Dunántúl, 1911. július (1. évfolyam, 77-102. szám)
1911-07-01 / 77. szám
Előfizetési érc I. évfolyam. 77. szám. ■----------.......................-■■■■ Egész évre . . . 24.— Félévre...................12.Negyedévre . . . 6.— Egy hónapra . . . 2.— Egy szám ára 8 fillér. Kiadóhivatal: Lyceum utca 4. sz. Kiadó telefonja: 222. Megjelenik naponkint reggel. Szombat Pécs, 1911. julius Szerkesztőség: Lyceum utca 4. sz Felelős szerkesztő: KÉSMÁRKY ISTVÁN dp Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések díjszabás szerint. A szombati bérfizetés. A Jókai-téren levő pálinkásbutikok már gyakran képezték felszólalás tárgyát; az azokból kiáradó pálinkabűz, a trágár beszédek és dülöngő alakok valóságos botránykövét képezik Pécs városának. Legnagyobb az ott dőzsölő szerencsétlen alakok száma szombaton, a bérfizetés napján. Általában azt mutatja a tapasztalat, hogy a szombati bérfizetésnek az egész országban igen szomorú eredménye és következménye van . A munkások legnagyobb része szombaton éjjel és vasárnap elissza fizetését, jelentékeny része hétfőn dolgozni sem bír, és ez a munkások erkölcsi és anyagi degenerálódását jelenti. Mondani sem kell, hány munkás család szenved szükséget és nyomorban sínylődik, amiért a családfő szombaton este kapja meg heti keresményét, nem is megy haza családjához, hanem egész munkabérét a korcsmába viszi. Kenyérre, ruhára, miegyébre nem jut belőle semmi, vagy jobb esetben alig valami. Kereskedők is panaszkodnak, hogy szombaton este azért kell tíz-tizenegy óráig is nyitva tartani üzletüket, mert a munkások jó része, ha mindjárt a heti bérfizetés után nem vásárolja be szükségleteit, egyáltalában nem vásárolja meg, mert keresete legnagyobb részét korcsmában költi el. Mindez amellett szól, hogy a munkásokat jobb lenne nem szombaton, hanem valamely más köznapon kifizetni. De hát nem mennének-e akkor más köznapon a korcsmába ? Nem annyira. A hétköznapi bérfizetés elvonja a munkást a korcsmázástól, mert hisz tudnivaló, hogy a legtöbb embert nem is az ital megkívánása, mint inkább a csábító alkalom viszi a vendéglőbe. A szombati kifizetés által ezen alkalom a munkaszünetes vasárnapon túl bőven kínálkozik, míg ha ez alkalom a hétköznapi kifizetés által megszűnik, a kereset vagy legalább is annak nagyobb része az asszony kezébe kerül s az egész család javára fordítják. Minden eszközt meg kell ragadni, amivel a munkások közt az iszákosságot megszüntethetjük vagy csökkenthetjük, mert jelenleg ez a legnagyobb csapás a munkásosztályon. Hiszen csak itt Pécsett is a szállodákon kívül több mint száz korcsma és pálinkamérés van és igy van ez az egész országban, a fogyasztási adó növelése végett könnyen adnak korcsmai engedélyt és milliókra megy az összeg, melyet a munkás itt elfecsérel. És ha még csak bortól részegednének le az emberek, ez még kisebb baj volna, de sajnos, nagyon sokan pálinkát isznak, mert ez gyorsabban és biztosabban hat, de egyúttal valóságos mérev a szervezetre. Az olyan munkás is, ki mérsékeltebb módon, de rendszeresen iszik, fizetésének egyhatod, sőt egynegyed részét költi italra. De hány van olyan, ki fizetésének felét költi italra, pedig otthon elcsenevészedett, sápadt arcú gyermekei éheznek. Még nayobb baj, sőt szerven, ha sokszor az asszonyok is ivásnak adják magukat. Különösen azok közt terjed el ez a bűn, kik gyárakban dolgoznak. Kimerült erejük arra ösztönzi őket, hogy izgató szerekhez nyúljanak. Már most ha az ilyen asszonynak kis gyermeke is van, az az anyatejjel szívja magába a mérget. A munkás egész héten át szorgalmasan dolgozik, megfeszíti erejét, csakhogy minél többet végezzen és arcának verejtékével iparkodik minél többet keresni a hét végére. De vájjon lesz-e abból haszna neki vagy családjának ? Hány van olyan, ki bebotlik a korcsma küszöbén. Mikor belép a korcsmába, némi skrupulusa támad, eszébe jut az utolsó dorhédoláig, eszébe jut, mint , fecsérelte el fizetésének