Dunántúl, 1911. július (1. évfolyam, 77-102. szám)

1911-07-11 / 85. szám

Július 11. Kedd. „DUNÁNTÚL.“ (Az eperjesi királygyakorlatok.) Eper­jesről jelentik, hogy Sáros vármegye főis­pánjához a kabinetirodából értesítés jött, mely szerint ő felsége a nagygyakorlatok al­kalmából szeptember 12-én délután érkezik Eperjesre és itt fogadja a tisztelgő küldött­ségeket. Sárosmegyéből 29 testület és ható­ság jelentette, hogy tisztelegni óhajt ő felsége előtt. Ezeket a küldöttségeket Semsey Boldi­zsár, Sárosmegye főispánja fogja együttesen a király elé vezetni. Ő felsége Eperjesről vasúton Bártfára megy, Bártfáról pedig automobilon Zborón át Felsővizközre, ahol a főhadiszállása lesz és ahol négy napig fog tar­tózkodni. Az Eperjestől Felsővizközig vezető utakat a legjobb állapotba hozták, az összes hidakat megerősítették, sőt a bártfai, girálti és felsővizközi szolgabirák erélyes intézke­dései révén még a községi utak is mind kija­víttattak. Felsővízközön villamos világítást rendeztek be, polgári és katonai tüzérségi szolgálatot szerveztek, melyet bőségesen fel­szereltek. (Az igazságügyi tisztviselők országos értekezlete.) Magyarország igazságügyi tisztviselői és az igazságügyi kezelőszemély­zet tagjai tegnap délelőtt kongresszust tar­tottak Nagyváradon a városháza közgyűlési termében. A kongresszus iránt nagy érdek­lődés mutatkozott. Walter Gyula kúriai fő­tiszt elnökölt a kongresszuson, melyen Hlat­­ky Endre, Nagyvárad főispánja is megjelent. Az igazságügyi tisztviselők szolgálati prag­matikáját és a státusrendezést, meg a nyug­díjtörvény revíziójának kérdését beszélték meg. Számos panasz hangzott el a titkos mi­nősítés ellen, mely nem alkalmas arra, hogy a tisztviselő érdeme és szolgálati ideje sze­rint haladjon előre, hanem a hivatali főnökök önkénye szerint. A státusrendezés dolgában 1600 korona alapfizetést és minden három évben történő fokozatos előléptetést kíván­nak, továbbá követelik, hogy a tisztviselői karnak legalább 2 százaléka bejusson a VII. fizetési osztályba. Óhajtandó volna a nyug­díjtörvény avult intézkedéseinek megváltoz­tatása is. A 40 évi szolgálati kötelezettség helyett 35 esztendőt kellene fölvenni, s azt megállapítani, hogy tíz évi szolgálat után a tisztviselő fizetésének 50 százalékát kapja nyugdíj gyanánt, s ez összeg évenként 2 szá­zalékkal növekedjék. Az az intézkedés is tarthatatlan, hogy csak három gyermekes özvegy kap neveltetési járulékot, s revízióra szorul az özvegyek nyugdíjintézménye is.­­ Elhatározták, hogy ezen kívánságaikat me­morandum alakjában a képviselőház elé ter­jesztik és az igazságügyi kormányhoz. Szá­mos felszólalás hangzott el. Felszólalt többek közt Hlatky Endre főispán is, aki azt fejte­gette, hogy az igazságügyi tisztviselők sú­lyos munkája méltányossá teszi, hogy már 35 év után nyugdíjat kapjanak. Ercsey Pé­ter orsz. képviselő megígérte, hogy illetékes helyen szót emel a memorandum sikere érde­kében. A kongresszus után a résztvevők szá­mára bankett, majd kirándulás volt. A kon­gresszuson Pécs is képviselve volt. (Vízbefült kislányok.) Ráctöttös község mellett van egy vályogvetésből származó mély gödör , mely most tele van vízzel. Há­rom lányka jött ide, a 10 éves S­t­o­j­á­k­o­­­v­i­cs Danica, az 5 éves Stojákovics Mi­­leva és a 11 éves Lancsucsán Milica és a lábukat a vízbe lógatták. Először a kis Mi­­leva csúszott bele a vízbe, de a nénje, Dani­ca, szerencsésen kihúzta. Nemsokára azon­ban a kis Lancsucsán Milica is megcsúszott a parton s a mély vízbe jutva, fuldokolni kez­dett. Stojákovics Danica meg akarta menteni, de ő­ is elvesztette lába alól a talajt. Mire a közelben levők segítségükre jöttek, már késő volt, mert csak a kis­lányok holttestét fog­hatták ki. (Kerékpárlopás.) A kaposvári rendőr­ség táviratban értesítette a pécsi