Dunántúl, 1913. július (3. évfolyam, 150-176. szám)
1913-07-01 / 150. szám
2. oldal lunk lelkében hangos visszhangra talál azon indítványom, mely szerint emlékét örökítsük meg mély hálánk és odaadó tiszteletünk jeléül mai közgyűlésünk jegyzőkönyvében is. A múlt ülés jegyzőkönyvének tudomásul vétele és annak hitelesítése után Báter János titkár olvasta fel tartalmas jelentését és a szakosztályok jelentéseit. A titkári jelentést szó szerint a következőkben közöljük: Nyugodtan nézhetünk vissza az elmúlt évnek sikereire. Az egyesület mindent megtett, amire az alapszabályok kötelezik, hisz élén oly férfiak állottak és állanak, kiknek minden gondolatuk a kath. magyar népnevelés és a kath. tanítók szellemi és anyagi jólétének előmozdítása. Ilyen férfi elsősorban Zichy Gyula gróf megyéspüspök, az egyesület kegyes fővédnöke, ki minden évben tart valami meglepetést az ő tanítóinak. Mindenki tudja, hogy ő Méltóságával az élén indult meg az egyesület útján a tanítói fizetésrendezésnek az eszméje. Az egész országban a pécsi egyesület által javasolt tervek alapján indult meg a tárgyalás, s ha az eredmény még mindig nem is elégíti ki a tanítói kart, az elért eredményben oroszlán része van . Méltóságának, az egyesületeknek és a köröknek, kik addig memorandumoztak és dolgoztak, mig az ige testet öltött. Megtörténtek már az első kapavágások s mire egy év múlva újra összejövünk, plasztikusan kiemelkedik már a Pius-gimnázium és internátus 70 méter magas templomtornya. Az egyik a magyar kultúra, a másik a hitélet fejlesztésére van hivatva. Még folynak a tárgyalások a gimnázium felett. Méltósága jóságos szeme máris megakadt a pécsi tanítóképző intézeten s a gimnázium még be sem lesz fejezve, máris a praeparandia és azz a kapcsolatos internátus épitő Méltóságának, amellyel megelőzte a többi egyházmegyéket hogy a tanítói tekintély emelésére igazgató-tanitói állásokat lefeslt. Ezen ténykedése általános örömet keltett az egész egyházmegyében. Iktassuk a Méltósága érdemeit jegyzőkönyvbe, s küldjünk ki most rögtön egy bizottságot, hogy köszönje meg személyesen a főnkért lelkű nagy püspöknek a tanítói iránt kimutatott nagy szeretetét. Meg kell még emlékeznem arról, hogy az egyesület szervezője, annak első egyházi elnöke és örökös dísztagja megvált tőlünk s megyés püspök ur . Méltósága utódjául Igaz Béla dr. kanonok urat nevezteki egyházmegyei főtanfelügyelőnek. Amidőn megköszönjük Vadits Gyula praelátus-kanonok fáradozásait s az egyesületben szerzett halhatatlan érdemeit, ugyanazzal a szeretettel üdvözöljük Igaz Béla dr. elnökünket. Mélyen tisztelt közgyűlés! Eddig elősoroltam, hogy mennyit tesznek értünk egyházi elöljáróink. Rajtunk a sor most, hogy mi is tegyünk már valamit. Meg lesznek az iskolák rajta, dolgozzunk, hogy ott minél több ingyenes kedvezményes helyek legyenek. Ha az internátusok elkészülnek, elesik az alapszabály amaka, hogy tanítók házat létesítsünk, de igenis alapítsunk ott a tanítók gyermekeinek ingyenes és kedvezményes helyeket. Indítványozom, utasítsa a közgyűlés a választmányt, tegye tanulmány tárgyává, mi módon lehetne ilyen ingyenes helyeket létesíteni. Az egyesületben az egyes esperesi körök élénk működést fejtettek ki a közi gyűléseken. Sok felolvasást, gyakorlati fellépést tartottak, sok helyen paedagogiai tétekkel fejtegettek. De úgy látszik, a fizetésjavítás kérdése nagyon lekötötte a tanítói kart, mert az egyesület által kitűzöt tételeket magkor kevesen fejezték meg. Az slyik szakosztály pályatételére