Dunántúl, 1912. június (2. évfolyam, 124-143. szám)

1912-06-04 / 124. szám

II. évfolyam. 124. szám. Kedd. Előfizetési ár: Egész évre . . . 24.— Félévre..................12.— Negyedév. . . . 6.— Egy hóra .... 7— Egy szín ára 8 fillér. Kiadóhivatal Lyceum-utca 4. sz. Kiadó telefonja: 222. Pécs, 1912. június 4. Szerkesztőség: Lyceum-utca 4. az. Felelős szerkesztő: KÉSMÁRKY ISTVÁN dr Szerkesztőség telefonja, 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések díjszabás szerint. A képviselőház ülése Budapest, június 3. Elnök Tisza István gróf : Jelenti, hogy Sztranyovszky Sándor mandátuma végleg igazoltatott. Több apró elnöki előterjesztés után Hegedűs Kálmán az állandó igazoló bizottság előadója jelenti, hogy Fernbach Károly mandátumát megvizsgálták s az ál­landó igazoló bizottság javasolja, hogy Fernbachot a szokásos harminc nap fenn­tartásával igazolják. A Ház magáévá teszi az előadó jelentését, egyben az elnök javas­latára az első osztályba osztották be. Ezután áttért a Ház a véderőjavaslat általános tárgyalásának a folytatására. Hammersberg László kijelenti, hogy a véderő javaslatot nem fogadja el. Ezután hosszasan indokolja álláspontját. Az ezer éves Magyarországnak joga van ahhoz, hogy a hadsereg vezényletéhez, vezetésé­hez és belszervezetéhez hozzászóljon. Ma­gyarország etnográfiai fekvése olyan, hogy ezáltal lényegesen befolyásolja az európai egyensúlyt, amely a velünk szomszédos és szövetséges államra ez egyáltalán nem mondható. És mégis, akkor, amidőn a közös hadsereg fejlesztésénél, amely a mienk is, a magyar nemzet érdekeinek a figyelembevé­telét is követeljük, a bécsi intéző körök egyszerre elzárkózottakká lesznek. Amikor azonban a monarchia érdekei veszélyeztetve vannak, egyszerre szelidebb hangot penget­nek, mikor azonban elmúlt a veszély, az illetékes körök egyszerre és ismét teljes el­zárkózottakká lesznek. Fényes bizonyság erre a Bosznia-Hercegovina anneksziója előtti és utáni idő. (Helyeslés a bal és szélső­baloldalon.) A hadsereg gazdasági kezelése, az élelmezés, a lóállomány beszerzése, álta­lában a hadsereg felszerelésének a bevásár­lása mind olyan helyeken és körülmények között megy végbe, amely egyáltalán nem felel meg a paritásnak s amely a magyar ipart és mezőgazdaságot is erősen megkáro­sítja. (Igaz, úgy van a baloldalon.) A Ma­gyarországon levő hadseregek vezényleti, vezérleti nyelve és belszervezete nem lehet más, mint magyar. (Helyeslés a baloldalon.) A közös hadsereget nem látja élő organiz­musnak. A katonai nevelésben látja a leg­főbb hibákat, éppen ezért ennek gyökeres reformálását sürgeti. A katonai iskolákban az irodalomtörténet intenzívebb tanítását sürgeti, úgyszintén a történelmet is, amelyet nagyon vérszegényen tanítanak a katonai iskolákban. Határozati javaslatot nyújt be aziránt, utasítsa a Ház a kormányt, terjesz­­szen be sürgősen javaslatot a honvédség szervezéséről. (Éljenzés és taps a balolda­lon.) 5 perc szünet, mely után Jankovich Béla alelnök nyitotta meg az ülést. Földes Béla volt a következő felszó­laló. Beszéde elején bírálta a delegáció mű­ködését. A közös hadügyi kiadások emelke­désével foglalkozik hosszasabban és sta­tisztikai adatokkal igazolja, hogy a paritás­nak mennyire meg nem