Dunántúl, 1913. június (3. évfolyam, 124-149. szám)
1913-06-01 / 124. szám
2. oldal. Pécs város 1912. évi zárószámadásai. Pécs, május 31. A város zárszámadásait a számvevőség elkészítette; azokat a kiküldött bizottságok felülvizsgálták, helyesnek és elfogadhatónak találták. A zárószámadások ellen érdemi észrevételek nem merültek fel; azok a szabályoknak teljesen megfelelő, áttekinthető alakban vannak egybeállítva, a jóváhagyott költségvetéssel összehasonlítva úgy, hogy azokból a kezelési eredményekis megítélhetők, a költségvetéssel szemben mutatkozó eltérések terjedelmes megokolással vannak ellátva. A zárószámadások nyomtatásban is megjelennek, addig is azonban azalábbi főbb vonásokban ismertetjük azokat: I. Háztartás. A költségvetés szerinti kezelés kedvezően alakult, amennyiben bevételre 110.994. 20 fillérrel volt több előírható, mind amenynyit az összes szükségletek igényeltek. Ez ugyan, amint azt a vizsgálatnál eljáró bizottság kijelenti, még nem végleges eredmény, mertegyes követeléseknél, főképen az adótermészetű járulékoknál mégjelentékeny leírások várhatók. Minthogy azokban ezen összeg sok évi tapasztalat szerint 35-40 ezer koronánál nem szokott magasabb lenni, teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a kedvező eredmény 70 ezer korona körül fog mozogni. Ez az eredmény annál megnyugtatóbb, mert már fedezetet nyert a 42000 koronát meghaladó 1912. évi családi pótlék is, amelyet a közgyűlés az összes alkalmazottaknak az adójövedelem terhére 1912-re is nagylelkűen megszavazott. A költségvetési bevételek és kiadások ily kedvező alakulása tanúságot tesz arról, hogy a kezelés gondos, a vezetőség eredményesen foglalkozik a jövedelmek emelésével, a kiadásoknál pedig körültekintő ] takarékossággal jár el. Az egyik-másik régi városi jövedelem is különös emelkedést mutat 1912-ben s ennek köszönhető a kimutatott jelentékeny bevételi többlet. Feltűnő lendületet vettek a fogyasztási adópótlékok, a birtokváltozási díj, az iskolai jövedelmek, rendkívüli módon emelkedett az adójövedelem, nagyon kielégítő s a költgMMÉÉ—ÉiBSSg---- Ti -TiT-T TigffwnYmmnj— — i~T,tiTTTTn ,T,ségvetésben remélt jövedelmet jóval meghaladja az erdei üzem hozadéka. Az üzemek és főbb elszámolási ágak közül jó eredménnyel záródott a vágóhíd, az amerikai telep, a hídmérleg, a köztemető, még ezeknél is jobb az erdő, s a vízvezeték mérlege. Reményen alul maradt a hordójelzés a kádáripar pangása folytán, s a kövezetvám, mert a város keleti részein fekvő községek már nem kocsikon, hanem vasúton jönnek a városba. Kiegyenlíti ezen csökkenést a vasúti kövezetvám állandó emelkedése. A felső kereskiskola (fiú- és női) fedezik a szükségleteiket sőt feleslegeket mutatnak fel; csekély áldozatot követel a zeneiskola, mely azonban alig került többe, mint a hajdani kezdetleges zeneiskola, pedig ma már a fejlettségnek igen előkelő fokán áll. Már az első évben igen jó eredménynyel járt a DOH Társaságtól az új szerződés szerint átvett sajtolt szén kezelése: kielégítő a bérbeadott kőszénbányák üzeme is, mert a termelés az 1911. évi 85 ezer mmázsával szemben, 1912-ben elérte a 153000 mmázsát. Ha a költségvetésen kívüli kezelést szemléljük, úgy a jövő perspektívája tárul elénk. Itt vannak elszámolva azok a költségek, amelyeket a város bérházak építésére, nagy jövőjű telkek megvételére,jövedelmező üzletek városítására, új közlekedési utak, megteremtésére stb. fordított. Meg