Dunántúl, 1911. március (1. évfolyam, 1-5. szám)

1911-03-25 / 1. szám

Március 25. Szombat. Törvénytervezet a gyógyszerészi ka­marákról. A Magyarországi Gyógyszerész­­segédek Orsz. Szövetsége még a múlt év­ben bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy készítsék el a gyógyszerészi kama­rákról alkotandó törvény tervezetét. A bi­zottság megbízatásának eleget tett és elké­szítette a törvénytervezetet, amely a folyó hó 28-án megtartandó szövetségi közgyűlés elé kerül megvitatás, illetve elfogadás cél­jából. A törvénytervezet külön fejezetekben az általános határozmányokat állapítja meg, azután a rendes és rendkívüli tagok jogai­ról és kötelezettségeikről szól. Szabályozza a gyógyszerészi helyettesek és jelöltek jog­viszonyát és pontosan körülírja a kamara végrehajtó szerveinek, a közgyűlésnek, a választmánynak és az elnöknek jogkörét és teendőit, végül pedig a fegyelmi eljárásról és a főfelügyeletről rendelkezik. A tervezet szerint nyilvános gyógyszertár tulajdonosa, vagy bérlője csak az lehet, akit az illetékes gyógyszerészi kamara a gyógyszerészek­ről vezetett névlajstromba felvesz. A ka­marák számát, területét és székhelyét a bel­ügyminiszter állapítja meg úgy, hogy leg­alább húsz gyógyszerész tartozzék minden kamarához. Az új egyetemek. A képviselőház teg­napi ülésén Lengyel Zoltán szóvá tette az új egyetemek ügyét. Bennünket is közelről érdekel ez a felszólalás, mert legalább köz­vetve Pécs város követelését jogosnak is­meri el. Lengyel ugyanis a következőket mondotta : „. . . az állam versenyfutást rendeztet Kassa, Debrecen, Szeged, Temes­vár, Pécs és Pozsony közt, hogy ki ad töb­bet az egyetemért. Ez tehát a magyar nem­zeti politika szükséglete, hogy ha egyik vá­ros egy millió koronával többet ad, akkor a nemzeti érdek ellenére is odahelyeztessék az egyetem ? Hiszen e házban Pozsony vá­rosának nálam különb barátja senki sem le­het, de hogy Bécs szomszédságába, Buda­pest és Bécs közé, a Bécscsel közúti villa­mossal összekötött Pozsonyba tegyük a harmadik egyetemet és ugyanakkor a tisza­­menti vonalon Debrecen és Szeged város magyarsága kultúra nélkül sínylődjék, ezt nem lehet magyar nemzeti politikának ne­vezni. Nem az a döntő kérdés, hogy melyik város mit ad, hanem hogy a nemzeti élet közszükségleteinek megfelelően hová kell az egyetemet tenni. És itt nem szabad azt mon­dani, hogy ez a három város az és pedig ilyen sorrendben : Debrecen, Szeged és Kassa, amely az egyetemet természetes helyzeténél és fejlődésénél fogva a maga részére igényelheti és csak azután lehet be­szélni a többiekről, mert ha nekünk nyolc vagy tíz egyetemünk van, akkor már nem veszedelmes, hogyha az egyik Bécs szom­szédságában van is, de ha a harmadik egye­temet állítjuk oda, akkor logikátlan és fordí­tott sorrend politikát csinálunk.“ — Lengyel felszólalása­zzal van kapcsolatb­an, hogy a kormány egy állítólagos hír szerint egy­előre csak a kassai és pozsonyi egyeteme­ket akarja felállítani.­­ Ezzel szemben a mi értesülésünk az, hogy az egyetemek felállí­tásának munkálatai csak 1—2 év múlva kez­dődnek meg. Parcellázás és a kormány. A budget­­tárgyalások során szóba került, hogy a holt­köz földjeit nem lehetne-e olyan módon ér­tékesíteni, hogy azok javarésze parcellázva a kisgazdáknak lenne bérbe adva. Régen és több oldalról hangoztatják már ezt a tervet s úgy látszik, ez a megvalósulás felé közele­dik is. A kormány már foglalkozik a terv gyakorlati megvalósításával, de azok a hí­rek, amelyek erői megjelentek koraiak. DUNÁNTÚL3.