Dunántúl, 1913. október (3. évfolyam, 226-252. szám)

1913-10-01 / 226. szám

Szerda. Október 1. DUNÁNTÚL küzdelembe. A Monasztirból, Üszkükből és Prisztinából koncentrált legénységnek a ha­tárvédő csapatokkal együttesen sikerült le­verni a Marovónál és Galicniknél álló albá­nokat. Az albánoknak e helyeket rendkívüli vesztességgel el kellett hagyniok. Okridánál vasárnap reggel óta véres harc folyik. Ok­­rida most az albánok kezében van és körül­belül kétezer albán és bolgár komitácsi vé­delmezi. A harc rendkívül véres, mert senki­nek sem adnak kegyelmet. A Piemont sze­rint ezer albánt öltek meg. A belgrádi lapok szerint Prizrentől délre is véres harc folyik. Elkeseredett csa­ta volt tegnap a Ljuma Kulánál. Az albánok, akik túlnyomó számban v­oltak, visszaverték a szerbeket és két gépfegyvert, valamint egy tábori ágyút zsákmányoltak. Hir sze­rint nagy albán csapatok vannak útban Prizren felé. Gyakovánál is élénken folyik a harc. A hadügyminisztérium annak a nézet­nek ad kifejezést, hogy a határterületen a felkelés fordulat előtt áll és az albánok tá­madását már a legközelebbi órákban le fog­ják verni. Közös minisztertanács. (Budapest, szeptember 30.) Az elő­re bejelentett közös miniszteri tanácskozást pénteken vagy szombaton tartják meg. A ta­nácskozáson végleg döntenek az összes ka­tonai kérdések tárgyában, megállapítják a háborús készülődések következtében szük­ségessé vált kiadások végösszegét, amelyet azután beállítanak a közös költségvetésbe. Ezenkívül tanácskozni fognak a balkáni álla­potok folytán megváltozott külpolitikai hely­zetről is. A tanácskozásra Tiszát Hazai Sa­mu báró honvédelmi miniszteren kívül Te­­leszky János pénzügyminiszter is elkíséri. A két kormány földmivelési és kereskedelmi miniszterei csak később tanácskoznak a kül­kereskedelmi szerződések tárgyában. A kolera. (Budapest, szeptember 30.) Az 1906. számú uszályhajón Pádé községből, mely Zenta és Törökbecse közt van, Budapestre érkezett B­e­n­k­e György matróz 21 éves fe­leségével és másfél éves Ferenc nevű fiával. Tegnapelőtt érkeztek meg az uszályhajón és még aznap este az asszony és gyermeke ko­­leragyanús tünetek között megbetegedett. A hatóságoknak bejelentették az esetet, M­a­­gyarevics főorvos rendeletére mind a két beteget a Gellért-kórházba szállították és elrendelték ürülékeik megvizsgálását. A bak­teriológiai intézet mind a két esetben megál­lapította az ázsiai kolerát. A betegeket gon­dos ápolásban részesítik és remélhető is, hogy életben fognak maradni. (Máramarossziget, szept. 30.) A Kőrösmező felé haladó személyvonat egy harmadosztályú utasa koleragyanús tünetek között megbetegedett. A kocsit lekapcsolták és fertőtlenítették, a beteget pedig beszállí­tották a járványkórházba, noha az orvos sze­rint, aki megvizsgálta, csak bélhurutról van szó. (Budapest, szeptember 30.) A bel­ügyminiszter közlése szerint a krassószö­­rény megyei Jámról 2, Illyédről 2, a torontál­­megyei Csentáról 1, a borsodmegyei Sajó­­ládról 4, az ungmegyei Csapról 1 koleragya­nús megbetegedést jelentettek. A szeptember 28-án Galambosról és szeptember 29-én Kis­­szolyváról jelentett betegségek nem bizo­nyultak kolerának. A honvédelmi miniszter Zágrábban. (Zágráb, szeptember 30.) Hazai Sa­mu báró honvédelmi miniszter ma reggel 8 óra 50 perckor Zágrábba érkezett. A pálya­udvarról egyenesen a hadtestparancsnok­­ságra h­ajtatott, ahol Rhenen báróval tanács­kozást folytatott a honvédtüzérségi laktanya felállítása tárgyában. A honvédelmi minisz­ter este visszautazik Budapestre. A politikai helyzet. (Budapest, szeptember 