Dunántúl, 1912. október (2. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-01 / 222. szám
2. oldal. -----*_--- Gyermekvédemi ünnepély. — Saját tudósítónktól. — Pécs, szeptember 30. A pécsi gyermekvédő telepbizottság szeptember 29-én (vasárnapon) délelőtt a városház kegyíslési társalgó termében szépen sikerült és az igazi emberbaráti szeretet megnyilvánulása által megható ünnepélyt rendezett azon alkalomból kifolyólag, hogy a belügyminisztérium két kiváló érdemeket szerzett pécsi nevelőanyát szegény elhagyott gyermekeknek szeretetteljes példásan jó hosszú időn át történt gondozásáért elismerő díszoklevéllel tüntette ki. A nagyszámú érdeklődő közönség között dr. Visy László városunk főispánja Tolna megye főispánjának beiktatási ünnepélyén, részvétele folytán és Ruffy Pál miniszteri tanácsos egyéb elfoglaltsága miatt, nem jelenthettek meg. Az ünnepélyen egyébként megjelent Majorossy Imre kir. tanácsos, nyug. polgármester, Nendtvich Andor kir. tanácsos, polgármester, Vargha Nagy István táblabiró és a pécs baranyai patronage egylet elnöke Jánosi Engel József udvari tanácsos izr. hitközségi elnök, Czirer Elek dr. és Tolnai Vilmos dr. városi tiszti főorvosok, dr. Gobbi Gyula, Bodolay István a gyermekmenhely gondnoka és Szieberth Nándor ügyvéd aki a jegyzői teendőket látta el. A hölgybizottság tagjai özvegy Böröndy Lajosné, Deutsch Kornélné, Germán Istvánné, dr. Gobbi Gyuláné, Haksch Emilia özv. Haksch Gyuláné, dr. Kelemen Samuné, Nehrebeczky Ilona, dr. Porgesz Miksáné, Scholz Gyuláné, dr. Tolnai Vilmosné és Jambrik Alajosné telepfelügyelőnő. Majorossy Imre üdvözölve a megjelent közönséget közismert ragyogó ékesszólásával költőies hasonlatokban gazdag és melegen érző szívének nagy szeretetétől áthatott szép beszédben, melyet legközelebbi számunkban egész terjedelmében hozni fogunk, ismertette az ünnepély célját, gyönyörűen ecsetelve az anyai szeretetet és méltatva azok érdemeit, akik mint nevelőszülők önzetlen áldozatkész emberbaráti szeretettel pótolni igyekeztek a reájuk bízott szegény elhagyott gyermekeknél az igazi vérszerinti szülőket. A 2 kitüntetett nevelőanyát a pécsi gyermekvédő telepbizottság nevében melegen üdvözli. Ezután dr. Gobbi Gyula, a pécsi állami gyermekmenhely igazgató főorvosa beszélt az embererények legmagasztosabbjáról a szeretetről és az állami gyermekvédelmi intézmény azon törekvéséről, hogy a szegény elhagyott gyermekeknek meleg családi otthont és a valódi szülőket pótoló szeretetteljes jó gondozást és helyes irányú nevelést biztosítva azokból a magyar hazának hasznos, jóravaló munkás és boldog polgárokat neveljen fel. Azután ismertette a most ünnepelt nevelőanyának kiváló érdemeit, akik közül Sískei Ferencné egy egyszerű cipészmester felesége, 28 év alatt összesen 34 gyermeket nevelt fel, akik közül egy sem halt meg nála. Ezek között 7 államilag gondozott volt, jelenleg is 3 ilyen van nála elhelyezve. Hladni Józsefné egy péksegéd szegény özvegye, aki 30 év óta foglalkozik már idegen gyermekek gondozásával, 29-et nevelt, eddig közöttük 7 államilag gondozottak, most is még 3 ilyen van nála. Tehát tényleg a legrégibb és legérdemesebb pécsi nevelőanya részesül most a belügyminisztérium nagy erkölcsi elismerő díszoklevélleli kitüntetésben, amelyet nekik most az állami gyermekvédelmi intézmény hálás köszönetének tolmácsolásával nyújt át, kifejezést adva azon óhajtásának, hogy bárcsak minél több ilyen kiváló jó szerető, gondozó nevelőanya akadna a jövőben is a szegény elhagyott gyermekeknek. Végül megköszöni a megjelent nagyszámú közönségnek meleg jóindulatú érdeklődését, amelyben