Dunántúl, 1913. május (3. évfolyam, 100-123. szám)

1913-05-01 / 100. szám

Csütörtök. Május 1. DUNÁNTÚL (A Pécsi Urak Kongregációja) holnap csütörtökön, május 1-én délután hat órakor a szokott helyen ülést tart. (A bátaszéki kath. legényegylet) a na­pokban tartotta meg rendes évi közgyűlését. E gyűlésen elhangzott jelentések az egylet életének örvendetes fellendüléséről tettek tanúságot. Az egylet az elmúlt esztendőben a téli hónapokban hetenként 3 este előadást, advent és nagyböjt vasárnapjain felolvasó estélyeket, október havában pedig táncis­kolai tanfolyamot, azonkívül 8 házi mulatsá­got és 4 szinielőadással egybekötött mulat­ságot rendezett. A tagok száma folyton emel­kedőben van. Jelenleg 43 rendes és 130 pár­toló tagja van. Múlt évben 32 rendes, 132 pártoló tag volt. Az egylet nagyobb szám­ban részt fog venni a pécsi kath. legényegy­let jubileumán. (A Havihegyi kápolna restaurálása.) J­e­ney Józsefné 2 koronát adományozott a Havihegyi kápolna restaurálására. 1 A pécsi keresztény szocialisták esé­lye.) A Pécsi­ Keresztény Szociális Egyesü­let május 1-én, csütörtökön este 8 órakor a ■következő műsorral tartja 177-ik csütörtöki estélyét.­­ 1. „Áldozáskor“, szavalja: Szécsi Paula. 2. „Csak egy virágszálat!“ előadja: dr. B­a­h­u­­­a Józsefné. 3. Rosty: „Liliom áldozat“ (élőképpel), előadja: Krámor Annuska. 4. Szabadelőadás, tartja: Gaál János, karkáplán. 5. „Jelenet Mária Kreszcencia életéből“, szereplő­ személyek: Krámor Annuska, Ángyán Mariska, Németh Margitka, Bors Emilia. 6. „Ave Mária“, zongorakisérettel énekli: Gábor Mariska. 7. „Az árvák anyja“, szavalja: Schmidt Annuska. 8. „Franceska a rettenthetetlen bajnok“ (színmű), szereplő személyek: Angyal Annuska, R­e­i­s­z József, P­e­c­h­ó Alajos, R­e­g­á­l József. 9. „Mária ünnepén“, szavalja: An­gyal Annuska. Nem tagok tíz­kér belépődíjat űzetnek. Dr. Bahula Józsefné mai előadására a t. hölgyek figyelmét külön is felhívjuk. (Román gazdák Tolna megyében.) Má­jus 15-én Románia egyik legelőkelőbb mező­­gazdasági kamarájának vezetése s az O. M. G. E. kalauzolása mellett huszonöt tekinté­lyes román gazda érkezik magyarországi tanulmányútján Tolnavármegyébe, hogy mint a nyugati fajta szarvasmarhatenyésztés ma­gyarországi központját, tanulmányozhassák. A Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület a tenyészállat kivitele jövőjének szempontjá­ból a kir. gazdasági felügyelőséggel karöltve, minden követ megmozgat, hogy a román gazdatársak a tolna megyei állattenyésztés minden ágáról nem csupán a szarvasmarha­tenyésztésről alapos és tanulságos tájékozást nyerjenek. A román gazdák május 15-én este érkeznek Hőgyészre, hol Tolna megye te­nyészállataiból nagy díjazással egybekötött kollektív kiállítást rendez a gazdasági egye­sület. A díjazás 16-án délelőtt lesz. A na­gyobb mezőgazdaságok közül az előzetes tervek szerint a román kirándulók megtekin­tik Gyérei Richárd ozorai, özv. D­ő­r­y Vámosné leperdi és D­ő­r­y Hugó tüskei,­ai fővonalon fekvő gazdaságait. (Diákok kirándulása a Balatonhoz.) A szigetvári állami polgári fiú- és leányiskola növendékei együttesen 3 napos kirándulást rendeznek a Balaton nevezetesebb fürdőhe­lyeire. A kirándulás programmja a követ­kező: Indulás május 8-án délben, visszaérke­zés május hó 10-én este 7 órakor. Útirány: Szigetvár-Kaposvár-Mocsolád -Siófok - Bala­­tonfüred-Keszthely-Fonyód-Szigetvár. A fiuk csak Badacsonyig mennek s innen másnap hajón kelnek át Fonyódra. A leányok utolsó állomása Keszthely lesz és innen térnek visz­­sza Fonyódon át Szigetvárra. (A pécsi szállók idegenforgalma.) Az idei év április havában a pécsi szállodákban összesen 305 egyén fordult meg. (Éjjel az Imre-utcában.) R­é­d­e­r Ádám cipészmester, aki az Irgalmasok­ utcájában lakik, feljelentést