rendőrsé­get, hogy ott ismeretlen tettes betört egy la­kásba s onnan egy kerékpárt elemeit. A nyo­mok szerint az ismeretlen Pécs felé vette út­ját. A rendőrség keresi. (Földrengés.) A szombatra virradó haj­nalban történt földrengésről ma a következő tudósításokat kaptuk: Szakadáton szomba­ton reggel néhány perccel 2 óra előtt erős földrengés volt. Az idő tartamát megfigyelni senkinek se­m jutott eszébe. Az egész község felriadt s a megrémült nép ijedten szaladt ki az utcára. Néhányan mégis vannak, akik éb­ren álmodván, semmit sem hallottak, sem éreztek, most restellve és sajnálva e mulasz­tást, csak érdeklődve kérdezősködnek.­­ Mágocsi tudósítónk jelentése szerint ott szombaton éjfél után 2 órakor földrengést éreztek gyönge morajtól kisérve. Sokan föl­ijedtek az ablaktörejre, melyet a fölindulás okozott. Az egész 5—6 másodpercig tartott és akik ébren voltak, két gyeneg lökést érez­tek. A földalatti moraj északról dél felé ha­ladt. — Felsőiregről a következő tudósítást kaptuk: Felsőireg lakosságát f. hó 8-án éjjel pont 2 órakor földrengás rázta fel álmából. Két erős lökés volt érezhető. A fali órák a lökés következtében megálltak, a konyha­edények és egyéb kisebb tárgyak az erős lö­kés következtében egymáshoz verődtek. So­kan az udvarra futottak és ott várták a foly­tatást — Rakócáról azt a hírt kaptuk, hogy ott éjfél után két órakor szintén érezték a földrengést, de csak igen kis mértékben. (Megszökött volt szerkesztő.) Rud­­nyánszky Endre, a „Pécsi Hírlap“ volt felelős szerkesztője, ma délután — egyik pé­csi leánnyal (nevét a család iránti tisztelet­ből elhallgatjuk) — megszökött Pécsről és hir szerint édesapjához Amerikába megy ki. Rudnyánszky Endre családos ember, egy kis fia is van, akiket minden támasz nélkül itt hagyott. (Zuhany az ablakból.) G­y­u­g­y­i József pénzbeszedő jelentést tett a redőrségen, hogy amikor a Teréz­ utca 11. számú ház előtt elhaladt, önkéntelenül majdnem zuhany­fürdőben részesült. Épen akkor öntött ki ugyanis egy favori vizet az ablakon Raus­­k­o­­­p Paula nevelőnő. Már többször fordult elő ily eset, hogy a lakók az utcára öntenek ki vizet, vagy kidobnak az ablakból oly dol­gokat, amelyek a köztisztaságot veszélyez­tetik, holott minden embernek érdekében vol­na az utcáink tisztaságára ügyelni, mert ezen a téren úgy is van még kivárni való. E mellett a fentihez hasonló esetek is fordulhat­nak elő. A jelen esetben az volt a szerencse, hogy Gyugyi József a végzetes pillanatban észrevette az őt fenyegető veszélyt és ide­jében visszalépett. (Hajóösszeütközés Mohácson.) A múlt napokban dúló nagy szél következtében a „Verseny“ nevű csavargőzöst, melyhez két uszályhajó volt csatolva, fordulás közben a szél neki vitte az „Alföld“ gőzös egyik von­tatmányának, amely mellé egy lovasdereg­lye volt kikötve. Az összeütközés követ­keztében a dereglye elsülyedt. A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a kár mintegy kétszáz korona, de a felelősség senkit sem terhel. (Spirituszrobbanás.) Könnyen végzetes­sé válható spirituszrobbanás történt vasár­nap délelőtt Mohácson, Bálint Lajos gyógy­szerészsegéd cukrot égetett, közben a ké­szülék felborult, a spiritusz felrobbant és rá­csapott a gyógyszerészsegédre. Ruhájának hátsó része teljesen elégett, haját lepörkölte, hátán, nyakán, fülein és fejének hátsó részén erős fájdalmas sebeket okozott. Remélhető azonban, hogy komolyabb baj nem történik és 8—10 nap múlva megszűnnek a fájdalmas nyomok. (Időjárás.) A meteorológiai intézet je­lentése szerint a következő idő várható: Vál­tozékony, hűvös és még szeles, helyenkint csapadék. Sürgönyprognózis: Változékony, hűvös, szeles, elvétve csapadék. Hőmérsék­let 19,6 C. (Halál a hullámok között.) Sághi János halász, bölcskei lakos tegnap délután elment a Dunára halászni. Amint