Dunántúl, 1913. szeptember (3. évfolyam, 202-225. szám)
1913-09-02 / 202. szám
Kedd. Szeptember 2. DUNÁNTÚL — Új állami iskolák Baranyában. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumban most készült el az a tervezet, amely a jövő évben állítandó és részint államosítandó népiskolákra vonatkozik. Jankovich Béla miniszter már jóváhagyta a tervezetet, amelyből kitűnik, hogy 1914. szeptember elsején 227 elemi iskolát vesz át az állam. Az iskoláknak egy részét most kezdik el építeni, másik részét pedig — különösen a nemzetiségek lakta vidéken — az eddigi iskolafentartó hatóságoktól veszi át az állam. A tervezet szerint Baranya megyéből a gödreszentmártoni és a dunaszekcsőszigeti iskolákat veszi át az állam 1, illetve 2 tanerővel. — A bátaszék—mohács—pélmonostori vasút. Mint említettük Sziebert Ferenc és társai mohácsi lakosok kérvényt adtak be Mohács község elöljáróságához, amelyben indítványozták, hogy a bátaszék—mohács— pélmonostori vasúthoz a már megszavazott hozzájárulást százezer koronával emeljék fel. Az indítványt Mohács község szeptember 4-én tartandó közgyűlésén fogja tárgyalni. Augusztus 31-én, szombaton este a község vezetői értekezletet hívtak össze a hozzájárulás kérdésének megvilágítására. Az értekezletre meghívták Fóris Vilmos vállalkozót és Horváth István pécsi mérnököt, akiknek megnyugtató felszólalásai után az inditvány többséget nyert s igy remélhető, hogy Mohács község képviselőtestülete a hozzájárulási összeget 100.000 koronával emelni fogja. — Vasárnap a pécsi vendéglőkben. A vasár- és ünnepnapok nagy forgalmat jelentenek a vendéglősöknek mindenütt, ahol a hatóság még nem gondoskodott a szeszkimérő helyiségeknek vasár és ünnepnapokon való zárvatartásáról, így a pécsi vendéglők is szorongásig megtelnek vasárnap délután és este. Nagyon gyakran megtörténik, hogy amint az egyik társaság, amely már sokat is bevett a jóból, megunja magát az egyik helyen felkerekedik és máshová vonul, ahol tovább folytatja a dorbézolást. A rendőrség tehát szigorúan utasította a vendéglősöket, hogy részeg embert ne szolgáljanak ki, sőt az olyat lehetőleg távolítsák el a vendéglőből. Természetes, hogy a vendéglősök ha ezt a rendelkezést be akarják tartani, nagyon gyakran összeütközésbe kerülnek a részeg vendégekkel, akiknek sehogy se megy a fejükbe, hogy a törvény korlátozni akarja szabadságukban és hogy saját pénzükkel ne csinálhassanak azt amit akarnak, vagy hogy ne ihassanak addig, amíg beléjük fér. Az ilyen emberek azután a vendéglős figyelmeztetésére nagy patáliát csapnak, úgy hogy a rendőrségnek kell közbelépni, hogy elcsitítsák, eltávolítsák az okvetetlenkedőket. Tegnap is egész sereg ilyen részeg embert jelentettek fel a szolgálatot tevő rendőrök, akik ellen most botrányos részegség címén indult meg az eljárás. Ha a rendőrség ezután is ily szigorúan fog eljárni az erőszakos részegekkel szemben, különösen pedig, ha a vendéglősök híven betartják a rendőri intézkedéseket, úgy a vendéglői botrányok száma örvendetes módon fog redukálódni. — Mozi Dunaszekcsőn. Baranyavármegye községei egyre-másra fejlődnek, hol előre, hol vissza. Most újabban Dunaszekcső jelentkezik, hogy nem maradt el a világtól, hanem lépést tart vele s Mohács, Siklós és Pécsbányatelep példájára mozit létesített. Fischer József dunaszekcsői asztalosmester állította fel a mozgószínházat a kocsmájában ,ahol hetenkint kétszer és pedig szombaton és vasárnap tartanak előadásokat a dunaszekcsőiek