Dunántúl, 1911. március (1. évfolyam, 1-5. szám)
1911-03-25 / 1. szám
Március 25. Szombat. Törvénytervezet a gyógyszerészi kamarákról. A Magyarországi Gyógyszerészsegédek Orsz. Szövetsége még a múlt évben bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy készítsék el a gyógyszerészi kamarákról alkotandó törvény tervezetét. A bizottság megbízatásának eleget tett és elkészítette a törvénytervezetet, amely a folyó hó 28-án megtartandó szövetségi közgyűlés elé kerül megvitatás, illetve elfogadás céljából. A törvénytervezet külön fejezetekben az általános határozmányokat állapítja meg, azután a rendes és rendkívüli tagok jogairól és kötelezettségeikről szól. Szabályozza a gyógyszerészi helyettesek és jelöltek jogviszonyát és pontosan körülírja a kamara végrehajtó szerveinek, a közgyűlésnek, a választmánynak és az elnöknek jogkörét és teendőit, végül pedig a fegyelmi eljárásról és a főfelügyeletről rendelkezik. A tervezet szerint nyilvános gyógyszertár tulajdonosa, vagy bérlője csak az lehet, akit az illetékes gyógyszerészi kamara a gyógyszerészekről vezetett névlajstromba felvesz. A kamarák számát, területét és székhelyét a belügyminiszter állapítja meg úgy, hogy legalább húsz gyógyszerész tartozzék minden kamarához. Az új egyetemek. A képviselőház tegnapi ülésén Lengyel Zoltán szóvá tette az új egyetemek ügyét. Bennünket is közelről érdekel ez a felszólalás, mert legalább közvetve Pécs város követelését jogosnak ismeri el. Lengyel ugyanis a következőket mondotta : „. . . az állam versenyfutást rendeztet Kassa, Debrecen, Szeged, Temesvár, Pécs és Pozsony közt, hogy ki ad többet az egyetemért. Ez tehát a magyar nemzeti politika szükséglete, hogy ha egyik város egy millió koronával többet ad, akkor a nemzeti érdek ellenére is odahelyeztessék az egyetem ? Hiszen e házban Pozsony városának nálam különb barátja senki sem lehet, de hogy Bécs szomszédságába, Budapest és Bécs közé, a Bécscsel közúti villamossal összekötött Pozsonyba tegyük a harmadik egyetemet és ugyanakkor a tiszamenti vonalon Debrecen és Szeged város magyarsága kultúra nélkül sínylődjék, ezt nem lehet magyar nemzeti politikának nevezni. Nem az a döntő kérdés, hogy melyik város mit ad, hanem hogy a nemzeti élet közszükségleteinek megfelelően hová kell az egyetemet tenni. És itt nem szabad azt mondani, hogy ez a három város az és pedig ilyen sorrendben : Debrecen, Szeged és Kassa, amely az egyetemet természetes helyzeténél és fejlődésénél fogva a maga részére igényelheti és csak azután lehet beszélni a többiekről, mert ha nekünk nyolc vagy tíz egyetemünk van, akkor már nem veszedelmes, hogyha az egyik Bécs szomszédságában van is, de ha a harmadik egyetemet állítjuk oda, akkor logikátlan és fordított sorrend politikát csinálunk.“ — Lengyel felszólalásazzal van kapcsolatban, hogy a kormány egy állítólagos hír szerint egyelőre csak a kassai és pozsonyi egyetemeket akarja felállítani. Ezzel szemben a mi értesülésünk az, hogy az egyetemek felállításának munkálatai csak 1—2 év múlva kezdődnek meg. Parcellázás és a kormány. A budgettárgyalások során szóba került, hogy a holtköz földjeit nem lehetne-e olyan módon értékesíteni, hogy azok javarésze parcellázva a kisgazdáknak lenne bérbe adva. Régen és több oldalról hangoztatják már ezt a tervet s úgy látszik, ez a megvalósulás felé közeledik is. A kormány már foglalkozik a terv gyakorlati megvalósításával, de azok a hírek, amelyek erői megjelentek koraiak. DUNÁNTÚL3.