Dunántúl, 1911. november (1. évfolyam, 176-200. szám)
1911-11-01 / 176. szám
2. oldalt látták. A tudományok és művészetek fejlesztését senki sem hordta úgy szívén, mint szent Péter utódai a római pápák. Ott találtak biztos menedékhelyet a művészek és a műkincsek. A szentszék pazar bőkezűséggel állított egyetemet, kollégiumokat, nyomdákat, kép- és könyvtárakat, összevásárolták az ókor műremekeit, Fidiás és Praxiteles szobrait. Traján szobra, mondja egy híres tudós, már rég nem állna fenn, ha Szent Péter szobra nem díszítené tetejét. A hasznos találmányok és felfedezések tekintélyes része is a szent férfiaktól származik. Szerzetesek és egyházi férfiak találták fel a hanglétrát és zeneösszhangot, a delejtát és tengeri iránytűt, a szemüveget és messzelátó csöveket, a horganyt és lőport és az első csillagászati órát. Hány tudós tette örökre nevezetessé a zárdákat! Mennyi természetbúvár, vegyész, csillagász, művész, költő államférfit volt a szentek sorában. A nemzetek története is azt bizonyítja, hogy életök fénykorát akkor élték, mikor egy-egy szent férfiú igazgatta a nemzet sorsát. Szóltak-e a jótékonyság terén kifejtett nagyszerű működésükről, kórházakról, szegényházakról, stb. Midőn a mai társadalmi élet sivárságán végig tekintünk, midőn látjuk, mint nyomja el a gazdag a szegényt, mint nyomorog a munkások millió és milliónyi tömege, hogy egyes trösztök vezetőinek zsebébe gyűljön össze a világvagyon legnagyobb része; mikor látjuk, mint mond csődöt az Istenről megfeledkezett tudomány, mely bár nagyszerű felfedezéseket tesz, de a lét legfőbb kérdéseire a lelket megnyugtató választ adni nem tud; amikor látjuk, hogy az irodalom ledér színművéért utóbb elhatározta, hogy Pázmány leveleit is kiadja és ezek összegyűjtésével és kiadásával a hittudományi kart (ugyanaz végezte az „Összes Munkák“ sajtó alá rendezését is), ez pedig Hanuy ezt bízta meg. Hanry az ő ismert energiájával s lankadatlan munkabírásával fogott hozzá a dologhoz. Beutazta fél Európát. Kutatott levéltárak iratkötegeiben, könyvtárak kódexeiben. Nyomozott mindenütt, itthon és az ország határain kívül, ahol Pázmány-leveleket sejtett. Csak az tudja, milyen munka ez, aki maga is megkísérelte. Amely levél- vagy kézirattárnak van pontos katalógusa, ott még csak megy a munka. De ahol az hiányzik, ahol nincs mit tenni, mint az egyes kötegeket sorra átnézni, azokat a poros csomagokat emelgetni, kibontani, hogy sokszor a végén eredménytelenül tegyük vissza és ilyen formán dolgozni hónapokon keresztül, aztán a talált leveleket elolvasni, lemásolni, a lelőhelyet, az iratköteg jelzését feljegyezni, de mindent hajszálnyi pontossággal megállapítani, hogy nem adta-e már ki valaki előzőleg a talált levelet, végül feldolgozni röviden a levél megértéséhez szükséges történeti vonatkozásokat, megrajzolni a hátteret: ez rengeteg fáradsággal járó és tiszteletre méltó munka. Hanny elvégezte becsülettel. És nagy sikerrel. A két kötet 1108 levelet tartalmaz s ezek közül mindössze 44-et közöl nyomtatott művek után, a többit mind kézirati példányokban vagy kódexekben találta, melyek közül 795 eddig még nyomtatásban sehol sem jelent meg. A levelek 1601-től 1637-ig terjedő időszakban írattak. A török világnak, Bethlen Gábornak, I. Rákóczi Györgynek mozgalmas korában, melynek legnagyobb államférfia, legvilágosabb fejű gondolkodója, lángbuzgalmú