Dunántúl, 1912. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1912-03-12 / 58. szám
4. oldal. patronage fejlődését tanulmányozta. 1910-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztert képviseli Párisban a pornográfia és leánykereskedés tárgyában tartott nemzetközi konferencián, hol részt vett a nemzetközi szerződés készítésében. 1911. július havában részt vett Anversben a nemzetközi patronage kongresszusán. Ezenkívül előadó volt az 1907-iki pécsi I-ső és 1911-ik évi Illik Kassai patronage kongresszuson. Irodalmi működésével többször jutalmat és pályadíjat is nyert, így „A véletlenség és kísérlet“ című jogbölcsészeti felolvasásáért a Magyar Tudományos Akadémia jutalomban részesíti 1904-ben, 1909-ben elnyeri a Fayer László díjat az akadémián „A titok védelme anyagi és alaki büntetőjogunkban“ című pályamunkájával. Irodalmi működésének elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1909. szept. 29-én Prohászka püspökkel együtt levelező tagjai sorába választotta. Ugyanazon évben a Szent István-Társulat irodalmi osztálya és az Aquinoi Szent Tamás Társaság választotta tagjai közé. Dr. Angyal Pál szenvedélyes előharcosa hazánkban a patronage ügynek; e téren fáradhatatlan munkásságot fejt ki, személyesen jár-kel az országban, agitál és több mint 15 városban személyesen jelen van a Patronage egyesület megalapításánál. E téren szerzett érdemeinek elismeréséül ő felsége a király 1911. február 26-án királyi tanácsossá nevezte ki. Ezen kívül is nagy társadalmi tevékenységet fejtett ki, így buzgólkodott a Nemzeti Szabadtanítás Pécsi Egyesületében, a Gyermektanulmányi Társaságban, mindkét egyesületnek elnöke, a Pécs-Baranya megyei Múzeumegyesületben, melynek kebelében 5 év alatt 30 felolvasást rendezett és szerkesztette az egyesület Értesítőjét. Élénk részt vett a Tuberkulózis ellen küzdő pécsi Egyesület megalapításában is. Közben óriási irodalmi működést fejtett ki. Nagyobb önálló művei: A személyes tulajdonságok és körülmények tana. 1902. — A személyi bűnpártolás. 1900.—Az istenkáromlás. 1902. — A biztosíték mellett való szabadlábra helyezés. 1903. — A tömeg bűntettei. 1905. — Büntetőjogi előadások. Két kötet. 1906—1908. A titok védelme. 1909. — A magyar büntetőjog tankönyve. 1909. — Visszalépés a kísérlettől. (Akadémiai székfoglaló.) Amerikába és az általános elégületlenségbe. Aztán azok a bizonyos előjogok. Eltörlendők, mondja rájuk a liberalizmus. De nem mind törlendők el, csak azok, amelyek az egyenlőség elvével ellenkeznek, teszi hozzá nagy óvatosan. Úgy? Tehát akkor vannak olyan előjogok, amelyek az egyenlőség elvével ellenkeznek és vannak olyanok is, amelyek nem ellenkeznek. Ki fog köztük igazságos osztályt csinálni? Nem sokkal észszerűbb azt mondani, hogy vagy egyenlőség, vagy előjogok? Ha abszolút egyenlőségért küzdök, akkor ki kell zárnom még a gondolatát is az előjogoknak, mert viszont ha a legcsekélyebb előjogot is elismerem, hiába bigygyesztem hozzá, hogy azonban ez és ez az előjog az egyenlőség szent és sérthetetlen elvét nem sérti, az előjoggal ékeskedő mögött ott tiltakozik az „előjogtalan“ s ez a tiltakozás túlkiált minden hangzatos frázist. Az egyenlőséggel megférő és meg nem férő előjogok skatulyáinak gyártása nem is volt másra való, mint arra, hogy a liberalizmus maga számára tartsa fenn a döntést a felől, hogy melyik előjog törlendő el és melyik nem? Így esik meg aztán, hogy a liberalizmus élénken tiltakozik mindenütt a történelmi előjogok ellen, mert azok szinte nem férnek meg az egyenlőség elvével, de valóságos melegágyává lesz a vagyonnal, különösen az ingó vagyonnal járó előjogoknak s ezekre azonnal kisüti, hogy azok az egyenlőséggel megférnek, mert hiszen mindenki gyűjthet magának vagyont s a felvidéken csak azért vannak dúsgazdag uzsorások mellett koldusbotra jutott falvak, mert ezek még nem szereztek maguknak tudomást a liberalizmusról és nem gyűjtöttek maguknak vagyont. Ez csak világos, nemde? 