legnagyobb részét, eszébe jut a fájdalmas sikoly és kétségbeesés, amelylyel neje fogadta őt, midőn hosszú dorbézolás után teljesen részegen hazabotorkált; eszébe jut mennyit szenvedett és nélkülözött kis családja a következő napokon; családjának szenvedése és fájdalma mélyen meghatotta őt, megesküdött, hogy többé nem teszi ezt. Sajnos, hiába volt minden ígéret, minden eskü, amint betette lábát a pokoli korcsmába, többé nem tud kijönni, ismét visszaesik előbbi hibájába, az ivás szükségletté, szenvedélylyé lesz nála. Ha azután elpárolog az alkohol gőze, ha ismét visszatér a józan ész, akkor borzad meg az ilyen ember a maga állapotán, csakhogy sokszor már későn. Azért kell minden alkalmat csökkenteni, amely az iváshoz vezet. A köznapi fizetés által kisebbé lesz ez az alkalom, a munkás rendezettebb életmódhoz szokik, ez által jobb lesz az egészsége, munkaereje és kedvező, keresőképessége emelkedik, a kihágások és rendzavarások száma csökken, a Blaumontag megszűnik. Nálunk Pécsett péntek volna alkalmas fizetési nap, ugyanis nálunk kétszer van hetenkint hetivásár, szerdán és szombaton. A szombati hetivásár a nagyobb, forgalmasabb, élénkebb. Ha a pénteki fizetési nap megelőzi a hetivásárt, a munkásság szombaton reggel a nagyobb behozatal mellett könnyebben és olcsóbban szerezheti be a szükséges élelmi cikkeket és a háztartás egyéb cikkeit az egész hétre egyszerre. A piac egyenletesebb igénybe vétele mellett a kínálat jobban simulhat a kereslethez és ezzel a mai nagy drágaság mellett is kedvező hatást gyakorol az élelmiszerek árára. Szóval, hétköznapon könnyebben jutna a kereset a család kezébe, mert nincs idő a könnyelmű költekezésre s a munkás keresete a saját és a köz szempontjából is produktívabb célt szolgálna. Nagyobb rendet vinne be a gazdasági életbe, ami meglátszanék nemcsak a munkás családján és háztartásán, hanem az általános jóléten is. Csak egy-két nagyobb iparvállalatunk tenne kísérletet, az eredmény azonnal észrevehető lenne, mint ahogy néhány más vidéki városban kitünően bevált ez a kísérlet és hisszük, hogy a munkások józanabb része is örömmel üdvözölné ezt az újítást. ORSZÁBEIÖLÉS. ■■Ülés mind a két házban. — Saját tudósítónktól. — Budapest, június 30. A képviselőház mai ülésén megkezdte az appropriációs javaslat tárgyalását. A főrendiház is ülésezett s napirendjén a bankjavaslat szerepelt. A két ülés lefolyásáról tudósításunk a következő: I. Képviselőház. Berzeviczy Albert elnök fél 11 órakor megnyitja az ülést. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után áttérnek az appropriáció tárgyalására. Hegedűs Lóránt előadó: Már két évvel ezelőtt konstatálta a bizottság feladatát az appropriációs törvényjavaslattal szemben. Ismerteti a javaslatot, amelyből megállapítja, hogy az összes idei rendes és rendkívüli kiadások a bevételekből fedezhetők. A javaslatot lehet bizalmi kérdésnek tekinteni, de a bizalom kérdését sürgősen kell elintézni, mert a budgetre már nagyon nagy szüksége van az országnak. Désy Zoltán: A jelenlegi kormány első költségvetéséről van szó s ezért bővebben kíván vele foglalkozni, összehasonlítja a koalíciós kormány utolsó költségvetésével az annexió költségeinek kihagyásával , de a zárszámadások figyelembevételével. Úgy véli, hogy a régi költségvetés bevételei kevésbé voltak bizonytalanok, mint az újés ezért erős támadással illeti a kormányt. Részletesen ismerteti a bevételeket és a kiadásokat s megállapítja, hogy utóbbiak emelkedése nagyobb, mint a bevételeké. Mindazonáltal az államháztartás mérlegét kedvezőnek tartaná, ha nem kellene attól félni, hogy a közös ügyes kiadások, melyek a rendes bevételekből fedeztetnek, felbillentik az egyensúlyt. A javaslatot nem fogadja el. Szekulics Lázár horvátul kezdi beszédét, majd magyarul folytatja, rövid beszéde után Holló Lajos szólal fel ezután és még negyed 3-kor is beszél. A horvátoknak tesz szemrehányást, amiért nem foglalnak állást