bizonyítékát látja annak, hogy Pécs város vezetői, intelligenciája és egész lakossága felkarolja és rokonszenvvel támogatja a magyar állami gyermekvédelmi intézménynek hazafias és áldásosan hasznos embebaráti működését. Ezután a pécsi telepen elhelyezett 3 államilag gondozott, illetve gondozásban volt Kovács Mariska, Polcsik József és Deutsch Margit elhagyott gyermek egyszerű, de meghatóan szívhez szóló szavakban adott kifejezést szívük meleg hálájának nevelőszüleik — kikben az elköltözött édesanyjuk egész jóságát találták fel — és a menhely irányában. Végül Majorossy Imre záróbeszéde fejezte be az ünnepélyt, amelynek hatása alatt jánosi Engel József üdv. tanácsos 10—10 koronával ajándékozta meg a túláradó örömükben és a boldog meghatottságtól könynyező egyszerű szegény, de igazán jószivű a nevelőanyát. A miniszteri oklevél tartalma, mely a Tauszig Ármin kereskedés kirakatában megtekinthető, következő: Az örök emberszeretet igaz munkája az, aki elhagyott gyermeknek gondját felveszi. Özv. Hladni Józsefné te fölvetted az állami gyermekvédelem kötelékébe tartozó Uber Anna gyermeknek gondját a szeretet nevében és nevelted családi tűzhelyednél, hogy munkás és boldog ember legyen. Én pediglen Magyarország belügyminisztere köszönettel és elismeréssel adózom Neked és ezért a jóságos cselekedetért. Áldás legyen rajtad és háznépeden. Kelt Budapesten, az ország székesfővárosában, 1911. karácsony havában. Gróf Khuen-Héderváry Károly s. k. A másik oklevél Sükei Ferencné nevére szól, aki Polcsik Józsefet nevelte fel. DUNÁNTÚL Október 1. Kedd. Véres utcsi harc Ollóson. Félholtra vertek egy csendőrt. — Saját tudósitónktól. — Pécs, szeptember 30. Alig egy hónapja, hogy a pécsi kir. törvényszék büntető tanácsa ítélkezett egy siklósi hasonló bűnügyben, amikor is az eset főhősét, Bischof (Kreth) Lőrincet hatóság elleni erőszak büntette miatt 6 hónapi börtönre ítélte, most Halász János rendőrt járőr-szolgálata közben tettleg bántalmazta. Bischof az ítélet ellen felebbezett, mire a törvényszék őt az ítélet jogerőre emelkedéséig szabadlábra helyezte. Ezzel végzetes szerencsétlenség történt. Bischofban ugyanis még forrt a bosza amiatt, hogy nem volt elegendő neki az, hogy a bűneset alkalmával Halász rendőr őt úgy össze-vissza kaszabolta, mikép hónapokig élet-halál közt lebegett, hanem ráadásra még fél évre le is csukják. Már elitéltetése előtt hangoztatta, hogy „Halász rendőr véréből inni fog“ s hogy a törvényszék szabadlábra helyezte, még mielőtt dühe lecsillapult volna, bosszúja kielégítéséhez fogott. Megtudván, hogy szeptember 28-29-ike közti éjjelen ismét Halász teljesít éjjeli szolgálatot, cimboráival lesbe állott. Bischof (Kreth) Lőrinc magához vette még bátyját, Konrádot, Oberritter (Klein) János, Krum József, Lenderics József és még több eddig ki nem nyomozott suhanc társát és várták a gyűlölt Halász rendőrt. Zajongásukkal magukra vonták az éjfél előtti járőr, Kossa Gábor és Vajda János rendőrök figyelmét, de látván, hogy Halász rendőr nincs köztük, elcsendesedtek s tovább vártak, mert tudták, hogy Halásznak éjfél után kell jönnie. Éjfél után az őrszolgálatban levő Kutor csendőrőrsvezető még mindig együtt találta őket a Vókonyi utcának a szőlők felé eső végénél és igazolásra szólította fel őket. Felszólítására azonban az volt a válasz, hogy az egyik suhanc egy téglával úgy fejbe sújtotta a csendőrőrsvezetőt, hogy az eszméletlenül összeesett, még mielőtt fegyveréhez nyúlhatott volna. Erre a suhancok nekiestek tégladarabokkal s a csendőrfegyverrel az őrsvezetőt félholtra verték, úgy, hogy súlyos sérüléseivel