* Ezekről a hírekről Lukács László pénzügyminiszter a következőket mondotta : — A holtköz földbirtokának előnyösebb és lehetőleg a kisgazdák részére való bérbeadásának kérdésével a kormány foglalkozott, de hogy az a gyakorlatban megvalósítható-e és miképp, arról időelőtti lenne most nyilatkozni. Katholikus vagy állami egyetem legyen-e Pécsett? Írta :Dr. Bozóky Géza. Teljesen megbízható forrásból arról értesülünk, hogy a felállítandó 5 új egyetem közül egyik sincs felekezetinek tervezve. A debreceniek is lemondtak arról, hogy protestáns egyetemet kapjanak, csupán azt kötötték ki, hogy az egyetemi tanárok közül 21-nek mindig ev. ref. vallásúnak kell lenni, hogy ez által a protestánsoknak a debreceni egyetem érdekében hozott áldozatkészségük örök időkre kifejezésre jusson. Mi dunántúli katholikusok ezek dacára is természetesen ragaszkodunk ahhoz, hogy egyetemünk, melynek létesítéséhez tíz millió koronát megközelítő , sőt, ha sikerül az erdélyi Fogarassy Mihály-féle több mint 2 millió koronát kitevő alapítványt is Pécs számára biztosítani, a 10 milliót is felülmúló tőkével járulunk, nem állami, hanem kath. főiskola legyen. Rendkívüli sok érvvel tudjuk támogatni jogos kérelmünket. Magyarországon uralkodó, sőt közjogilag sok tekintetben kiváltságot élvező a kath. vallás, melynek nálunk körülbelül 1000 éves múltja van és senki sem tagadhatja, hogy hazánk mai kulturális fejlettségének elérésében a magyar katholicizmusnak oroszlán része van. Elfogulatlan történetbúvár ezt a tényt soha kétségbe nem vonhatta. De nemcsak ez az egyedüli ok, amely miatt körömszakadtáig ragaszkodnunk kell egy kath. s mivel a körülmények úgy hozták, hogy ennek felállítására épen városunk a legalkalmasabb, a pécsi kath. egyetem létesítéséhez, hanem azok a magasabb érdekek is, melyek épen napjainkban nélkülözhetetlenné teszik azt, hogy a kath. egyetemek számát az egész világon mindenütt szaporítsuk. Mgr. Baudrillart, a párisi „Institut catholique“ rektora, egy 120 oldalas brosúrában fejtette ki a kath. egyetemek felállításának szükségességét s midőn nemrégiben állításainak igazolására statisztikai kimutatást készített, melyet X. Pius elé terjesztett, a pápa valósággal megdöbbent e szomorú adatok láttára s egyenesen az ő parancsára kezdtek erélyesebb akcióhoz, melynek célja évszázados mulasztások pótlására a kath. világnézet védőbástyáiul és mentsváraiul minél több kath. egyetemet létesíteni. A kath. vallás örök és változhatatlan igazságainak alapjává ugyanis nem tehetjük azokat az ingadozó elveket, melyek segítségével Kant és Spencer óta a modern vallástalan tudomány egészen új, hamis életfelfogást akar becsempészni az emberek lelkébe, elsősorban a katolikusokra vetvén ki hálóját. Hogy a modernizmus gyűjtőneve alatt ismert állatok oly romboló pusztítást tudtak véghezvinni, annak egyik fő oka épen az volt, hogy nem voltak kellő számú kath. egyetemeink, melyek a tudomány összes fegyvereivel felvértezve szálltak volna síkra a téves, sokszor a leggaládabb hamisítások utján igazságnak hirdetett, nézetek ellen. Vannak ugyan hires, igen magas színvonalon álló kath. egyetemeink, minek a louvain-i Belgiumban, az angersi, lillei, lyoni, párisi és toulousi Franciaországban, a triburg-i Svájcban, az „Université Laval“ Kanadában, a washingtoni és Saint- Louis-i Amerikában, a beyrouthi Szent József egyetem Syriában, a dublini Angliában, van kath. egyetem Dél-Amerikában Chilében ; most vannak készülőben kath. főiskolák Buenos- Airesben, Salzburgban és Tokiótta is, “sőt ezek közül némelyiknek több hallgatója van, tzint az állami egyetemeknek, de a tapasztalat tanúsága szerint mindez kevés, mert közönyösségünk folytán ma oda jutottunk, hogy még a tisztán