Dunántúl, 1911. május (1. évfolyam, 32-53. szám)

1911-05-04 / 32. szám

Május 4. Csütörtök: DUNÁNTÚL szociális és gazdasági viszonyok által a ma­gyarosodás felé terelt eme városok magyar­ságára az idealizmus koronáját, úgy hogy e városok ma a magyar nemzeti szellem bu­­gyogó forrásai. 3. A II. József által eltörölt, de Ferenc király által conzervatív célzattal visszaállí­tott tanítórendek ébresztették fel a Széchenyi Ferencet búskomorságba kergető s 1711-től 1825-ig alvó, már-már végkép elalvó magyar nemzetet. Ezen iskolák felekezeti iskolák vol­tak. 4. Felekezeti iskolák nevelték: Kölcsey Ferencet, a Hymnusz szerzőjét, az ő kortár­sát, Berzsenyi Dánielt, a nagy óda-költőt, Vörösmarthy Mihályt, a Kisfaludyakat, ma­gát gr. Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet, Kossuth Lajost, Arany Jánost, Jókai Mórt és Petőfi Sándort, e halhatatlan nagyságokat, akik egytől-egyig épen hazaszeretetükkel, felséges idealizmusukkal és azzal tűntek ki, hogy úgy a nemzetiségek meghódításában, mint a magyar nemzeti eszmének kifejtésé­ben többet tettek, mint összes utódaik, ők teremtették meg 1848-at, ők áldozták fel min­denüket a hazáért. Nem vagyok képes e ha­talmasan lesújtó argumentum után többet is felsorolni, mert e nagy szellemek láttán meg kell hajtani a zászlót azon iskola előtt, amely ilyen szellemeket tudott az elalélt nemzet tes­téből, lelkéből előteremteni, ők tették oly erőssé az újkor nemzeti érzését, hogy azzal képesek voltunk a nemzetiségek fölé kere­kedni, összes külső és belső ellenségeinket le­fegyverezni. S a jövőben sem lehet ennél más célunk. De ha a cél ugyanaz, az eszköz­nek is ugyanolyannak kell maradni. Ezért helyes, hogy bölcs vezetők, Apponyi, Zichy, Barkóczy az állami iskolát is ilyen irányba terelik. Kóródy Miklós: Máv: menetrendváltozás május hó 1-től a BRSsi érintő vonalakon. A.ur-bosznabródi vonalon ,d között, egy új személyszállítás­al közlekedő gyorstehervonatpár helyezte­tik forgalomba. Bródból indul d. e. 9 óra 40 perckor, Eszékre érkezik d. u. 3 óra 22 perc­kor, Eszékről indul d. u. 12 óra 40 perckor, Bródba érkezik este 6 óra 5 perckor. Az Eszékről jelenleg d. u. 12 óra 35 perckor induló, Ujdombovárra d. u. 5 óra 44 perckor érkező személyvonat Eszékről már d. u. 11 óra 38 perckor fog indulni és Ujdom­bovárra d. u. 4 óra 55 perckor fog érkezni. E vonat egész Budapestig közlekedik. Pécsről indul d. u. 2 óra 49 perckor indul ez az új sze­mélyvonat (1907.) és éjjel 10 óra 55 perckor érkezik Pestre. Vagyis az eddig este 7 óra 2 perckor Pécsre érkezett vonat csak Eszék­ről közlekedett d. u. 3 óra 38 perckor, ezentúl Bródból indul d. e. 9 óra 40 perckor. Eddig a Pécsről reggel 7 óra 40 perckor Eszékre in­duló vonat 11 óra 16 perckor érkezett oda és csak d. u. 3 óra 25 perckor volt Bród felé csatlakozása; ezentúl d. u. 12 óra 40 perckor indul Eszékről és este 6 óra 5 perckor érkezik Bródba. A bakóca-felsőmindszent-komlói vona­lon egy új vegyes vonatpár helyeztetik for­galomba. Az üszög-pécs-barcsi vonalon a Barcs­ról d. u. 1 óra 20 perckor induló, Szentlőrinc­­re d. u. 3 óra 5 perckor érkező vegyesvonat megszüntettetik, helyette egy Barcstól Pé­csig közlekedő személyvonat helyeztetik forgalomba, Barcsról indul d. u. 1 órakor, Pécsre érkezik d. u. 2 óra 48 perckor. A Pécs­ről d. u. 2 óra 10 perckor induló, Szentlőrinc­­re d. u. 3 óra 12 perckor érkező személyszál­lító tehervonat megszüntettetik, helyette e vonalrészen egy új személyvonat helyeztetik forgalomba, Pécsről indul d. u. 3 óra 6 perc­kor, Szentlőrincre érkezik d. u. 3 óra 37 perc­kor, ott folytatást talál az onnan d. u. 3 óra 50 perckor induló, Barcsra d. u. 5 órakor