Dunántúl, 1913. augusztus (3. évfolyam, 177-201. szám)
1913-08-01 / 177. szám
«CS■ KIR for®AzOfla WJf.1013.AUGUSZT. III. évfolyam. 177. szám. Előfizetési év: Egész évre . . . 24.— Félévre...................12.— Negyedévre . . 6.— Egy hóra . . ... 2.— , Egy szám ára 8 fillér. Kiadóhivatal Lyceum utca 4. sz. Kiadó telefonja: 222. Megjelenik naponkint reggel. Péntek. Pécs, 1913 augusztus 1. Szerkesztőség: Lyceum utca 4. ssa Felelős szerkesztő: KÉSMÁRKY ISTVÁN dr Szerkesztőség telefonja, 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések díjszabás szerint. / / A pécsi villamos közúti vasút engedélyokirata. Pécs, julius 31. A Pécs szabad királyi város területén létesítendő villamos közúti vasutat a kereskedelemügyi miniszter az 1868. évi július 8- án 4.973. szám alatt az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott vasutengedélyezési szabályrendelet alapján a következő feltételek alatt engedélyezi: 1. §. Ezen engedélyokirat erejénél fogva Pécs szabad királyi város közönsége engedélyt nyer és kötelezettséget vállal arra, hogy A) a királyi szabadalmazott pécs-barcsi vasút pécsi pályaudvarától az Indóházutcán, Rákóczi úton és Irgalmasok utcán át a Széchenyi térig; B) a magyar királyi honvéd hadapródiskola déli főkapujától a Szigeti országúton, Ferenciek-utcán, Király-utcán, Kossuth-utcán, Irányi Dániel-téren és Zsolnay Vilmosutcán át a Zsolnay-gyártelep déli főkapujáig; C) az Irányi Dániel-tértől a királyi szabadalmazott pécs—barcsi vasút Pécs külváros állomásáig, továbbá az ennek közelében fekvő,forgalmi telepig vezető vonalakból álló és földfeletti vezetékkel villamos üzemre berendezendő egyvágányú közúti vasutat megépíthesse és azt a jelen engedélyokirat tartama alatt a nyilvános személy- és áruforgalom közvetítésére szakadatlanul üzemben tartsa. A Király-utcai egyvágányú elrendezés ideiglenes jellegű. Engedélyes köteles a Király-utca szabályozásának keresztülvitele esetén a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter e részbeni felhívására a kétvágányú elrendezést e helyen bármikor létesíteni. 2. §. A pálya épitése és üzlete céljaira igényelt magánterületekre nézve az 1881. évi XLI. t.-cikk szerinti kisajátítási jog ezennel megadatik. 3. §. Az engedélyes szorosan alkalmazkodni köteles: a) a jelen engedélyokirat határozataihoz; b) a közmunka és közlekedésügyi miminiszter által 1868. évi julius hó 8-án, az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasút engedélyezési szabályhoz, valamint a magyar királyi minisztérium által 1907. évi december 31-én 6.125/M. E. szám alatt kiadott és az 1908. évi XIII. törvénycikk alapján érvényben álló vasutüzleti rendtartáshoz, továbbá az 1909. évi november 11-én 5.592/M. E. I. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzat határozmányaihoz, amenynyiben mindezeknek egyes rendelkezései alól a jelen engedélyokiratban foglalt határozmányok szerint vagy külön szabályzat útján fel nem mentetik; c) minden egyéb a közúti vasutakat, illetőleg később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez. 4. §. A pálya építésére és üzletberendezésére nézve a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter által egyidejűleg kiadott és a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési feltételek, továbbá az 1911. évi július hó 6-án megtartott közigazgatási bejárás, valamint az 1913. évi március 19-én megtartott közigazgatási pótbejárás eredményéről felvett s jóváhagyott jegyzőkönyvekben foglalt határozmányok irányadók. Fentartatván nevezett miniszter, részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. A műszaki műveletekben foglalt adatok helyességéért az engedélyes felelős s amenynyiben ezen adatok helytelensége csak a jóváhagyás megtörténte után tűnnék ki, köteles az engedélyes a netán ennek következtében a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter által elrendelt kiegészítő munkákat teljesíteni. 5. §. Az engedélyes köteles a fennálló Szabályok szerint elkészített építési terveket és rajzokat oly időben terjeszteni fel 3—3 példányban a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel a miniszter által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter jelen engedélyokiratban az ennek kiegészítő részét képező építkezési és üzletberendezési feltételekben a közigazgatási bejárásról és az 1912. téei június 12-éi megtartott engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az épitési engedélyt — harmadik személyeket az 1881. évi XLI. t.-c. szerint megillető jogoknak érintetlenül hagyása mellett — megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter által a pálya építése közben, vagy bármikor az után is a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához a nevezett miniszter engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését engedélyes az építési engedély kézbesítésétől számított 1 és fél év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik, megjegyeztetvén, hogy a pálya építésének és berendezésének a fentiek értelmében történt befejezése után a vasút akár egészben, akár részben a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter részéről elrendelendő műtánrendőri bejárás kedvező eredményéhez képest általa kiadandó engedély alapján lesz a közforgalomnak átadandó. 6. § Engedélyes feljogosíttatik, hogy a most engedélyezett vasút üzeméhez szükséges áramot máshonnan szerezhesse be. Az ezen áramszolgáltatás iránt szerződés kötendő, mely a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter előzetes jóváhagyását igényli s jelen engedélyokirat kiegészítő részét képezendi. Amennyiben a fent említett szerződés alapján a közúti vasút és tartozékai részére biztosított áramszolgáltatási berendezés a kereskedelemügyi miniszter egyoldalú megállapítása szerint a közúti vasút üzemi céljaira ki nem elégítőnek vagy meg nem felelőnek bizonyulna, vagy a közúti vasút jövő fejlődése mellett az üzem céljainak többé meg nem felelne, engedélyes vagy jogutódja köteles a kereskedelemügyi miniszter felhívására és az általa megállapított záros határidőn belül a közúti vasút és tartozékainak üzemi céljaira szükséges áramot más, a nevezett miniszter által megfelelőnek talált módon biztosítani. 7. §: A villamos közúti vasútnak a királyi szabadalmazott pécs—barcsi vasút Pécs külváros állomásához való csatlakozása, valamint az ezzel összefüggő jogviszonyokat, továbbá vágányainak e vasút területén leendő elhelyezése és mindezek folytán szükséges építkezések és átalakítások eszközlése iránt engedélyes a nevezett vasút tulajdonosával a magyar királyi államvasutak igazgatóságának közbenjöttével a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. Más pályákkal, ideértve az iparvágányokat is, csatlakozási szerződéseket, nemkülönben egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magy. királyi minisztertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet, viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasútjához való csatlakozása vagy vonalrészek közös vagy együttes (penge jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint az ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény, létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi m. kir. miniszter fogja rendeleti után az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 8. §. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teherkocsikat stb.) síneket és egyéb az építésnél és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. t.-c. 13. §-a értelmében közvetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni és e részben magát bármely ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi minisztertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet kvalifikációjának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi miniszternek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasút