutowicz K.: Dunántúl és Kisalföld. 18