érkező személyvonatban. A sárbogárd-bátaszéki vonalon a Báta­székről jelenleg este 6 óra 5 perckor induló Sárbogárdra éjjel 9 óra 34 perckor érkező személyvonat Bátaszékről már d. u. 3 óra 46 perckor fog indulni és Sárbogárdra este 7 óra 23 perckor fog érkezni. A bátaszék-újdombovári vonalon a Bá­taszékről jelenleg d. u. 2 óra 15 perckor in­duló, Újdombovárra d. u. 5 óra 32 perckor érkező személyvonat Bátaszékről már d. u. 1 óra 22 perckor fog indulni és Ujdombovárra d. u. 4 óra 33 perckor fog érkezni; Bátaszék­ről jelenleg 11 órakor éjjel induló, Ujdombo­várra éjjel 2 óra 9 perckor érkező személy­­vonat Bátaszékről már éjjel 10 óra 13 perc­kor fog indulni és Ujdombovárra éjjel 1 óra 22 perckor fog érkezni. A Székesfehérvár-paksi vonalon Adony- Pusztaszabolcs-Paks között egy új vegyes­vonatpár helyeztetik forgalomba. Adony- Pusztaszabolcsról indul d. e. 8 óra 25 perc­kor, Paksra érkezik d. e. 11 óra 14 perckor; Paksról indul d. u. 5 óra 16 perckor, Adony- Pusztaszabolcsra érkezik este 8 óra 2 perc­kor. A Paksról jelenleg d. u. 2 óra 5 perckor induló, Székesfehérvárra este 7 óra 52 perc­kor érkező vegyesvonat Paksról már d. u. 12 óra 45 perckor fog indulni és Székesfehérvár­ra este 6 óra 52 perckor fog érkezni. A Szé­­kesfehérvár-Börgönd között az előző évek­ben június 15-től szeptember 15-ig közleke­dett idényvonatok ugyanarra az időtartamra ismét forgalomba helyeztetnek. Elsodorta a vizát. Halál a csatornában. — Saját tudósítónktól. — Pécs, május 3. A tegnap éjjel történt hatalmas zápor­eső következtében a Mecsekről oly óriási tö­megű víz hömpölygött le a város utcáira, hogy a gyalogforgalmat sok helyen megaka­dályozta. Különösen azokon a helyeken, ahol az úttesten hömpölygő vizár a csatornába zúdul, veszedelmessé tette a gyalogközleke­dést, mert a város által készíttetett fahidakat kimozditota az ár­helyükből s az azokon át való közlekedés sok esetben lehetetlenné vált. Különösen a Kossuth Lajos-utcában, a Gyimóthy-féle ház mögött, ahol a Mecsek­ről az Alsó-Puturla- és a Márton-utcákon le­zúduló víztömeg csatornába ömlik, volt ne­héz a közlekedés, mert az átjáró fahidat a se­bes ár kimozdította a helyéről s azt lebeg­tette maga fölött. A közlekedés azért nagy ügygyel-bajjal folytatódott rajta. Ma délelőtt 10 órakor bevásárlásról volt hazatérőben Putz Lajosné, szül. Kenrei­­ter Matild, 49 éves munkás neje, Felső-Vám­­ház­ utca 38. sz. alatti lakos. Amint a beteges, kissé biccegős asszony a fahídra lépett, elve­szítette az egyensúlyt s a vízbe esett. Segély­kiáltásaira az arra haladó König József, a Kópicz-gyár üzletvezetője utánra kapott, hogy kimentse, de nem sikerült. A szeren­csétlen asszonyt az ár bevitte a csatornába, ahol halálát lelte. Mikor a bad.­külv. temető mellett az arra járó­kelők észrevették s ki­húzták a hömpölygő vizárból, már halott volt. Ruhája össze-vissza volt szakgatva. Az esetről nyomban telefonon értesítet­ték a rendőrséget, ahonnét Tolnay dr. rend­őrorvos és Komáromy ügyeletes rendőrbiz­tos siettek a színhelyre s jegyzőkönyvet vet­tek fel. A szerencsétlen asszony hulláját be­szállították a központi temető hullaházába. Szerencsétlen halálát férje és felnőtt leányai gyászolják. A pécsi 1907. évi országos kiállításon bronz­­,v. éremmel kitüntetve. Csibetek Sándor elsőrendű kárpitos és díszítő üzlete Pécs, Király­ utca 34. szám. Állandó nagy raktár kárpitozott bútorokban és angol bőrbutorokban. Szoba és terem kárpitozása a legújabb minta szerint. — Szo­­lid árak és figyelmes kiszolgálás. Egy tanonc fizetéssel felvétetik. 