egyetlen dolalaat sem érkezet be. Pedig az alapszabályt szigoruan drábja a: \rAr\'F&cim . jia Talmim ! Reméljük, hogy a fizetésrendezés kedvezően hatott a tanítókra, s jövőre nem 11 dolgozat fog beérkezni, hanem a dolgozatok egész özöne. A módszertani szakosztály által kitűzött tételre 2 párnamunka érkezett, a bírálóbizottság a „Szorgalom és takarékosság vagyonhoz vezet“ című módszertani dolgozatnak ítélte oda az egyesület által kitűzött 50 koronás díjat. Az irodalmi szakosztály által kitűzött tételre „E jelben győzni fogsz“ című munka nyerte el az első díjat. Méltóságos és sőt. Wajdits Gyula úr tételére 3 pályamunka érkezett, a bírálóbizottság a „Csak a mi erős és romlatlan, az élhetés győzhető jeligés munkának ítélte oda az 50 koronás dijat. Nagyságos és sőt. Igaz Béla dr. kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő úr pályatételére 1 dolgozat érkezett be, mely csak dicséretben részesült, de elnök úr azért hajlandó a dijat kiadni (50 korona.) Még egy dolgozat érkezett be, de későn érkezett, mert a bírálatok már megvoltak, a díj odaítélve a dicséretben részesült dolgozatnak. A mai patronage szakosztály elnöke felolvasta a kitűnő munkát. Szerzője: Gergelits József nyug. gyakorlóiskolai tanító. Főtisztelendő Horácsek Endre esperesplébános úr által kitűzött pályatételre 4 dolgozat érkezett be, a bíráló esperes-plébános a „Coriolánus“ jeligével bíró munkának ítélte oda a díjat. Azt hiszem, mindannyiunk értelmét tolmácsolom, midőn jegyzőkönyvi köszönetet mondok a nagylelkű adakozóknak. Valamint megköszönöm a közgyűlés nevében a bírálóknak szíves közreműködését, u. m. Sipos István dr., theologiai tanár, Bodonyi Nándor, Kircz István és Szentkirályi Ede igazgató-tanító uraknak. A titkári jelentés után Báter János az egyesület kebelében felmerült tankönyvmozgalmat ismertette. v Ezután pogácsa, János tanító, majd aZ feberjfi Frigye.«!' tanár tartották meg gondolatokban gazdag szabadelőadásaikat. Előő jbebi a gyermektanulmányozásról, utóbbi a patronage és a tanító tevékenységéről Mindkét előadást nagy figyelemmel hallgatták a jelenvoltak s fáradozásaikért a közgyűlés házas köszönetét fejezte ki. __ A számvizsgálók jelentését az 1914. évi kolts£g¥€tés a betegeskedő Székely Márton helyett Ruzsinszky József terjesztette be. Eszerint 1912. évről a tagdijhátralék 1774 korona. 1912-ben a bevétel 2498 korona 50 fillér, a kiadás 1804 kor. 68 fill. és igy a maradvány 693 kor. 89 fill. volt. A kiadásokat 1914. évre 1893 kor. 65 fillérben, a bevételeket 3022 koronában javasolta a pénztáros megállapítani. A közgyűlés a mult évről szóó számvizsgálói jelentést tudomásul vette, a felmentvényt megadta s az 1914. évi költségelőirányzatot elfogadta. Ezután a pilyadijak kiosztása, illetve a jeligés levelek kiosztása következett. A Wajdits Gyula prelátus-kartonok 50 koronás diját Rottmalyer Mária (Pécsudvard), a módszertani tetem 50 koronás diját Straub János (Nagymányok), az irodalmi 50 koronás dijat Sebestyén Paula (Sióagárd), Horácsek Endre és nem ( 50 koronás diját Forray István Ujgvarszék) és az Igaz Béla dr. kanonok 51.Somonás diját a dicséretben részesült Klá 11n Ferenc (Szekszárdi A közgyűlés K utáni az országos kath. tanítói segélyalap hegyülésére az egyházmegyei tanítóegyesület képviseletében Horváth Ignác világi enököt küldötte ki. Horváth Ignác világi elnök tartott ezután a tanítói fizetésrendezésről előadást, amelyhez — tekintetes a tárgy fontosságára — többen szóltak hozzá. A rendes határidőben három indítvány