910- Fiatalkoruak és a büntető novella. ^ A Bnt. II. fejezetének magyarázata. 1911. — Az 1909. évi osztrák büntető javaslat. 1912. Ezen kívül több százra megy azon cikkek száma, melyeket különböző folyóiratokban és szaklapokban tett közzé. Ilyen óriási munkásság kifejtése után alig 39 éves korában jut az egyetemi tanszékre, hol még szélesebb kör nyílik meg működésének és mi a magyar irodalom nevében azt kívánjuk neki, hogy nagyszabású működéséhez adjon neki az Isten erőt, egészséget, kitartást. (Vége köv.) „DUNÁNTÚL.“ Március 12. Kedd HÍREK. (Szmrecsányi püspök kinevezése.) A hivatalos lap mai száma közli a királyi kéziratot, mely szerint őfelsége Szmrecsányi Lajos felszentelt püspököt és egri éneklő kanonokot Samassa József bibornok, egri érsek mellé, utódlási joggal segédpüspökké kinevezte. E hírt az összes lapokat megelőzve e pár héttel ezelőtt a „Dunántúl“ hozta elsőnek. (Magyar nemesség.) A király Békési Békésy József vezérőrnagy magyar nemességét, előnévvel és címerével együtt testvéreire, dr. Békésy Sándor kereskedelemügyi miniszteri osztálytanácsosra és dr. Békésy Géza közegészségügyi főfelügyelőre és törvényes utódaira kiterjesztette, továbbá dr. Tebisz Imre temesvári közjegyzőnek és törvényes utódainak a magyar nemességet, az „Óbesenyői“ előnévvel, Hübner Károlynak, a Fejér megyei Takarékpénztár igazgatójának és törvényes utódainak a magyar nemességet „Fejérvári“ előnévvel, Kunes Godoffé János országgyűlési képviselőnek és törvényes utódainak a magyar nemességet a „Vindai“ előnévvel adományozta és végül dr. Hindy Zoltán pénzügyi segédtitkár, Hindy Iván 32. számú gyalogezredbeli zászlós, Hindy Matild és Hindy Éva régi magyar nemességét, valamint a „Kishindi“ előnév használatához való jogosultságát megerősítette. (Kitüntetés.) A király Hofferung Károlyné született Rock Lujza modorn lakosnak a koronás arany érdemkeresztet adományozta. (Uj udvari tanácsos.) A király dr. Tarnay Gyulának, Borsodvármegye alispánjának, sok évi kiváló szolgálata elismeréséül, a magyar királyi udvari tanácsosi címet adományozta. (Március 15. Pécsett.) Március 15-én délelőtt 9 órakor a város kegyurasága alá tartozó belvárosi plébánia templomban ünnepélyes szentmise lesz, amelyre Nendvich Andor polgármester meghívta az öszszes városi állami és megyei hivatalok képviselőit. (A Pécsi Tanítónők Egyesülete) március 17-én délután 5 órakor nagyszabású böjti estélyt rendez a Jótékony Nőegylet nagytermében. Az estély fényes sikerűnek ígérkezik, amennyiben közreműködésre sikerült megnyerni Barta Richárd ítélőtáblás bíró nőjét, a nagy tehetségű énekesnőt, majd Szőnyi Ottó drt., a püspöki jogakadémia tudós tanárát, aki a divatról tart csevegést. Boldis Dezső dr., B. Andarics Kornélia, Hegedűs Ferenc és Niedermayer János quartettet játszanak. Lesz még egy programmszám, amelynek szereplőjére vonatkozólag még nem történt megállapodás. Az estély iránt nagy az érdeklődés a közönség körében. (Köszönetnyilvánítás.) Felkérettünk az alábbi sorok közzétételére: Bingold Kálmán pécsi orgonaépitő a baranyakisfaludi róm. kath. iskolának egy csinos kivitelű és kellemes hangú fuszharmoniumot ajándékozott. Ezen nemes tettéért és értékes ajándékáért az iskolaszék leghálásabb köszönetét fejezi ki és a nagyérdemű közönségnek szives figyelmébe és pártfogásába ajánlja e fiatal, de ügyes és előzékeny orgonaépítőt. Az iskolaszék nagy reménnyel várja az általa építendő új orgona