vagyunk győződve, hogy ezek a művek helyesen kezelve, egykor szép jövedelmet fognak a város pénztárának hajtani, a város fejlődését, iparát, kereskedelmét, forgalmát emelni, élénkíteni fogják. A város vagyonleltára úgy a vagyon mint a teher részében nagy emelkedést tüntet fel: fel vannak abba véve az újonnan szerzett ingatlanok, a történt építkezések, de fel vannak abba véve az új terhelő tartozások is. A város tiszta vagyona az 1912. év végén 17.720.670 K, s a jövedelmi mérleg szerint az emelkedés a m.lávvel szemben172517.kor, s ezt főleg a jogok értékének és tőkének gyarapodása okozta. II. Nyugdíjalap, hogy milyen magasan van a város a tenger színe felett? Mekkora az évi átlagos csapadék, mekkora a hideg és a meleg? Miért kellett a Tortyogót megépíteni? Honnan kapjuk a városban az élelmet? A lakosok miért iparosok?, kereskedők? A tanult emberek mivel foglalkoznak? Összevetés . . Észrevettem, hogy itt a könyv a tanítót és a gyereket az orránál fogva vezeti. Eszembe jutott a középiskolai földrajz is. . . Csengettek! Néhány perc múlva kijött a fiam a negyedik osztályból. Hazamenet mesélgeti, hogy ma kemény napjuk volt. Olvasási óra volt, mondja a gyerek . . de nem olvastunk csak a tanító úr beszélt. Nem értettem belőle sokat. Nagyon nehéz megérteni. — Ugyan melyik olvasmány az? — A 85. olvasmány . . . Előkeresem és olvasom. Tizenhárom évi törvénytelen, erőszakos kormányzás után nyílt meg a nevezetes 1825-iki országgyűlés Pozsonyban. (Ezt bizony az én tiz éves fiacskám még ma sem érti, pedig már sokat beszéltem én is róla.) Az alkotmányos sérelmek egész tömege gyűlt össze.(Ez is érthetetlen szegénynek!) A követek elsősorban e sérelmek orvoslását követelték“ ... stb. .. * (Hm! Minden szó félórai magyarázatot igényel.) Benedek, Körösi, Tomcsányi( Magyar olvasókönyv 188 old.) Tíz éves fiam te, ki a mesék világában érzed jól magad. Lelked abból meríti anya- A kifizetett nyugdijak tettek 85229 kor, a házi pénztár ehhez 67500 koronával járult. A nyugdíjalap vagyona 228548 kor. s az 1912-ik évben a törzsjárulékokkal, bizonyítvány kiállítási dijakkal és birságokkal 12372 koronával emelkedett. gát. Kinek a kert őserdő. A folyóba vizela Duna és a ráeresztett papírhajtogatás hajó ... Neked ezen és ehhez hasonló szövegen kell megszeretned az olvasást. Bámulom a türelmedet ... Másnap sietve mentem az iskolába, hogy az ötödik osztályosokat halljam. A kíváncsiság vonzott. Hamar lelohadt, mikor meghallottam, hogy az egyik fiú Afrikáról beszélvén, a következőket mondja, bizonyosan a térkép előtt: „A Földközi-tengerbe folyik a Nílus, melynek keskeny völgyében az egész egyiptomi nép lakik. Kairó, Egyiptom, fővárosa, Afrikának legnagyobb városa; szomszédságában vannak a nagy pyramisok. Alexandria Egyiptom fő kikötője, honnan pamutot, nádcukrot és datolyát hoznak. Egyiptomban van a nagy Szuezi-csatorna, melyen a Földközitengerből a Vörös-tengerre jutnak a Kelet- Indiába járó gőzösök. Észak-Afrika többi országai közül Algír és Tunisz a franciák birtoka, Tripoli a török szultáné, Marokkó pedig független ország. Datolyában Valamennyi bővelkedik, de különben szegény országok. — Mind a négy egy-egy népes városáról kapta a nevét.