mulattatására. —Szmodics Gizi sorsáról. A tavasz legszomorúbb családi drámájának szerencsétlen szereplője Preisz Károlyné. Szmodics Gizella a dráma megtörténte után gyermekeivel együtt Biharfüredre utazott. Az orvosok azt hitték, hogy a biharfüredi fenyves levegő gyógyító hatással lesz a nagybeteg asszonyra. A fürdőidénynek vége van a fürdő vendégek szerte széledtek. Hazament az árva Preisz család is. A korán özvegységre jutott szép főhadnagynéra talán még rosszabb hatással volt a magány. Arcára barázdákat szántott a fájdalom. Alakja megtört. Szemefénytelen, beesett. Nagyváradra egyáltalán nem vágyott a főhadnagyné, csupán azért ment vissza, hogy a vizsgálat és a tárgyalás tartama alatt állandóan ott lehessen. A vizsgálat szeptember végével nyer befejezést. Jelenleg Aradi-út 27. szám alatt lakik Preiszné, testvére Szmodics Béla főhadnagy lakásában. Vele van testvérén kívül édesanyja is, ők állandóan vigyáznak a szerencsétlen aszszonyra. Az eltelt hónapok még csak nem is homályosították el a tragikus véget ért főhadnagy esetét az asszony lelkében. Nincs óra, mikor ne foglalkoznék vele. Sokszor órákig ül egy helyen, merően maga elé néz, majd felsóhajt: — Mégis csak szeretett . . . Most már, hogy az idő lassan kint felszínre hozott minden körülményt, amely eddig oly rejtélyesnek tüntette fel a családi drámát, tisztán látszik az ok is, mely azt előidézte. Az eddigi vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a borzalmas szerencsétlenségnek szomorú anyagi zavarok voltak az előidéző okai. A folytonos küzdelem megzavarta a családi boldogságod. A házasfelek között háttérbe szorult a békés együttérzés, amit csak növelt a férj idegessége. A tanúk állítása szerint Preiszné a rokonság és az ismerősök rábeszélésére többször el akarta hagyni férjét, hogy hazaköltözve, elejét vegye egy komolyabb szerencsétlenségnek. Ilyenkor a főhadnagy megfenyegette a feleségét: — Ha elmegy, kiirtom az egész családot, aztán magammal végzek. Ez a fenyegetés tartotta vissza mindannyiszor a szerencsétlen asszonyt. A folytonos küzdelem, a boldogtalan családi élet valósággal megőrölte a házasfelek idegzetét. Az asszonyra már tűrhetetlen volt a férjével való élet és ezért el akart válni tőle, öngyilkos akart lenni. A kihallgatott tanuk állítása szerint Preiszné valósággal exaltált állapotban volt, mikor meg akarta magát ölni. Ekkor érkezett oda férje, aki minden áron ki akarta csavarni kezéből a végzetes fegyvert. Az asszony ellent állott, dulakodás keletkezett és igy történt a végzetes szerencsétlenség. Preiszné annyira akaratán kívüli állapotban volt, hogy a lövésre egyáltalán nem is emlékszik. — Sohsem volt a kezemben fegyver, azt sem tudom, hogy kell vele bánni, semhogy . . . És ezzel elhallgat. Elfojták szavait az előtörő könnyek. És most, amikor a legnagyobb nyugalomra volna szüksége az agyongyötört asszonynak, valósággal ostromolják az újságok. Pedig nagyon rossz hatással van rá minden látogatás, különösen az újságírók látogatása, mert rendesen olyan dolgokat írnak meg, amik nem fedik a valót. A szerencsétlen asszony most kétségbeesve gyermekeiért aggódva várja, hogy mit hoz rá az ősz, minő büntetés sújtja a bűnét. — Ferenc József fürdő Pécs, Rákóczi-út 42. sz. Nyitva reggel fél hat órától este fél 7 óráig. — Felülfizetések. Fónagy Béla a pécsi közszocialisták sajtóünnepélyére 30 koronát fizetett felül, amelyért ez után mond köszönetet a rendezőség. — Egy magyar város a csőd