felelőleg történnek a közös hadsereg részére eszközölt bevá­sárlások. Az ülés végén Szepesházy Imre indít­ványt tett, hogy a képviselőház ezentúl d. u. 4—8-ig is tartson üléseket. Justh Gyula majd Apponyi tiltakoztak ez ellen, mert a házszabályok 203. §-a értel­mében a ház ülésezése csak 1 órával told­ható meg. Tisza István Justh elnöksége idejéből vett precedensekkel jogosnak jelenti ki az indítványt. Holló Lajos a házszabályokhoz kér szót, Tisza István nem adja meg és a bal­oldal tiltakozása és a jobboldal tapsok kö­zött indítványozza, hogy a Ház Szepesházy indítványa felett holnap szavazzon. Ezt elfogadták. Szerdától kezdve te­hát a Ház délután is ülésezik. M­ind­i­kilaesti kérdéséhez Pécs, június 3. Aki haragszik, annak már eleve nem lehet igaza, vagy legalább is nagyon messze esik attól. Pedig a Hirschfeld-féle gyár a P. N. múlt heti számában közzétett nyilatko­zatában — amellyel már személyeskedés te­rére óhajtaná vinni ezt a nemes céllal meg­kezdett és jelenleg már folyamatban álló téglagyártás ügyét a mosolyra derítő eről­ködéssel és valóban talán a kiskunmajsai hír­adó nyilatkozataiban divó stylusban szeretné vélt igazát­bisconveani. felfonyt az Orszá­gos intézeti, műegyetemi professzori, továbbá bécsi sörészeti-akadémiai tudósok stb. által készített szakvéleményeket, amelyeknek két­ségkívül az a hasznuk megvan, hogy publiká­lásuk révén jelentékenyen növelik az újság bevételi jövedelmeit és talán elolvasásuk ide­jében hasznosan szórakoztatják a napilap ol­vasóit, de semmiképpen se alkalmasak arra, hogy a lokális viszonyokat éppen figyelmen kívül hagyó, tehát tisztán akadémikus irányú tartalmukkal befolyást gyakorolhassanak a komoly bírálatra. Az elmélettel mindenben kvadráló ily előadásokat hallhatunk az iskolai kathedrá­­ról és el vagyunk ragadtatva a tekintélyek tudásától, azonban tudjuk azt is viszont, hogy a gyakorlati élet mily keveset vesz át mind­ezekből és látjuk az előttünk fekvő, kézzel fogható és ami fő, a gyakorlatban nagyon is bevált intézmények és tapasztalati adatok egész sorozatát, amelyek sok tekintetben el­lentmondanak az elmélet által fennen hangoz­tatott hypotheziseknek. Semmiféle szakte­­kintélyi és tudós intézeti exposé nem mos­hatja le az általunk közölt szakvéleményben ismertetett tényadatok igazságait, amelyek a nagy forgalmú vasúti, továbbá vasgyári, chemiai, petroleum, de főképpen kőszén­bányákkal közvetlenül környezett müncheni, illetve dortmundi világhírű sörfőzdék telepí­tésére vonatkoznak. Meggyőzőbben és fényesebben igazol­nak ezek a ténykörülmények bármely aka­démikus irányú értekezésnél. Hogy lelkiismeretileg megnyugtassuk magunkat és kellőképpen informálódhassunk ebben a kérdésben, utánanéztünk a rendelke­zésünkre álló lexikonban, ahol pontos és nagy méretű helyszíni térképek adatai szóról­­szóra fedik a fennebbiek tényleges voltát. Aki azokon a vidékeken maga is járt, arról maga is meggyőződhetett, de akik talán nem ismernék az idézett helyeket és eziránt érdeklődni óhajtanak, azok részére szívesen közöljük, hogy mindezeket megtalálják a „Meyer’s Grosses Konversations Lexikon“ 6-ik kiadásának (1903.) V., illetve XIV-ik kötetében: „Dortmund“ és „München“ nevek alatt. De érdeklődtünk egyben aziránt