* Ezekről a hírekről Lukács László pénz­ügyminiszter a következőket mondotta : — A holtköz földbirtokának előnyösebb és lehetőleg a kisgazdák részére való bérbe­adásának kérdésével a kormány foglalko­zott, de hogy az a gyakorlatban megvaló­­sítható-e és miképp, arról időelőtti lenne most nyilatkozni. Katholikus vagy állami egyetem legyen-e Pécsett? Írta :Dr. Bozóky Géza. Teljesen megbízható forrásból arról ér­tesülünk, hogy a felállítandó 5 új egyetem közül egyik sincs felekezetinek tervezve. A debreceniek is lemondtak arról, hogy protes­táns egyetemet kapjanak, csupán azt kötöt­ték ki, hogy az egyetemi tanárok közül 21-nek mindig ev. ref. vallásúnak kell lenni, hogy ez által a protestánsoknak a debreceni egyetem érdekében hozott áldozatkészségük örök időkre kifejezésre jusson. Mi dunántúli katholikusok ezek dacára is természetesen ragaszkodunk ahhoz, hogy egyetemünk, melynek létesítéséhez tíz millió koronát megközelítő , sőt, ha sikerül az erdé­lyi Fogarassy Mihály-féle több mint 2 millió koronát kitevő alapítványt is Pécs számára biztosítani, a 10 milliót is felülmúló tőkével járulunk, nem állami, hanem kath. főiskola legyen. Rendkívüli sok érvvel tudjuk támogatni jogos kérelmünket. Magyarországon uralko­dó, sőt közjogilag sok tekintetben kiváltságot élvező a kath. vallás, melynek nálunk körül­belül 1000 éves múltja van és senki sem ta­gadhatja, hogy hazánk mai kulturális fejlett­ségének elérésében a magyar katholicizmus­­nak oroszlán része van. Elfogulatlan történet­­búvár ezt a tényt soha kétségbe nem von­hatta. De nemcsak ez az egyedüli ok, amely miatt körömszakadtáig ragaszkodnunk kell egy kath. s mivel a körülmények úgy hoz­ták, hogy ennek felállítására épen városunk a legalkalmasabb, a pécsi kath. egyetem lé­tesítéséhez, hanem azok a magasabb érdekek is, melyek épen napjainkban nélkülözhetet­lenné teszik azt, hogy a kath. egyetemek szá­mát az egész világon mindenütt szaporítsuk. Mgr. Baudrillart, a párisi „Institut ca­­tholique“ rektora, egy 120 oldalas brosúrá­­ban fejtette ki a kath. egyetemek felállításá­nak szükségességét s midőn nemrégiben állí­tásainak igazolására statisztikai kimutatást készített, melyet X. Pius elé terjesztett, a pá­pa valósággal megdöbbent e szomorú adatok láttára s egyenesen az ő parancsára kezdtek erélyesebb akcióhoz, melynek célja évszá­zados mulasztások pótlására a kath. világ­nézet védőbástyáiul és mentsváraiul minél több kath. egyetemet létesíteni. A kath. vallás örök és változhatatlan igazságainak alapjává ugyanis nem tehetjük azokat az ingadozó elveket, melyek segítsé­gével Kant és Spencer óta a modern vallás­talan tudomány egészen új, hamis életfelfo­gást akar becsempészni az emberek lelkébe, első­sorban a katolikusokra vetvén ki há­lóját. Hogy a modernizmus gyűjtőneve alatt ismert állatok oly romboló pusztítást tudtak véghezvinni, annak egyik fő oka épen az volt, hogy nem voltak kellő számú kath. egyeteme­ink, melyek a tudomány összes fegyvereivel felvértezve szálltak volna síkra a téves, sok­szor a leggaládabb hamisítások utján igaz­ságnak hirdetett, nézetek ellen. Vannak ugyan hires, igen magas szín­vonalon álló kath. egyetemeink, minek a louvain-i Belgiumban, az angersi, lillei, lyoni, párisi és toulousi Franciaországban, a tri­­burg-i Svájcban, az „Université Laval“ Kana­dában, a washingtoni és Saint- Louis-i Ameri­kában, a beyrouthi Szent József egyetem Syriában, a dublini Angliában, van kath. egyetem Dél-Amerikában Chilében ; most vannak készülőben kath. főiskolák Buenos- Airesben, Salzburgban és Tokiótta is, “sőt ezek közül némelyiknek több hallgatója van, tz­int az állami egyetemeknek, de a tapasztalat ta­núsága szerint mind­ez kevés, mert közö­nyösségünk folytán ma oda jutottunk, hogy még a tisztán kath. pénzen alapított