előtt. Nyíregyháza város házipénztára a legsúlyosabb válságba került, mert az év első felében 168.000 koronával folyt be kevesebb, mint amennyit a költségvetésben előirányoztak. A gazdasági válság borzalmas pusztítása eredményezte ezt a helyzetet, amelyből nincs a városnak más kivezető útja, mint az amúgy is magas pótadó fölemelése. Huray Samu városi főszámvevő jelentette a polgármesternek, hogy a házipénztár félévi mérlegének összeállításánál kiderült, hogy az első félévre megállapított előirányzatnál 168.000 koronával kevesebb folyt be és hogy ha a visszamaradt bevételek pótlásáról nem gondoskodnak, úgy a házipénztár nem tudja majd teljesíteni a fizetéseket. Ezzel egyidejűleg Oltványi Ödön adóügyi tanácsos bejelentette, hogy a községi pótadók kivetésének alapjául szolgáló állami adók olyan nagy mértékben csökkentek, hogy az eddigi 78 százalékos pótadó nem elegendő a kiadások fedezésére és ezért javasolta, hogy újból állapítsák meg a pótadó kulcsát. Majerszky Béla polgármester bizottságot küldött ki a számadások megvizsgálására. Balla Jenő pénzügyi tanácsos most terjesztette a bizottság vizsgálatáról szóló jelentést a képviselőtestület elé és ebben a jelentésben szomorú képét adja a gazdasági válság hatásának. Kiderült, hogy 227 kereskedő és iparos megszűnt adóalany lenni, mert a válság elseperte őket. Ezektől tehát nem várhat adót a város, de csökkent a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója is. Több városi üzem és bérlet egyáltalában semmit sem jövedelmezett és a pénzhiány miatt annyira szünetelnek az építkezések, hogy építési engedélyekből egy fillért sem vett be a város. A boritaladó is csökkent, mert a bor helyett az olcsóbb pálinka felé fordult a szegényebb nép és több korcsma ma már nem is tart borkészletet. így állott elő az a helyzet, hogy bár a kiadásoknál nem lépték túl a költségvetést, mégis fizetési nehézségek közé jutott a város házi pénztára. A közgyűlés megdöbbenve hallgatta a szomorú jelentést és mivel a költségvetési hiányt kölcsönből fedezni a törvény szerint nem lehet, a képviselőtestület kimondotta, hogy új költségvetést állapít meg a községi pótadót tizenöt százalékkal fölemeli. Elhatározta a város azt is, hogy az összes tervbe vett beruházásokat fölfüggeszti és új intézmények létesítését mellőzi. — A hajléktalan aggastyán utazása. Ma délelőtt a Villány felől Pécsre érkező személyvonat egyik III. osztályú kocsijáról a vonat személyzete, egy ősz, öreg aggastyánt szállított le. Az öreg alig tudott a lábán állami a kimerülésről, úgy látszik még a beszéd is nehezére esett, mert a hozzáintézett kérdésekre vontatottan, halk hangon felelt s a vasúton szolgálatot teljesítő rendőrnek sok időbe került, mig kikérdezhette. Az öreget Király Józsefnek hívják, 86 éves és Mohácsról jött Pécsre. Hónapokon át a mohácsi László kórházban feküdt, ahonnét azonban a napokban elküldték azzal a megokolással, hogy tovább nem tarthatják. Hogy miért utazott az öreg Pécsre, arra vonatkozólag nem tud felvilágosítást adni. A rendőrség a szánalmas sorsú embert beszállíttatta a közkórházba és egyben átírt Kölked községbe, ahol az öreg illetőséggel bír, hogy az elöljáróság gondoskodjék az öreg további sorsáról. 3. oldal. fi B ll TUB!, hogy férfi, fiú és gyermekruhát, felöltőt, raglant, körgallért, és összes e szakmába vágó cikkek legnagyobb választékban és legolcsóbban beszerezhetők KOZMA SÁNDOR utóda cégnél PÉCS, Széchenyi-tér 7. sz. Városházzal szemben.