Dunántúl, 1913. augusztus (3. évfolyam, 177-201. szám)

1913-08-01 / 177. szám

«CS■ KIR for®AzOfla WJf.1013.AU­GUSZT.­ III. évfolyam. 177. szám. Előfizetési év: Egész évre . . . 24.— Félévre...................12.— Negyedévre . . 6.— Egy hóra . . ... 2.— , Egy szám ára 8 fillér.­­ Kiadóhivatal Lyceum­ utca 4. sz. Kiadó telefonja: 222. Megjelenik naponkint reggel. Péntek. Pécs, 1913 augusztus 1. Szerkesztőség: Lyceum­ utca 4. ssa Felelős szerkesztő: KÉSMÁRKY ISTVÁN dr Szerkesztőség telefonja, 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések díjszabás szerint. / / A pécsi villamos közúti vasút engedélyokirata. Pécs, julius 31. A Pécs szabad királyi város területén létesítendő villamos közúti vasutat a keres­kedelemügyi miniszter az 1868. évi július 8- án 4.973. szám alatt az országgyűlés jóvá­hagyásával kibocsátott vasutengedélyezési szabályrendelet alapján a következő felté­telek alatt engedélyezi: 1. §. Ezen engedélyokirat erejénél fog­va Pécs szabad királyi város közönsége en­gedélyt nyer és kötelezettséget vállal arra, hogy A) a királyi szabadalmazott pécs-bar­csi vasút pécsi pályaudvarától az Indóház­­utcán, Rákóczi­ úton és Irgalmasok utcán át a Széchenyi­ térig; B) a magyar királyi honvéd hadapród­iskola déli főkapujától a Szigeti országúton, Ferenciek-utcán, Király-utcán, Kossuth-ut­­cán, Irányi­ Dániel-téren és Zsolnay Vilmos­­utcán át a Zsolnay-gyártelep déli főkapu­jáig; C) az Irányi Dániel-tértől a királyi szabadalmazott pécs—barcsi vasút Pécs kü­l­­­város állomásáig, továbbá az ennek közelé­ben fekvő,forgalmi telepig vezető vonalakból álló és földfeletti vezetékkel villamos üzem­re berendezendő egyvágányú közúti vasutat megépíthesse és azt a jelen engedélyokirat tartama alatt a nyilvános személy- és áru­forgalom közvetítésére szakadatlanul üzem­ben tartsa. A Király-utcai egyvágányú elrendezés ideiglenes jellegű. Engedélyes köteles a Ki­rály-utca szabályozásának keresztülvitele esetén a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter e részbeni felhívására a kétvágá­nyú elrendezést e helyen bármikor létesíteni. 2. §. A pálya épitése és üzlete céljaira igényelt magánterületekre nézve az 1881. évi XLI. t.-cikk szerinti kisajátítási jog ezen­nel megadatik. 3. §. Az engedélyes szorosan alkalmaz­kodni köteles: a) a jelen engedélyokirat határoza­taihoz; b) a közmunka és közlekedésügyi mi­miniszter által 1868. évi julius hó 8-án, az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasút engedélyezési szabályhoz, valamint a magyar királyi minisztérium ál­tal 1907. évi december 31-én 6.125/M. E. szám alatt kiadott és az 1908. évi XIII. törvénycikk alapján érvényben álló vasutüzleti rendtar­táshoz, továbbá az 1909. évi november 11-én 5.592/M. E. I. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzat határozmányaihoz, ameny­­nyiben mindezeknek egyes rendelkezései alól a jelen engedélyokiratban foglalt határozmá­­nyok szerint vagy külön szabályzat útján fel nem mentetik; c) minden egyéb a közúti vasutakat, illetőleg később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletek­hez. 4. §. A pálya építésére és üzletberende­zésére nézve a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter által egyidejűleg kiadott és a jelen engedélyokirat kiegészítő részét ké­pező építési feltételek, továbbá az 1911. évi július hó 6-án megtartott közigazgatási be­járás, valamint az 1913. évi március 19-én megtartott közigazgatási pótbejárás eredmé­nyéről felvett s jóváhagyott jegyzőköny­vekben foglalt határozmányok irányadók. Fentartatván nevezett miniszter, részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes ki­vételes esetekben eltéréseket engedélyez­hessen. A műszaki műveletekben foglalt adatok helyességéért az engedélyes felelős s ameny­­nyiben ezen adatok helytelensége csak a jó­váhagyás megtörténte után tűnnék ki, köte­les az engedélyes a netán ennek következtében a kereskedelemügyi magyar királyi minisz­ter által elrendelt kiegészítő munkákat tel­jesíteni. 5. §. Az engedélyes köteles a fennálló Szabályok szerint elkészített építési terveket és rajzokat oly időben terjeszteni fel 3—3 példányban a kereskedelemügyi magyar ki­rályi miniszter elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintet­tel a miniszter által a kellő időre megvizsgál­hatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül engedélyest terhelik. A kereskedelemügyi magyar királyi miniszter jelen engedélyokiratban az ennek kiegészítő részét képező építkezési és üzlet­berendezési feltételekben a közigazgatási bejárásról és az 1912. téei június 12-é­i meg­tartott engedélyezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követel­ményeire való tekintettel az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az épitési engedélyt — harmadik személye­ket az 1881. évi XLI. t.