csónakjával a Du­na közepére ért, szívszélhüdés érte és bele­fordult a Dunába. A halászok később megta­lálták a hulláját. (Péksztrájk Budapesten.) Ma reggel ki­tört a péksztrájk. Nincs kifli és a pékműhe­lyekben csak félbarna és tejes kenyeret fog­nak sütni. A pékmesterek még tegnap gyűlést tartottak, amelyben kimondották, hogy a pék­munkások szervezkedésével szemben a mes­tereknek is szervezkedniök kell. A munkások bojkottálják azokat a műhelyeket, ahol köve­teléseiket nem teljesítik. Erre a mesterek csak kizárással felelhetnek, így aztán ma reggel az összes pékműhelyekből elbocsátották a munkásokat. Egyik műhelyből nem akartak távozni a munkások. Sört hozattak és úgy várták, hogy mi lesz? A mester jelentést tett a dologról a rendőrfőkapitányságon és rend­őri segítséget kért. A főkapitány azonban ki­jelentette, hogy nem léphet közbe, mert a munkásoknak a műhelyházban van a bejelen­tett lakásuk. A lakásukból tehát eltávolítani őket nem lehet. Ez ma a helyzet. Egyelőre inasokkal és a ház népével sütik a mesterek a kenyeret. Körülbelül 5—600 fekete pék se­gédkezik nekik, akik egy napra 15 korona bért kapnak. A kenyérgyárak fokozzák pro­dukáló képességüket, hogy a közönség ke­nyérben ne lásson hiányt. (A kecskeméti földrengés.) A Kecskemét várost sújtott katasztrófa alkalmából rész­véttáviratokat küldött Bárczy polgármester, Hock János, Vázsonyi Vilmos, Darányi Ignác és Hevesi József. Ráday Gedeon gróf főispán a belügyminiszter megbízásából Lechner Ödönnel s több több fővárosi építésszel Kecs­kemétre érkezett, hogy megejtsék a kárbecs­lést. Lóczy Lajos, a Magyar Földrajzi Társa­ság elnöke szintén ideérkezett, hogy megálla­pítsa a rengések természetét. A városi tanács táviratilag kért még három század utászt. A főkapitány magához kérette az építővállalko­­zókat és kőműveseket, hogy velük szerződést kössön az épületek kijavítására, de ez bajo­san sikerül, mert a kőművesek horribilis ára­kat kérnek. A király ma távirati információt kért a miniszterelnöktől a kecskeméti földren­gésről és tudakozódott a szenvedett kár nagy­ságáról. (Megszűrt detektív.) Fiuméból jelentik: Ljubich István detektív, ki a vasúti állomáson teljesít szolgálatot, vasárnap hajnalban az ál­lomás közelében két rovott múltú egyéni iga­zolásra szólított fel és a rendőrségre akarta bekísérni. Ezek azonban az engedelmességet megtagadták és rövid szóváltás után egyikük vadászkéssel hasbaszúrta a detektívet, mire mindketten futásnak eredtek. A menekülők közül az egyiket, Mandics György likai ille­tőségűt a szembejövő rendőrök elfogták. Az ájultan fekvő detektívet a rendőrök kórházba szállították, hol megoperálták, de aligha gyó­gyul fel kapott sérüléséből. A másik csavar­gót később a vásárcsarnok mellett, Paulin Mihály sziszeki egyén személyében elfogták. Kitűnt, hogy mindkettőt Fiuméból már több­ször kitiltották. (Jogászpincérek után fodrászjogászok.) A jogászpincérk kitűnően válnak be. A jo­gászpincér után megjelent már az első fod­rászjogász is. Azaz először csak a hirdetés jelent meg a „Fodrászok Lapjá“-ban és szólóképpen: „Érettségit tett, szolid, elsőrangú ki­szolgáló borbélysegéd, aki jelenleg egye­temi hallgató, a nyári idényre keres jobb fürdői fodrászüzletben alkalmazást. Szíves ajánlatokat Molnár Gusztáv tanárjelölt cí­mén Szolnok, Szántó­ utca kérek.“ Valószínűleg eredménye is lesz. (Belefult a kútba.) Resicabányáról je­lentik: Prehut községben Lupa Ristó nevű­ cigány belopódzott Prinz Adolf kereskedő udvarába, ahol hordószámra állott az erjesz­tés és pálinkaégetés céljaira szedett cseresz­nye. Lupa felmászott egy embermagasságú kádra, amelyből cseresznyét akart lopni. A cseresznye már erjedésben volt, s a cigány a kifejlődött gázoktól elszédült és fejjel bele-­ bukott a kádban lévő cefrébe és belefult. 5. oldal.

Next