“ (Simonyi Jenő: Földrajz, 120 old.) Mindezt folyékonyan mint a „vízfolyás“. Fölteszem, hogy a többi gyerek a helyén egytől-egyig mutatja a kézi térképen ugyanazt. A hatodik osztályban betetőzik a tanulni valót. Az egész világ minden jelensége könyvekbe zárva, mint lekötött „tananyag“ Megvallom, hogy némi elfogultság környéket, amidőn e szent helyen, melyet hősvértől pirosult gyásztérnek, nemzeti nagylétünk nagy temetőjének nevez a költő, a kegyeletes visszaemlékezésnek kell fájó szavakat szentelnem. Mélyen érzem ugyanis,hogy nekem nem szavakra volna szükségem, s ha tán a marathoni hősök felett beszélő Perikies tehetségével bírnék is,s a szó hatalma még akkor sem fedné a nemzeti katasztrófa nagyságát, mely ezen a széles síkon lejátszódott, hanem a néma ékesszólás legnagyobb művészeire, könnyekre volna inkább szükségem,könynyekre, minőket Themistokles sirt a marathoni oszlopnál, Julius Caesar Herakles szikláinál vagy Marius Karthago romjain ... Fájdalmas pedagógiai feladat az, magyar ifjúság, hogy mikor eleven tanulságokat akarunk a telkekbe sugároztatni, nem állíthatunk ezredéves életünk megkövült diadalárkádjai alá, nem vezethetünk nagyszerű dómokba, kő- és ércemlékeket őrző beszédes pantheonokba, melyeknek misztikus kőrengetegei lehelnék a régi nagyság és áhitat érzelmeit, honnan a magyar géniusz sugallatai szólnának lelkedhez. Vértanú népnek gyermekei vagyunk mi, vagyont, vért, életet áldozatul 'hozóatyák bús ivadékai, örökségünk a költő szavai szerint egy szentelt fájdalom, mellyel történelmi síremlékeinkhez zarándokoskodunk. . Ezzel a szentelt fájdalommal jöttünk ide is, kedves ifjak, a mohácsi csatatér áldozatul szerepel ott. Van alkotmányidr, természeten, egészségtan, föld- és természetrajz, történelem ... stb___ Mikor én hallgattam őket, valamelyik magyar királyról beszélgettek... Nem! Nem beszélgettek azok! Az egyik fiú felelt, a többi pedig hallgatott, sok szám és név... és név és szám ... Csaták és életrajzok ... Én azt hiszem legjobb lesz, ha minden egyes osztály vizsgájára elmegyünk és meghallgatjuk azt... Nekünk úgy sem szabad beleszólni a tanításba. Az iskola a szülők előtt ma még zárva van. Mi csak etetjük, ruházzuk a gyermekeinket, neveljük is őket, tanítjuk is, de az iskolától teljesen függetlenül. A gyermekek sorsa a legszomorúbb, mert nekik muszáj iskolába járni.. Nekik kell tudni, hogy ... Eh! Legyen elég! Már most arról kellene beszélni, hogy mit tegyünk? ... Mit tegyünk, hogy a gyermek tevékeny, alkotó ereje el ne satnyuljon a tanerők árnyékában. Lenkének, érdeklődés világának megfelelően szerezze meg az ismeretanyagot. Alkotó munkával építse fel lelkét. Mit tegyünk oly korban, mikor az iskolás gyermekeket rubrikázzák, osztályozzák... Talán mi is osztályozzuk gyermekeinket?? ... Egy úr feláll és közbeszól: „Uraim! !Én tanító vagyok, évek, évtizedek óta tanítok. Figyelemmel kisérem a tanügyi mozgalmakat. Eljöttem ide is, hogy tanuljak, de látom, hogy DUNÁNTÚL Vasárnap. Június 1. III. Alapítványok. A város kezelése alatt álló jótékonycélú ösztöndíj stb aapítványok száma nem szaporodott, azok vagyona azonban a kamatok csatolásával 17447 koronával emelkedett. Megvizsgálta a bizottság a letétpénztárban kezelt értékeket s egy külön bizottság a gyámpénztári mérleget s annak tartalékalapját s azokat is helyeseknek találták. És ezért javasolják a bizottságok, hogy a felmentés ezen helyeseknek elismert számadásokra nézve a főpénztárnak megadassák. Emlékbeszéd. A pécsi ciszt. rendi főgimnázium tanulmányi kirándulása alkalmával május 31-én a mohácsi emlékoszlopnál elmondotta: Párkányi Norbert ciszt. r. főgimn. tanár.