3. oldal. HÍREK. Az ördög fasora. A Dunántúl 22. számában az indítvá­­nyoztatik, hogy a felső­ sétatér alatti, minden elképzelhető testi hibában sínylődő akácfa­sort neveznék el az ördög fasorának. Ez nagy igazságtalanság és méltatlan­ság volna, mert ez a fasor szerényen meghú­zódik szégyenkedve, útjában senkinek nincs, de még árnyékával sem alkalmatlankodik senkinek, szégyenletes állapota miatt inkább szégyen vagy nyomorék fasornak kellene el­nevezni. Már azért sem érdemli meg e nyomo­rék fasor, hogy az ördög fasorának nevez­zék, mert az ördög maga is szép alakban szokott megjelenni, hogy bűnre csábítsa az embereket, de szereti is a szépet, amit leg­inkább bizonyít az is, hogy egy szép leány bírhatásáért arra vállalkozott, hogy a sziklás harsányi hegyet felszántsa egy éjjel, de mi­vel az nem sikerült, haragjában, miután a harsányi hegyből egy darabot kiszakított és Harsányra akarta dobni, de túl erősen dobott, azért az Beremendre esett, hol ma is látható és kincset érő kőbányául és cement gyártás­á­ra használják. Ekkor visszament pokoli hazá­jába és Harkány mellett bújt a földbe, ahol azonnal egy forró, az ördög parfümjétől ma is kénszagú forrás fakadt, amelynek sok be­teg és nyomorék köszönheti egészségét. De már arra, hogy a forrás kellő berendezés és az épületek jó karban tartása és a fürdő fej­­lesztése által méltó helyet foglaljon el a hazai legelőkelőbb fürdők közt, avval már az ördög sem törődik. Az említett fasorral szemközt levő, a Schapringer-háztól a polgármester lakásáig érő járdába ü­ltetett és annak felét elfoglaló, járhatatlanná tevő fasor sokkal jobban megér­demelné az ördög vagy ha jobban tetszik a sátán fasor nevét, mert csak ördögi sugallat­ra ültethették a fákat oda, mert nemcsak hogy a járást akadályozza, árnyékot nem vet, mert a mellette igen közel levő házak és alsó séta­téri szép fák végzik azt, egyet azonban még­is elér, t. i. azt, hogy a káromlásra szokott ember, különösen esős időben, amikor ezen fasor miatt két ember nem haladhat egymás mellett, és a sötétben a fasor lyukaiban meg­botlik, sokszor vétkezik, mert vagy elkárom­­kodja magát, vagy pedig az ördögöt bujtatja abba, aki a fákat ide a járdába ültette, pedig az ártatlan, mert magasabb hatalom paran­csára tette, már azért is megérdemli ez a fa­sor, hogy sátán vagy ördög fasornak nevez­zék. Igaz, hogy van Pécsett egy parkosztá­lya a Mecsek­ Egyesületnek, mely többnyire világlátott urakból áll, ez azt ajánlotta, hogy ezen fákat távolíttassa el a város vezetősége és inkább ültesse a temetőbe vezető út mellé, de hát az nem történt meg, mert amit nem városházbeliek ajánlanak, annak nem szabad megtörténni. A parkosztály azt is ajánlotta, hogy Pécs legnagyobb polgára, Zsolnay Miklós által felajánlott diszkót a városháza elé állíttassák, de ez sem fog megtörténni, mert a polgármester azt azonnal ellenezte és ez megbocsátható neki, mert volt annyi szé­pészeti érzéke, — ami ritkaság Pécsett, — és tudta, hogy ez a Pilch kitűnő építő­művé­szünk terve szerint a világhírű Zsolnay-gyár által készítendő, elegáns kis kút elszégyelné magát oly szomszédságban lenni, amint a városház előtti nyomorék fák. Az ördög fasor közelében van még egy nevezetessége Pécsnek, amely némelyek megfordított gondolkodására vall. A felső­sétatér nyugati bejáratánál, éppen a polgár­­mester lakásával szemközt, amely nem a be­jövő, tehát a Radonay­ utca felé, hanem a sétatér felé, tehát a sétatérről kimenők által olvasható csak, hogy ebekkel­ a sétatérre menni nem szabad. Van az alsó­ sétatér nyu­gati bejáratánál is egy ilyen figyelmeztető tábla, de azt már egy patikárius sem lenne képes a rozsda miatt elolvasni, azok pedig a sok mások által teljesen olvashatatlan re­ceptet könnyen és szívesen elolvassák. Anonymus.

Next