is, hogy Myskowszky Emil dipl. mérnök, bá­nyafelügyelő, a pécsi püspöki uradalom szak­értője mennyiben geológus, annál is inkább, mert Fürst Győző úr fenti haragos nyilatko­zatában személyileg aposztrophálta. Mint­hogy Myskowszky bányafelügyelő főképpen személyét illető kérdésben egyáltalán nem óhajt hasonló nyilatkozatok alakjában reflek­tálni, kötelességünknek véljük tehát a ma­gunk részéről a következő informatív választ alábbiakban publikálni: Myskowszky bányafelü­gyelő már 15 évvel ezelőtt Salgótarján vidékén folytatott gyakorlati működése alkalmával szakkörök által is elismert módon bányageológiai stúdiu­mokkal foglalkozott és pedig oly eredménye­sen, hogy kőszeghi Winkler Benő m. kir. fő­bányatanácsos, a Selmecbányai bányászati főiskola (akkor még akadémia) geo-palaeon­­tológiai tanszékének professzora tanársegéd­nek maga mellé hívta meg. Ez állásában való működése alatt alkalma nyílott kizárólag ezen szép tudományokkal behatóan foglal­kozni, amelyek különben a modern bányá­szati ismeretekkel elválhatlan és szoros nexusban állanak. Eredményes munkásságát itt nemcsak az akadémia professzori kara, de a m. kir. pénzügyminisztérium is olyannyira méltá­nyolta, hogy Myskowszkyt államköltségen hosszabb tanulmányútra küldötte Westphá­­lia, Belgium és Saarbrücken kőszénvidékei­nek bányatechnikai és geológiai tekintetekben való alapos tanulmányozására. Sőt midőn külföldi útjáról hazaérkezve államvizsgái szi­gorlata előtt közvetlenül Winkler m. kir. fő­bányatanácsos a tanszék professzora várat­lanul beálló megbetegedése folytán kénytelen volt a tanszék vezetéséről lemondani, az aka­démia professzori kara Myskowszkyt első­nek vizsgáztatva, diplomás bányamérnöknek jelentvén ki, most már mint vizsgáztató vett részt a szigorlat további menetében, de egy­ben a m. kir. pénzügyminisztérium megbízta őt — docens­i minőségben — a geo-palaeon­­tologiai tanszéknek önálló vezetésével s ve­zette is azt mindaddig, mig csak az I. cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság pécsi bánya­igazgatósága meghívta a pécsi igazgatósági főmérnöki állás betöltésére. Eddigi szakműködésében számos meg­hívást nyert az ország különböző részében b. technikai és b. geológiai szakértői minőség­ben. Egyenes, exact, szókimondó véleménye csak azok előtt volt kevésbbé kedves, akik esetleg irreális bányspekulációk céljaira óhaj­tották volna véleményét megnyerni. Ilyenre azonban Myskowszky bányafelügyelő soha­sem volt kapható. De ebbeli magatartása csak előnyére szolgált, úgy, hogy éppen emiatt külföldi érdekeltségek is nem egy ízben for­dultak hozzá bányageológiai szakvélemé­nyének kikérése céljából, akik természete­sen reál bányüzleteik részére pártatlan expo­­sét kívántak. A múlt év folyamán megbíza­tást nyert Bulgáriában kőszénkutatási kérdé­sek keretébe tartozó geológiai szakvélemény elkészítésére, s azt oly sikerült módon oldotta meg, hogy most egy nagyobb szabású actióba kezdettek bele véleménye alapján. De ne menjünk messzire. Mecsekünk geológiai vi­szonyainak alig van nálánál jobb és hivatot­­tabb ismerője. Mintegy tiz éven át dolgozik — utóbbi esztendőkben pedig az orsz. geolog. intézet geológusával — de speciális bánya- Lapunk mai száma 10 oldal. Id. Kir

Next