felállítását. (A belső katholikus kör Zichy Nándoremlékünnepélye.) A belső katholikus kör vasárnap délután a rendes böjti felolvasások során lélekemelő, fenségesen komoly emlékünnepet rendezett Zichy Nándor grófnak, a katholicizmus halhatatlan nagy vezérének emlékére. Mélabus akkordokban kezdte a kéri dalárda, amelynek precíz éneke ezúttal is általános elismerésre talált, — és az az ének sok millió katholikus fájdalmas visszaemlékezésének volt a kifejezője a nagy veszteség fölött. Ugyanaz a kori dalárda zárta is be az ünnepélyt Mendelsohn örökszép gyászdalával. A második pont Krüger Aladár dr.-nak, a „Tiszántúl“ felelős szerkesztőjének, egy ízig-vérig lelkes katholikus embernek mély tartalmú, eszmékben gazdag, prakticitásában kiemelkedő, előadásában közvetlen és meleg szeretetet leheltő beszéde volt. A szónokon megértett, hogy igaz meggyőződéssel csüng előadott eszméin s annak a nagy férfiúnak emlékén, akinek egész élete azoknak a diadalmas eszméknek eleven megvalósítása volt. Ezt követte Párkányi Norbert, főgimnáziumi tanár formás és tartalmas alkalmi költeménye, melyet a költő maga adott elő élénk ovációk kíséretében. Nagyon tetszett Bőde Miklós jogszigorló szavalata, amelyben különösen az előadás nemes és diszkrét egyszerűsége tűnt fel. Kiváló pontját képezte az ünnepélynek a gordonka-terzett Benyovszky Andor, Schuman János és Niedermayer János kimagasló előadásában, melyet Báter János kori titkár kísért zongorán a tőle megszokott ügyességgel. Nem rejthetjük el csodálkozásunkat, amennyiben a hit igaz, azon, hogy amikor városunknak ilyen kiváló gordonkaművésze van, mint Niedermayer János, a városi zeneiskolánál gordonka-tanszék betöltése alkalmából miért jöhet számításba mellette más is. (Adomány.) Zichy Lujza grófnő a helybeli kath. sajtó támogatására 20 koronát adományozott. (Március idusának ünneplése.) A mohácsi kath. legényegylet március 17-én, vasárnap este, mint már előre jeleztük hazafias ünnepélyt rendez. Műsor a következő: 1. Kölcsey—Erkel: „Himnusz“. Négyszólamú férfikar. Előadja a „Mohácsi Polgárok Olvasókör“-nek 50 tagú dalárdája. Zongorán kiséri: Kerner Róbert r. k. tanító. Karnagy : Czindery Endre segédlelkész. 2. Ábrányi E.: „Március idusán“. Szavalja: Gyurkó János a „Mohácsi Polgárok Olvasóköréinek tagja. 3. Ünnepi szónoklat. Tartja: dr. Hoffmann Ottó volt országgyűlési képviselő, pécsi ügyvéd. 4. Heine Schumann: „Két gránátos.“ Ballada. Baryton-szóló. Énekli: Czindery Endre segédlelkész. Zongorán kiséri: Kerner Róbert tanító. 5. Gál. Gy.: „A vértanuk.“ Szavalja: Vorsek Lajos, a műkedvelőtársaság tagja. G. Dezső J.: „Az összeesküvő.“ Egy felvonásos hazafias színmű. Előadják a Kath. Legényegylet műkedvelői. Szereplők: színpadrendező Rideg Ferenc, maszkírozó: Stáhl Lajos, súgó: Rukóber Gyula, személyek: Bognár Antal, Dobszay Mariska, Vorcsek Lajos, Rukóber István, Leovics Károly, Pakusz Teruska, Katáry József, Tóth István, Vorisek Lajos, Führer József és Szvacsek Ferenc. A pécsi Szegény Gyermekek Felruházására alakult 48-as Asztaltársaság régi kegyeletes szokásához híven az idén is a Siklósi utca 34. szám alatti vendéglőben emlékünnepet rendez a márciusi napok emlékének, hogy így a múltak emlékét felidézve, erősödjék ragaszkodásban azokhoz a nagy eszmékhez, melyek 1848. március 15-én testet öltöttek. Ünnepüket társasvacsorával egybekapcsolva március 14-én, csütörtökön este 8 órakor tartják meg s vendégeket szívesen látnak. A társasvacsorára egy részvételi jegy 1.40 korona. Máom község hazafias polgársága március 15-én délelőtt 10 órakor, a szabadság hajnalhasadásának emlékére hazafias ünnepélyt rendez. Az ünnepi beszédet a polgárok felkérésére Szabó Géza hírlapíró tartja.