kórházba kellett szállítani. Ekkor rohanva érkezett a helyszínére Halász János és Jakobsz József rendőrökből álló járőr s a vérengző suhancokra vetették magukat. Bischof (Kreth) Konrád súlyos kődarabokkal támadt a rendőrökre, Jakobsz József rendőrt egy kődarabbal úgy térdbe dobta, hogy az elesett. Halász rendőr azonban egykettőre végzett Bischof Konráddal. Kivont kardjával fejbe vágta, majd keresztül szúrta, úgy, hogy ez a rendőrtől kapott sebében most élet-halál közt lebeg a siklósi közkórházban. Bischof (Kréth) Lőrinc, aki a csendőrtől elvett fegyverrel ment a rendőrök ellenében s akit Halász rendőr folyó év Pünkösd előestéjén juttatott Konrád sorsára, látva bátyja súlyos sérülését, vad futással menekült, mire a suhanc társaság szétrebbent. Ezzel a harc véget ért s Halász rendőr erélyes és bátor fellépésének köszönhető, hogy bátor csendőr élve került ki a vérengző suhancok kezei közül. Értesülésünk szerint azonban az őrsvezető sérülése igen súlyos, különösen veszedelmes fejsebe s egyik szeme világát aligha nyeri vissza. Ez a feltűnő eset talán gondolkodóba fogja ejteni az illetékes hatóságokat, hogy egyszer már véget vessenek annak az anarchiának, melyet pár suhancnak éjjeli hetvenkedése okoz Siklóson. Itt nem egyszerű hatóság elleni erőszak bűntettéről valn szó, melyben majd a bíróság fog igazságot tenni, hanem oly elfajult helyzettel állunk szemben, melyet csak az ért meg, aki ismeri a Bischof (Kréth) fiuk vezérszerepét, melyet a rendőrök ellenében már ismételten lezajlott verekedések alkalmával vittek, s aki tudja, hogy mily nimbus veszi őket körül a rendőrkardtól kapott sebeikért. Ennek a megszüntetéséhez pedig kérlelhetetlen szigor és példát adó büntetés kell! HÍREK. (A megyéspüspök itthon.) Zichy Gyula gróf megyéspüspök tegnap este Mosonyi Dénes dr. püspöki irodaigazgató kíséretében Nagylángról Pécsre érkezett. (Uj zászlós urak.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Csáky Albin grófot a tárnokmesteri, herceg Esterházy Miklóst pedig a főpohárnokmesteri méltóságra kinevezte. (Királyi kitüntetés.) A király báró Hauer Lipót altábornagy, honvédlovassági felügyelőnek, sok évi eredményteljes működése újólagos elismeréseit, a Lipót-rend lovagkeresztjét díjmentesen adományozta. (Katonai kinevezések.) A király báró Bothmer Árpád szolgálati állása alól felmentett vezérőrnagyot a 77. és Füöpp Artur a marosvásárhelyi 22. honvéd gyalogezrednél létszám felett vezetett és a kolozsvári VI. honvédkerületi parancsnokságnál rendszeresített tábornoki helyre beosztott ezredest, a 76. honvéd gyalogdandár parancsnokává kinevezte. A honvédelmi miniszter Németh Dénes pécsi 19. honvédgyalogezredbeli hadapródjelöltet 1912. október 1-ével, később meghatározandó ranggal hadapróddá és Pápics Imre pécsi 19. honvédgyalogezredbeli tartalékos hadapródot a honvéd ludovikaakadémiába való áthelyezés mellett gazdászati tiszthelyettessé nevezte ki. Ugyancsak a honvédelmi miniszter az egyévi önkéntesi tényleges szolgálat 2-ik felének teljesítése alkalmából dr. Gyulai Ernőt a pécsi 19. honvédgyalogezredhez segédorvos helyettessé nevezte ki. (Uj udvari tanácsosok.) A király dr. Bartsch Gusztáv és dr. Kiss János magyar államvasúti igazgatóhelyetteseknek, nyugdíjazásuk alkalmából, sok évi sikeres szolgálatuk elismeréséül, a magyar királyi udvari tanácsosi címet díjmentesen adományozta.(Nyugállományba való helyezés.) A király saját kérelmére megejtett felüüvizsgálat eredménye alapján Laskay Gábor altábornagynak, mint jelenleg szolgálatképtelennek, egy év tartamára várakozási illetékkel való szabadságolását elrendelte.