kath. pénzen alapított egyetemeken is, mint többek közt pl. a budapesti egyetem, olyan tanárok ülhetnek, kik a legszemérmetlenebbül teszik gúny tárgyává legszentebb vallási igazságainkat, sőt meg- ■ tűrjük azt, hogy a kath. tanulmányi alapból fenntartott nagyváradi kir. jogakadémián egy Ágoston Péter büntetlenül lehessen tagja szabadkőműves páholynak és szabadon, vizsgathasson a kath. egyházi javak szekularizációja érdekében. Nekünk intézményes biztosítékokat kell kapnunk arra nézve, hogy kath. főiskoláinkon csak hithű és meggyőződéses kath. tanárok adhassanak elő, kik egy tapodtat, sem távoznak a pozitív dogmák isteni, fénynyel megvilágított talajáról. Ha pedig ellenkezőkép viselkednének, pusztuljanak azonnal, mielőtt még száz és száz ifjú lélekbe, csepegtetnék bele a kétely és indifferentiz,mus gyilkos mérgét. Kétségtelen, hogy a Dunántúl Magyarországnak legalkalmasabb helye egy kathimagyar egyetem létesítésére, erre nézve legfrappánsabb érv az, hogy hazánk körülbelül10 milliónyi katholikusai közül Dunántúl lakik 30% , azaz kerek számban 3 millió, sőt , viszonylagosan is a Duna jobb és bal, partját dominálnak a katholikusok, ha számukat az itt lakó egyéb vallásfelekezetekkel egybevetetjük, mert mintegy 80%-ot tesz ki a kath. csak 20%-ot az egyéb vallásúak száma. De ne feledjük azt sem, hogy a dunán túli katholikusok közül cirka 2 milió magyarl ajkú és a magyar állameszme hive. A kathar vallás a hazaszeretet, a kötelességtudás és a, felekezeti türelmesség legintenzívebb'ápolója. Magyarországnak jóformán már Pécsen alul, folytonosan küzdeni kell a magyar érdekek-ért. Már ebből az egyetlen szempontból'' kívánatos, hogy itt és nem máshol- iegyen egyik erős bástyánk felállítva. Kath. egyetemünk létesítésével azért is sietnünk kell, mert most a legtöbb körülmény összejátszik a kérdés sikeres, dűlőre vitelénél. Sőt tekintélyes összegek végképp elvesznek, ha néhány éven belül nem lesz meg az első magyar kath. egyetem. A Bonnazféle félmilliós alap, melyet az első kath. egyetem fog megkapni, s amely folytonosnövekedésével idestova 1 millióra fog rúgni, már csak 8 éven belül vehető fel, mert ha 1919-ig nem lesz kath. egyetem Magyarországon, a végrendelkező intenciói szerint a pénz más célokra fog fordíttatni. Ezt pedig semmi szín alatt sem szabad megengednünk Nagyon gyenge érv ezekkel szemben az, melyet a Pécsi Hírlap pendít meg. Szerinte ugyanis, ha az egyetemek számát kettőnél többel szaporítják, akkor a pécsi egyetemnek négy fakultásán együttvéve sem lesz 200—250 hallgatónál többje, ami pedig nem fog olyan gazdasági előnyökkel járni, hogy ezért érdemes lenne 1 millió koronát áldozó a város pénzéből. Hát hiszen az természetes, hogy a pécsi egyetem felállítása miatt nem fognak márólholnapra elnéptelenedni a többi egyetemek, mert a fejlődés fokozatos. A kolozsvári egyetemnek is 1872-ben alig volt harmadfélszáz hallgatója, ma pedig van ide s tova harmadfélezer, azaz 35—40 év alatt megtízszereződött a hallgatóság. És kérdezze meg a cikkíró Kolozsvár városának irányadó köreit, hogy mit köszönhetett ennek a szaporulatnak pénzben kifejezve négy évtized alatt a város közönsége, akkor tudom, hogy a most óriásinak látszó 1 milliót nemcsak * sokalni nem fogja, hanem tripláját is keveselendi. A lóláb azonban megjegyzésének vége kilátszik. Nem is annyira a pécsi egyettől, mint inkább a katholikus jellegtől sújtja ő a pénzt. Hogyan is lehetne egy 40,000-ért felüli kath. lakosságú városnak kath .célra tekintélyesebb, összeget megszavazni , egy szabad gondolkodó koponyábőséggel végrehajthatlan logikai műve !