-c. szerint megillető jogoknak érintetlenül hagyása mellett — megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter által a pálya építése közben, vagy bármikor az után is a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott ter­vektől eltérő módosításokat és kiegészíté­seket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a ke­reskedelemügyi magyar királyi miniszter részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához a ne­vezett miniszter engedélyét mindenkor elő­zetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését engedélyes az építési engedély kézbesítésétől számított 1 és fél év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik, megjegyeztetvén, hogy a pá­lya építésének és berendezésének a fentiek értelmében történt befejezése után a vasút akár egészben, akár részben a kereskede­lemügyi magyar királyi miniszter részéről elrendelendő műtánrendőri bejárás kedvező eredményéhez képest általa kiadandó enge­dély alapján lesz a közforgalomnak át­adandó. 6. § Engedélyes feljogosíttatik, hogy a most engedélyezett vasút üzeméhez szüksé­ges áramot máshonnan szerezhesse be. Az ezen áramszolgáltatás iránt szer­ződés kötendő, mely a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter előzetes jóváha­gyását igényli s jelen engedélyokirat kiegé­szítő részét képezendi. Amennyiben a fent említett szerződés alapján a közúti vasút és tartozékai részére biztosított áramszolgáltatási berendezés a kereskedelemügyi miniszter egyoldalú meg­­állapítása szerint a közúti vasút üzemi cél­jaira ki nem elégítőnek vagy meg nem fele­lőnek bizonyulna, vagy a közúti vasút jövő fejlődése mellett az üzem céljainak többé­­ meg nem felelne, engedélyes vagy jogutódja köteles a kereskedelemügyi miniszter felhí­vására és az általa megállapított záros határ­időn belül a közúti vasút és tartozékainak üzemi céljaira szükséges áramot más, a ne­vezett miniszter által megfelelőnek talált módon biztosítani. 7. §: A villamos közúti vasútnak a kirá­lyi szabadalmazott pécs—barcsi vasút Pécs külváros állomásához való csatlakozása, va­lamint az ezzel összefüggő jogviszonyokat, továbbá vágányainak e vasút területén leendő elhelyezése és mindezek folytán szük­séges építkezések és átalakítások eszközlése iránt engedélyes a nevezett vasút tulajdono­sával a magyar királyi államvasutak igazga­tóságának közbenjöttével a kereskedelem­ügyi magyar királyi miniszter előző jóváha­gyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles. Más pályákkal, ideértve az iparvágá­nyokat is, csatlakozási szerződéseket, nem­különben egyes csatlakozó vonalrészek kö­zös vagy együttes (peage jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket enge­délyes csakis a kereskedelemügyi magy. ki­rályi minisztertől előzetesen kieszközölt en­gedély alapján köthet, viszont azonban kö­teles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedé­lyes vasútjához való csatlakozása vagy vo­nalrészek közös vagy együttes (penge jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter külön engedélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint az ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény, létre nem jöhetne, a feltételeket a kereske­delemügyi m. kir. miniszter fogja rendeleti után az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 8. §. Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teherkocsikat stb.) síneket és egyéb az építésnél és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felsze­relési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. t.-c. 13. §-a értelmében köz­vetlenül vagy közvetve hazai iparostól, gyá­rostól vagy termelőtől beszerezni, azok bel­földi származását igazolni és e részben ma­gát bármely ellenőrzésnek alávetni. E kötelezettség alól csak a kereskede­lemügyi magyar királyi minisztertől eseten­ként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősí­tése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet kvalifikációjának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelem­ügyi magyar királyi miniszternek tartatik fenn. Az engedélyes továbbá köteles a vasút­

Next