egyházfejedelme, mindenkit magával ragadó szónoka Pázmány Péter volt. Mindezt tudtuk róla eddig is. De levelei révén még vekben, erkölcsrontó regényekben, a bűnt dicsőítő fércművekben merül ki, a művészet arcpirító, obscén jeleneteket örökít meg: akkor értjük meg igazán a mai ünnep jelentőségét, az egyház szenteinek nagyszerű működését, akikre gúnyos mosoly, lekicsinylő szavak nélkül azért nem tudnak nézni korunk epigonjai, mert azoknak szívnemesítő, lélekemelő munkája élő elitélése az ő romboló működésüknek. „DUNÁNTÚL.“ November 1. Szerda. OHSZÁEGYÜLÉS. ------ - A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — Budapest, október 31. A mai ülést Berzeviczy Albert elnök fél 11 órakor nyitotta meg. A tegnapi ülés jegyzőkönyvét észrevétel nélkül hitelesítették. Az Elnök bemutatta Szolnok és Budapest polgárságának kérvényét a katonai javaslatok ellen és az általános választói jog mellett, Abaúj-Tornavármegye feliratát az obstrukció ellen, Pozsony város feliratát pedig a sajtószabadság biztosítása végett. Vérten Endre ellenindítványára az ellenzék névszerinti szavazást kért. Sümegi Vilmos interpellációt jegyzett be a kissármási földgáz égése tárgyában. Sorra kerültek ezután a mára halasztott név szerinti szavazások, amelyek az egész ülést kitöltötték. * Budapesti tudósítónk jelenti: A béke sikertelenségén való elkeseredésében Berzeviczy Albert lemond a képviselőház elnökségéről. A lemondás hírét komolynak és befejezettnek tartják. Utódjaként Tisza István grófot emlegetik. Tisza a képviselőház folyosóján kijelentette, ha az eredmények rákényszerítik nem , Jog ida sen kiá írni attól, hogy a házelnökséget elvállalja. Ezután a házszabályrevízió szükségességét hangoztatta Tisza István: még jobban beleláthatunk most lelkébe, gondolataiba, a cselekvéseit mozgató rugók közé. Föltárul előttünk egész nagyságában az a szinte kivételes helyzet, melyet kortársai előtt birt. Királyoknak és fejedelmeknek, pörösködő főúri családoknak tanácsot ad, leplezetlen véleményt nyilvánít, rendelkezik, tanít, békít, mindenhez hozzászól, mindent tud s mindenben döntő a véleménye, biztos az ítélete, helyes az eljárása. Látjuk azt a bámulatosan sokoldalú s mindenre kiterjeszkedő egyházi és államférfi tevékenységet, mellyel eltörölhetetlenül írta be nevét a magyar egyházi és nemzeti történelembe. Tekintve Pázmány személyét és méltóságát, elgondolhatjuk, hogy leveleinek tartalma egyházat és államot illetőleg egyaránt mennyire fontos. Azon kor vallási, politikai s társadalmi viszonyaira nézve senkitől sem szerezhetünk oly megbízható értesüléseket, mint épen őtőle. Épen ezért elsőrendű forrásmunka Hanny gyűjteménye, melyből nagyon sokat fognak meríteni a történetírók s nem egy eddigi nézetet lesznek kénytelenek kijavítani e levelek alapján. A 795 eddig kiadatlan levél közt nagyon sok van olyan, melyet nem csak hogy senki nem közölt még, de nem is ismerte azokat még Fraknói sem, melyek felfogásunkat egyik-másik dologról nem csekély mértékben fogják megváltoztatni, vagy legalább világosabbá, biztosabbá tenni. A levelek külsőségei, alakjuk s nyelvi szépségük is megérdemlik figyelmünket s e szempontból a filológusok fognak bennük sok feldolgozásra méltó anyagot találni. Nagyon érdemes munka volt Pázmány nagy szellemének ezen reánk maradt töredékeit a feledés homályából, a poros levéltárakból előkeresni s a magyar egyház- és nemzettörténet gazdagítására feltárni. Dicsőségére válik a nagy Pázmánynak is, meg a gyűjtőnek, Hanuy dr.