egyete­meken is, mint többek közt pl. a budapesti egyetem, olyan tanárok ülhetnek, kik a leg­­szemérmetlenebbül teszik gúny tárgyává legszentebb vallási igazságainkat, sőt meg- ■ tűrjük azt, hogy a kath. tanulmányi alapból fenntartott nagyváradi kir. jogakadémián egy Ágoston Péter büntetlenül lehessen tagja szabadkőműves páholynak és szabadon, v­izs­gathasson a kath. egyházi javak szekularizá­ciója érdekében. Nekünk intézményes biztosítékokat kell kapnunk arra nézve, hogy kath. főiskolá­inkon csak hithű és meggyőződéses kath. tanárok adhassanak elő, kik egy tapodtat, sem távoznak a pozitív dogmák isteni, fény­nyel megvilágított talajáról. Ha pedig ellen­kezőkép viselkednének, pusztuljanak azon­­­nal, mielőtt még száz és száz ifjú­­ lélekbe, csepegtetnék bele a kétely és indifferentiz­,­mus gyilkos mérgét. Kétségtelen, hogy a Dunántúl Magyar­­országnak legalkalmasabb helye egy kathi­­magyar egyetem létesítésére, erre nézve leg­frappánsabb érv az, hogy hazánk körülbelül­­10 milliónyi katholikusai közül Dunántúl la­­­kik 30% , azaz kerek számban 3 mill­ió, sőt , viszonylagosan is a Duna jobb és bal, partját dominálnak a katholikusok, ha számukat az­ itt lakó egyéb vallásfelekezetekkel egybevetet­jük, mert mintegy 80%-ot tesz ki a kath. csak 20%-ot az egyéb vallásúak száma. De ne feledjük azt sem, hogy a dunán­­ túli katholikusok közül cirka 2 milió magyar­l ajkú és a magyar állameszme hive. A katha­r vallás a hazaszeretet, a kötelességtudás és a, felekezeti türelmesség legintenzívebb'ápolója. Magyarországnak jóformán már Pécsen alul, folytonosan küzdeni kell a magyar érdekek-­­ért. Már ebből az egyetlen szempontból'' kívánatos, hogy itt és nem máshol- i­egyen­ egyik erős bástyánk felállítva. Kath. egyetemünk létesítésével azért is sietnünk kell, mert most a legtöbb körül­mény összejátszik a kérdés sikeres­, dűlőre­­ vitelénél. Sőt tekintélyes összegek­­ végképp elvesznek, ha néhány éven belül nem lesz meg­ az első magyar kath. egyetem. A Bonnaz­­féle félmilliós alap, melyet az első kath. egye­tem fog megkapni, s amely folytonos­­növeke­désével ide­s­tova 1 millióra fog rúgni­, már csak 8 éven belül vehető fel, mert ha 1919-ig nem lesz kath. egyetem Magyarországon, a végrendelkező intenciói szerint a pénz más célokra fog fordíttatni. Ezt pedig semmi szín alatt sem szabad megengednünk Nagyon gyenge érv ezekkel szemben az, melyet a Pécsi Hírlap pendít meg. Szerin­te ugyanis, ha az egyetemek számát kettő­nél többel szaporítják, akkor a pécsi egye­temnek négy fakultásán együttvéve sem lesz 200—250 hallgatónál többje, ami pedig­ nem fog olyan gazdasági előnyökkel járni, hogy ezért érdemes lenne 1 millió koronát áldozó a város pénzéből. Hát hiszen az természetes, hogy a pécsi egyetem felállítása miatt nem fognak máról­­holnapra elnéptelenedni a többi egyetemek, mert a fejlődés fokozatos. A kolozsvári egye­temnek is 1872-ben alig volt harmad­félszáz hallgatója, ma pedig van ide s tova harmad­­félezer, azaz 35—40 év alatt megtízszerező­dött a hallgatóság. És kérdezze meg a cikk­író Kolozsvár városának irányadó­ köreit, hogy mit köszönhetett ennek a szaporulat­nak pénzben kifejezve négy évtized alatt a város közönsége, akkor tudom, hogy a most óriásinak látszó 1 milliót nemcsak * sokalni nem fogja, hanem tripláját is keveselendi. A lóláb azonban megjegyzésének vége kilátszik. Nem is annyira a pécsi egyet­­től, mint inkább a katholikus jellegtől sújt­ja ő a pénzt. Hogyan is lehetne egy 40,000-ért felüli kath. lakosságú városnak kath .célra tekintélyesebb, összeget megszavazni , egy szabad gondolkodó koponyáb­ő­séggel végrehajthatlan logikai műv­e !

Next