érkezett be a közgyűlésbe, amelyeket azonban Igaz Béla dr. elnök jvaslatára először majd a választmány fog tágyalni s csak azután kerülnek javaslattal együtt a közgyűlés. Végül Kopár Gyula plébános terjesztette be indítványát. A pécsi egyházmegyében ugyanis az összes illetékes intéző hatóságok tudtával a legtöbb német és vegyes ajkú községben magyarul tanítanak, a Huber János szerkesztésében megjelenő Christliches Volksblatt ezen gyakorlat ellen írt legutóbbi számában. Indítványozza tehát, hogy egy rektifikáló cikket küldjenek be nevezett lapnak és ha azt nem lesz hajlandó közölni, úgy bojkottálják a lapot. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Több tárgy nem lévén, Igaz Béla dr. elnök a közgyűlést berekesztette s a jelenvoltak az egyházi és világi elnök lelkes éltetése közt szétoszlottak. Délután egy órakor bankett volt a Kath. Kör szép kerthelyiségében, amelyen az első felköszöntőt Igaz Béla dr. kanonok mondotta a pápára és a királyra. Felköszöntőket mondottak még Horváth Ignác, Szucsics Kálmán, Kóródi Miklós és még számosan. DUNÁNTÚL Kedd. 'ulj'tt. 1. HÍREK. (Magyar nemesség.) A király Seefranz Antal nyugalmazott táborszernagynak, valamint törvényes utódainak, magyar nemességük épségben tartása mellett, a „Kevevári“ előnevet, dr. Holitscher Pál nagyiparos és Holitscher Károly országgyűlési képviselőnek, valamint törvényes utódaiknak, a közgazdaság, illetőleg a közélet terén szerzett érdemeik elismeréséül, a magyar nemességet „Csetényi“ előnévvel, díjmentesen adományozta. (Küldöttség Zichy Gyula gróf megyéspüspöknél.) Ismeretes Zichy Gyula gróf megyéspüspöknek az a gondoskodó, a tanitók iránt érzett meleg szeretetre valló elhajtányz.Csak hogy a tanítók buzdítására egész sereg tanítónak igazgató-tanitóvá leendő kinevezését határozta el és ennek folyományaként legutóbb is 16 tanítót nevezett ki igazgató-tanítóvá. A Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesület mai közgyűlésén elhatározták, hogy tolmácsolni fogják pécsegyházmegye tanítósága nevében a megyéspüspöknek ezt a fenkölt gondolkodásra valló ténykedését és elhatározták, hogy ezt a mélységes hálatest köszönetét küldöttség utján fogják tolmácsolni a megyéspüspöknek. A küldöttséget Horváth Ignác világi elnök vezetése mellett meg is alakították, mely azután tolmácsolta a pécsegyházmegyei tanítóság hálás köszönetét a megyéspüspök előtt. (Primicia Pécsváradon.) Megható szép ünnepe volt vasárnap Pécsváradnak. Ekkor tartotta ugyanis első szentmiséjét Hall Pál, a népszerűségnek és szeretetnek örvendő Hall Viktor pécsváradi tanítónak a fia. A 10 órakor kezdődött szentmisére zsúfolásig megtelt a templom, nagy számmal jelentek meg a más vallásunk is, így Adler József izraelita tanító is, aki meghatottan nézte végig az első szent misét és könnyes szemmel osztozott a derék szülők örömében. Az újmisésnek Czernohorszky József esperes plébános volt a manuduktora, segédkeztek azonkivül Bencze László dr. Speray János káplánok. A szentbeszédet Rumsauer János mondotta, mély nyomokat hagyva a hívők lelkében. (Kinevezés a pécsi honvédség tartalékában.) A honvédelmi miniszter A sufoni Marius nagykanizsai 20. honvédgyalogezredbeli tartalékos hadapródjelöltet július 1-ével tartalékos hadapróddá nevezte ki a pécsi 19. honvédgyalogezredhez való áthelyezése mellett. (A városi központi választmány július 3-án délelőtt fél 12 órakor ülést tart. Az ülés tárgya az 1914. évre összeállított ideiglenes választói névjegyzék ellen történt felszólalások elbírálása.