Dunántúl, 1911. július (1. évfolyam, 77-102. szám)

1911-07-01 / 77. szám

Előfizetési érc I. évfolyam. 77. szám. ■----------.......................­-■■■■ Egész évre . . . 24.— Félévre...................12.­Negyedévre . . . 6.— Egy hónapra . . . 2.— Egy szám ára 8 fillér. Kiadóhivatal: Lyceum utca 4. sz. Kiadó telefonja: 222. Megjelenik naponkint reggel. Szombat Pécs, 1911. julius­­ Szerkesztőség: Lyceum­ utca 4. sz Felelős szerkesztő: KÉSMÁRKY ISTVÁN dp Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk­ vissza. Hirdetések díjszabás szerint. A szombati bérfizetés. A Jókai-téren levő pálinkásbutikok már gyakran képezték felszólalás tárgyát; az azokból kiáradó pálinka­bűz, a trágár beszédek és dülöngő alakok valóságos bot­ránykövét képezik Pécs városának. Legna­gyobb az ott dőzsölő szerencsétlen alakok száma szombaton, a bérfizetés napján. Ál­talában azt mutatja a tapasztalat, hogy a szombati bérfizetésnek az egész országban igen szomorú eredménye és következménye van . A munkások legnagyobb része szom­baton éjjel és vasárnap elissza fizetését, jelentékeny része hétfőn dolgozni sem bír, és ez a munkások erkölcsi és anyagi dege­­nerálódását jelenti. Mondani sem kell, hány munkás család szenved szükséget és nyo­morban sínylődik, amiért a családfő szom­baton este kapja meg heti keresményét, nem is megy haza családjához, hanem egész munkabérét a korcsmába viszi. Ke­nyérre, ruhára, miegyébre nem jut belőle semmi, vagy jobb esetben alig valami. Kereskedők is panaszkodnak, hogy szombaton este azért kell tíz-tizenegy óráig is nyitva tartani üzletüket, mert a munká­sok jó része, ha mindjárt a heti bérfizetés után nem vásárolja be szükségleteit, egyál­talában nem vásárolja meg, mert keresete legnagyobb részét korcsmában költi el. Mindez amellett szól, hogy a munká­sokat jobb lenne nem szombaton, hanem valamely más köznapon kifizetni. De hát nem mennének-e akkor más köznapon a korcsmába ? Nem annyira. A hétköznapi bérfizetés elvonja a munkást a korcsmázás­­tól, mert hisz tudnivaló, hogy a legtöbb em­bert nem is az ital megkívánása, mint in­kább a csábító alkalom viszi a vendéglőbe. A szombati kifizetés által ezen alkalom a munkaszünetes vasárnapon túl bőven kínál­kozik, míg ha ez alkalom a hétköznapi kifi­zetés által megszűnik, a kereset vagy leg­alább is annak nagyobb része az asszony kezébe kerül s az egész család javára for­dítják. Minden eszközt meg kell ragadni, a­mivel a munkások közt az iszákosságot megszüntethetjük vagy csökkenthetjük, mert jelenleg ez a legnagyobb csapás a munkásosztályon. Hiszen csak itt Pécsett is a szállodákon kívül több mint száz korcsma és pálinkamérés van és igy van ez az egész országban, a fogyasztási adó növelése vé­gett könnyen adnak korcsmai engedélyt és milliókra megy az összeg, melyet a munkás itt elfecsérel. És ha még csak bortól része­­gednének le az emberek, ez még kisebb baj volna, de sajnos, nagyon sokan pálinkát isznak, mert ez gyorsabban és biztosabban hat, de egyúttal valóságos mérev a szerve­zetre. Az olyan munkás is, ki mérsékeltebb módon, de rendszeresen iszik, fizetésének egy­hatod, sőt egynegyed részét költi ital­ra. De hány van olyan, ki fizetésének felét költi italra, pedig otthon elcsenevészedett, sápadt arcú gyermekei éheznek. Még nayobb baj, sőt szerven, ha sokszor az asszonyok is ivásnak adják ma­gukat. Különösen azok közt terjed el ez a bűn, kik gyárakban dolgoznak. Kimerült erejük arra ösztönzi őket, hogy izgató sze­rekhez nyúljanak. Már most ha az ilyen asszonynak kis gyermeke is van, az az anyatejjel szívja magába a mérget. A munkás egész héten át szorgalma­san dolgozik, megfeszíti erejét, csakhogy minél többet végezzen és arcának verejté­kével iparkodik minél többet keresni a hét végére. De vájjon lesz-e abból haszna neki vagy családjának ? Hány van olyan, ki be­­botlik a korcsma küszöbén. Mikor belép a korcsmába, némi skrupulusa támad, eszébe jut az utolsó dorhédoláig, eszébe jut, mint , fecsérelte el fizetésének