tett a rendőrségen, hogy teg­nap éjjel 11 órakor magányosan jött az Imre­­utcán végig, háta mögött pedig két honvéd sietett utána. Mikor elérték, megtámadták és elvették tőle az óráját. A rendőrségnek mára már sikerült a tettesek egyikét kézrekeríteni Kovács Pál honvéd személyében, akit épen akkor fogtak el, amikor az órát el akarta zá­logosítani. Kovácsot átadták a katonai ható­ságnak. (Tűz a pécsváradi erdőben.) Ma délelőtt a Pécsvárad határában elhúzódó uradalmi erdőben, mindezideig meg nem állapítható módon tűz ütött ki, mely hatalmas méretek­ben harapódzott befelé az erdőbe. A tűzoltó­ság nyomban a tű­z színhelyére sietett és hosszas munka után sikerült is a tüzet vissza­fojtania. A kár jelentékeny. (A Nordisk-gyár és a kinematográfia fejlődése.) Nincs nehezebb, mint a kinema­tográfia fejlődéséhez glosszákat fűzni. Hiszen, ha mindazt, ami itt pár esztendő alatt történt, a történetekhez méltó jelzőkkel akarnók kom­mentálni: a jelzők superlativusa elfogultnak tüntetne föl bennünket az olvasó előtt. Pedig itt csak a legteljesebb superlativussal lehet írni és beszélni az elmúlt négy-öt év esemé­nyeiről. És az elragadtatásnak, a lelkesü­ltség­­nek a maximumával lehet csak azokról írni, akik úttörői, kezdői voltak a mai kinematográ­fiának. Melyik gyár hozta legelőször az iro­­dalmiságra törekvő mozidarabot? Azt, ame­lyik nem zsonglőrködéssel, játékkal próbált hatni, hanem a színész abszolút művészi tisz­taságú játékával, s egy író művének előkelő interpretálásával? Az egész moziszakma ellen­őrzése mellett jelenthetjük ki: az első, az út­törő a kis Dánia első filmgyára, a Nordisk Films Compagnie volt. A kopenhágai jeges­medve hódító, napóleoni útra indult el. Az első volt, amelyik írót szerződtetett darabok írá­sára és nem tucatjával gyártotta azokat. És meg is volt a hatása. A közönség magasabb izlésű­ rétege, amelyik addig egyáltalán nem tartotta magasrendű­ szórakozásnak a mozit, lassanként teljesen hozzászokott — s hogy ma mennyire szereti, s hogy éppen a magasabb ízlésű publikum szereti a mozit, maguk a mo­zisok lehetnek tanúi. A Nordisk-filmek előtt a moziszínész nevére egyáltalán alig volt kiván­csi a közönség. De jött a Nordisk, s egysze­ribe világszerte ismert nevek lettek: Walde­mar Pfilander, Else Frölich, Robert Diensen, Ebba Thomsen, Clara és Carlo Wieth stb. Az irányzat, amelyet a Nordisk indított meg, győ­zött, s a mai modern kinematográfiának alap­ja, őse lett. Addig csak a rövid képek domi­nálták a piacot. A Nordisk-gyár volt az első, amelyik 800—1000 méteres filmet is megrisz­­kírozott egy író munkája érdekében. És kon­statálni kell, hogy bár kisebb-nagyobb eltéré­sekkel, persze óriási módon tökéletesedve, a többi gyár is ugyanezt csinálja, amit a Nor­disk, a dán filmgyár stílusa teljesen különálló, teljesen egyedüli maradt és legközelebb áll ma is ahhoz, amit a jövő kinematográfiájának val­lunk. Nem is csoda. Ilyen művészi gárdája alig van más filmgyárnak: Waldemar Psilan­der, Else Frölich, Robert Diensen, Ferdinand Bonn, Ebba Thomsen, Clara Wieth olyan ne­vek, amelyek díszére válnának akármelyik színháznak is. És olyan nevek, amelyeknek művészi értéke csak megerősítheti a hitét azoknak, akik a kinematográfia határtalan fejlődésében hisznek. Az Apolló, hogy kultur­­szolgálatot teljesítsen, lekötötte kizárólagos előadási joggal az ezentúl megjelenő Nordisk képeket s igy Psilander, Frölich, Thomsen stb. művészek ezentúl csak az Apolló vásznán jelennek meg. Az első ilyen monopol kép már ma „Bűn és bünhődés“ cím alatt kerül bemu­tatásra s méltán feltűnést fog kelteni. Megsze­rezte az Apolló ezenkívül kizárólagos bemu­tatási joggal Susanne Granduis, a legszebb mozi színésznő közreműködésével­­készülendő felvételeket, melyekből