-nak is. Sipos István dr. Pécs város jövő évi költségvetése. Pécs, október 31. Az e hóban tartandó rendes városi közgyűlést megelőzőleg ma vették kézhez a városi bizottsági tagok a város jövő évi költségvetéséről készített vaskos füzetet. Nem hiszszük, hogy a közgyűlésen ellenvetés történjen a költségvetés azon tételei ellen, amelyeknél emelkedés mutatkozik, mert az emelkedések indokoltak s azok ellen az együttes bizottság se emelt kifogásokat a múlt hetekben tartott ülésében. A költségvetés szerint a kiadási tételek a következőleg alakulnak: Igazgatás 586099 kor, összehasonlítva a bevételt a kiadással, marad fedezetlen összeg 510664 korona, amelynek községi pótadóból kell fedezetetnyernie. A pótadóemelésből nyerendő összeg 806000 korona, marad tehát felesleg 5176 korona.* Részletezve a dolgot, az egyes tételeknél az emelkedések a következők: Az igazgatásnál: 12698 korona, amely részint a tisztviselők fizetésének automatikus emelkedése, másrészt az egyes tisztviselők fizetésének rendezése folytán állott elő. A községi vagyon kezelésénél a több kiadás 19432 korona. Ennél a tételnél: A vágóhíd fentartási szükséglete 900 koronával emelkedett. Oka annak a napszámbérek növekedésében és egyes apróbb szükségletek emelkedésében rejlik. Az épületek fenntartása 3242 koronával emelkedett, mert a mérnöki hivatal jelentése szerint egyes épületeknél rendkívüli karbantartási szükségletek fognak felmerülni, így: a kir. tábla épületénél az összes ablakoknak kétszeri mázolása 700 kor., a szigeti iskolánál új kerítés 300 kor., a mértékhitelesítő és tűzoltóépületnél egy sodronyfonatu főkapu 300 kor., a bányásziskolánál a repedt falak, kerítés, ajtó és ablakok javítása 600 kor., a kozári erdészlak rendkívüli tartozása 969 kor. 35 fill., a sétatéri kerítésnek kenceolajjal való beeresztése 1575 kor., a megyeri majornál, a budai rendőrlaktanyánál, a kertésztelepnél felmerülő nagyobb javítások 875 kor. 27 fill., a budai külv. plébánia-háznál ajtók, ablakok vasalása, festése, egy mosóüst befalazása, vízvezeték a mosókonyhába 450 kor., a Mindenszentek templománál kerítésjavítás, a Kálvária-kápolnánál a kupola kátrányozása, a sekrestye tetőzetének javítása, a Havi-kápolnánál vaskapcsok 301 kor. 14 fill. A fogatok fentartása drágább lesz a napszámbérek és termények árának emelkedése s annak folytán, hogy gazdasági és tenyészállatok beszerzésére 1500 koronával többet fordítanak. Hasonlóképen emelkednek a gazdasági napszámok, többet fordítanak befásításra, alapos javítást igényelnek a sétatér padjai. Az erdei üzemkiadások 6250 koronával apadnak s pedig a fatermelésnél 2000 koronával, a befuvarozásnál 3500 koronával s Vagyon 398057 99 Tartozás 392501 99 Vízvezeték 148000 99 Közegészségügy 62654 99 Rendőrség 233597 99 Kegyuraság segély 75774 99 Zsklaügy és közművelődésügy 327475 99 Katonaügy 95600 99 Különfélék 331234 99 Rendkívüliek 2300 99 Összes kiadás: 2.653.291 kor. A bevételek a következők: Igazgatás 127301kor. Községi vagyon 982117 99 Tartozás 203597 99 Vízvezeték 148000 99 Közegészségügy 343300 99 Rendőrség 1000 99 Kegyuraság, segély 14500 99 Iskolaügy és közműügy 99975 99 Katonaügy 126500 99 Különfélék 301337 99 Rendkívüli 95000 99 összes bevétel: 2142627 kor.