legnagyobb részét, eszébe jut a fájdalmas sikoly és kétségbe­esés, amelylyel neje fogadta őt, midőn hosszú dorbézolás után teljesen részegen hazabotorkált; eszébe jut mennyit szenve­dett és nélkülözött kis családja a következő napokon; családjának szenvedése és fáj­dalma mélyen meghatotta őt, megesküdött, hogy többé nem teszi ezt. Sajnos, hiába volt minden ígéret, minden eskü, amint betette lábát a pokoli korcsmába, többé nem tud kijönni, ismét visszaesik előbbi hibájába, az ivás szük­ségletté, szenvedélylyé lesz nála. Ha azután elpárolog az alkohol gőze, ha ismét visszatér a józan ész, akkor bor­zad meg az ilyen ember a maga állapotán, csakhogy sokszor már későn. Azért kell minden alkalmat csökken­teni, amely az iváshoz vezet. A köznapi fi­zetés által kisebbé lesz ez az alkalom, a munkás rendezettebb életmódhoz szokik, ez által jobb lesz az egészsége, munkaereje és kedve­ző, kereső­képessége emelkedik, a kihágások és rendzavarások száma csök­ken, a Blaumontag megszűnik. Nálunk Pécsett péntek volna alkalmas fizetési nap, ugyanis nálunk kétszer van hetenkint hetivásár, szerdán és szombaton. A szombati hetivásár a nagyobb, forgalma­sabb, élénkebb. Ha a pénteki fizetési nap megelőzi a hetivásárt, a munkásság szom­baton reggel a nagyobb behozatal mellett könnyebben és olcsóbban szerezheti be a szükséges élelmi cikkeket és a háztartás egyéb cikkeit az egész hétre egyszerre. A piac egyenletesebb igénybe vétele mellett a kínálat jobban simulhat a kereslethez és ezzel a mai nagy drágaság mellett is ked­vező hatást gyakorol az élelmi­szerek árára. Szóval, hétköznapon könnyebben jutna a kereset a család kezébe, mert nincs idő a könnyelmű költekezésre s a munkás keresete a saját és a köz szempontjából is produktívabb célt szolgálna. Nagyobb ren­det vinne be a gazdasági életbe, ami meg­látszanék nemcsak a munkás családján és háztartásán, hanem az általános jóléten is. Csak egy-két nagyobb iparvállala­tunk tenne kísérletet, az eredmény azonnal észrevehető lenne, mint a­hogy néhány más vidéki városban kitünően bevált ez a kísér­let és hisszük, hogy a munkások józanabb része is örömmel üdvözölné ezt az újítást. ORSZÁBEIÖLÉS. ■■Ülés mind a két házban. — Saját tudósítónktól. — Budapest, június 30. A képviselőház mai ülésén megkezdte az appropriációs javaslat tárgyalását. A főren­diház is ülésezett s napirendjén a bankjavas­lat szerepelt. A két ülés lefolyásáról tudósításunk a következő: I. Képviselőház. Berzeviczy Albert elnök fél 11 órakor megnyitja az ülést. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesí­tése után áttérnek az appropriáció tárgyalá­sára. Hegedűs Lóránt előadó: Már két évvel ezelőtt konstatálta a bizottság feladatát az appropriációs törvényjavaslattal szemben. Ismerteti a javaslatot, amelyből megállapítja, hogy az összes idei rendes és rendkívüli ki­adások a bevételekből fedezhetők. A javasla­tot lehet bizalmi kérdésnek tekinteni, de a bi­zalom kérdését sürgősen kell elintézni, mert a budgetre már nagyon nagy szüksége van az országnak. Désy Zoltán: A jelenlegi kormány első költségvetéséről van szó s ezért bővebben kíván vele foglalkozni, összehasonlítja a koalíciós kormány utolsó költségvetésével az annexió költségeinek kihagyásával , de a zárszámadások figyelembevételével. Úgy véli, hogy a régi költségvetés bevételei ke­vésbé voltak bizonytalanok, mint az újé­s ezért erős támadással illeti a kormányt.­­ Részletesen ismerteti a bevételeket és a ki­adásokat s megállapítja, hogy utóbbiak emel­kedése nagyobb, mint a bevételeké. Mind­azonáltal az államháztartás mérlegét kedve­zőnek tartaná, ha nem kellene attól félni, hogy a közös ügyes kiadások, melyek a ren­des bevételekből fedeztetnek, felbillentik az egyensúlyt. A javaslatot nem fogadja el. Szekulics Lázár horvátul kezdi beszé­dét, majd magyarul folytatja, rövid beszéde után Holló Lajos szólal fel ezután és még negyed 3-kor is beszél. A horvátoknak tesz szemrehányást, amiért nem foglalnak állást

Next