az ősztől kezdve soro­zatos darabok kerülnek előadásra. A külföl­­dön híres Wanda Treumain, Vigne Larsen két hőst fogja az Apolló szintén kizárólagos joggal a pécsi közönséggel megismertetni, kik itt is ugyanolyan kedvelt színészei lesznek a mozilátogatóknak, mint a nagy világvárosok­ban. (Sikkasztó háziszolga.) M­e­s­i­­­s József szigetvári lakos a napokban azzal bízta meg m­ni­ Deák István nevű háziszolgáját, hogy a postán adjon fel 233 korona 31 fillért. Ifjú Deák István magához vette a pénzt, de azt nem adta fel a postán, hanem a legközelebbi vonattal a pénzzel együtt megszökött Sziget­várról. A csendőrség körözi ifjú Deák Istvánt. (Megcsalt munkaadó.) Androvics Ferenc 24 éves gilvánfai vályogvető cigány a minapában K­i­s József monyorósdi bírónál vályogvetési munkát vállalt el olyképen, hogy nyolc koronáért 1000 darab vályogot készít. Kis József megegyezett Androvicscsal, sőt a munkálatokra 14 korona előleget is adott. Androvics azonban a kapott előleggel meg­szökött és azóta Monyorósd tájékára sem ment. Kis József csalás miatt feljelentést tett Androvics Ferenc ellen. (Csalás lóvásárlásnál.) D­e a­k­­­i Jakab mecsekszabolcsi bányász a legutóbbi pécsi or­szágos vásár alkalmával egy lovat adott el egy ismeretlen embernek, aki magát Petro­­v­i­c­s Kálmán szalántai lakosnak mondta. Petrovics a vételárból 24 koronát azonnal ki­fizetett, a járílékos összeg kifizetésére vonat­kozólag pedig akként egyezett meg Denkli Ja­kabbal, hogy azt a járlatlevél megküldésekor posta útján fogja kiegyenlíteni. Denkli, amikor hazaért, mindjárt el is küldte a járlatlevelet Petrovics Kálmán szalántai lakos címére, de a levél néhány nap múlva azzal a felírással ér­kezett vissza, hogy Szalántán Petrovics Kál­mán nevű ember egyáltalán nem létezik. Denkli Jakab az ismeretlen ember ellen csalás címén büntető feljelentést tett. (Keresztjáró kor.) Falun a nép ünnepet ül, s vagy a templomba, vagy a pincébe siet. A templomból lélekben felfrissülve, a pincé­ből a frisstől agyonrakódva tér haza, ha ugyan nem viszik, esetleg lepedőben. A hercegmároki hegyből, hétfőn este félholtan szállították Golubov Ádám, odavaló gazdát a hajlékába. Derventics Fülöp és Filákov Vince jártak nála vendégségben a május el­­sén­i hercegmárokra virradó búcsú örömére tévén közös tisztességet a nap-nap után hó­dítóbb és hatalmasabb veresorrú Bakhusnak. Közben a politika göröngyös útjára téved­tek. Tisza Pista nagyobb dicsőségére fel­buzdult a többségben a munkakedv s a házi­gazdától megvonták a szót, majd a csomisz­­lóval olyan hatásosan rekesztették be a vi­tát, hogy a főherceglaki orvosról csörgött a verejték, míg a kisebbségben és helyben marasztalt vendéglátó gazdába visszatért a lélek, s vele a szó. Állapota súlyos. A tet­tesek az enyhe büntető §§-ok védőszárnyai alatt bátran garázdálkodhatnak tovább. A törvényülő urak szive csupa vaj, dehogy dolgoznának szigorúsággal. Mit szólna hoz­zá az apacsok védőszelleme és egyben te­nyésztő telepe a háromszor szent liberaliz­mus? (Letartóztatott csavargók.) A szentlő­rinci csendőrőrs csavargás és koldulás miatt letartóztatta Kolompár Anna, Kolom­pár Teréz, Kovács Mihály, Kovács Pál és Góman Katalin nagybicsérdi illető­ségű kóborcigányokat és átadta a szentlőrinci szolgabirói hivatalnak. Ugyancsak letartóz­tatták Ibafa községben Kreska Alajos bonyhádi születésű, hely és munkanélküli bá­dogossegédet, ki faluról-falura csavarog és kéregetésből tartja fenn magát. Megindult ellene az eljárás. (Időjárás.) A meteorológiai intézet je­lentése szerint a következő idő várható: Lényegtelen hőváltozás mellett helyenkint, főleg nyugaton, zivataros esők. Sürgöny­prognózis: Meleg, nyugaton sok helyütt csa­padék, zivatarok. Déli hőmérséklet: 22,2 C. 3. oldal.

Next