30.) A hét már az aktív politika jegyében született meg. Most már nemcsak a nyilatkozatok harcol­nak egymással, hanem komoly tények álla­nak egymással szemben, amelyeknek egy­másra való hatása elvitazhatatlan. A király a szombati audiencia alkalmával energikusan felszólította a miniszterelnököt, hogy az el­lenzéki pártokkal lehetőleg még a parlament összeillése előtt kösse meg a békét. Ekkor je­lent meg Tiszának az a nyilatkozata, hogy a kormány kész engedményeket tenni a jú­nius 4-iki eseményekre és a parlamenti őr­ségre vonatkozólag, sőt bejelentette azt is Beöthy képviselőházi elnök, hogy a legköze­lebbi jövőben akciót is kezd a béke megte­remtése érdekében. A munkapárti körben az illetékes faktorok már tegnap beható tanács­kozásokat folytattak arra nézve, hogy mi­lyen formában kezdjék meg az ellenzékhez való közeledést, hogy az esetleges vissza­utasítás kellemetlenségét kikerüljék. Más­részt nincs is kivel a békéről tanácskozni. J­u­s­t­h Gyula Tornyán, Kossuth Ferenc Solton, Károlyi külföldön, Andrássy Sáravizén, Zichy Aladár pedig birtokán tartózkodik. Az ellenzéki vezérek szombaton Tornyára utaznak Justh Gyulához s együt­tes elhatározással döntenek az ellenzék to­vábbi taktikájára nézve. A vezérek csak a makói beszámoló után, október 6-án, érkez­nek vissza a fővárosba. A kormány tehát, ha akarna is, nincs kivel béküljön. Pedig a kér­dés már nagyon sürgető, mert a parlament összeülésétől csak tíz nap választ el, a király pedig nyomatékosan követelte a békét., Pátriárkátus Ipeken. (Berlin, szeptember 30.) Magas egy­házi és politikai körökben, melyek közel ál­lanak a szerb kormányhoz is, mozgalom in­dult, hogy Ipekben felállítsák ismét azt a szerb patrarkátust, amely azóta, amióta a szerb ortodox egyház patriárkátusa Karló­cán van, megszűnt. A mozgalom vezetői kü­lönösen alkalmasnak találják céljuk elérésére a mostani időket, mert egyrészről az újonnan hódított területekről a görög keleti szerbek száma jelentékenyen megnagyobbodott, más­részt mert a karlócai pátriárkái szék is üre­sedésben van. A szerbek szeretnék megszün­tetni a karlócai pátriárkátust és a magyar­­országi, horvátországi szerbeket is az ipeki főhatalom alá szervezni. Természetes, hogy ez a terv, mel­y a nagy-szerb agitáció egyik eszköze és a­melyhez elsősorban a magyar kormány és az uralkodó hozzájárulása volna szükséges, sohasem fog megvalósulni, de jel­lemző, hogy már a magyarországi szerb la­pok, így az újvidéki Branik is agitálnak mel­lette. Gyilkosság a határon. (Bern, szeptember 30.) Az osztrák­svájci határon, a Sargans közelében levő Scesaplana-nál történt tegnap, hogy két svájci vadász valószínűen tévedésből át­lépte a határt és osztrák területen akarta folytatni a vadászatot. Két mezőőr letartóz­tatta a svájciakat, kik közül az egyiknek si­került megszökni. Egy mezőőr utána szaladt s felszólította, hogy álljon meg, mire ez meg­fordult és agyonlőtte a mezőőrt. A nagy za­varban a másik svájci is megszökött, ezt si­került azonban elfogni, de a gyilkos átmene­kült a határon. Nagy fizetésképtelenség. (Budapest szeptember 30.) A Buda­pesti Nagyáruház (Király­ utca 88.), amely­nek Gottlieb Simon utódai cég a tulajdonosa, fizetésképtelenséget jelentett. A cég árutar­tozása 750.000 korona, készpénztartozása pedig 900.000 korona. A cég egyezségre tö­rekszik és erre vonatkozólag ajánlatot tett hitelezőinek. Nagy tűz Berlinben. (Berlin, szeptember 30.) Ma reggel öt órakor kigyulladt a Rheinickendorfer­­strasse egyik háza és azóta egy csomó ház lángokban áll. Két faárugyár és egy mo­torgyár is ég .Az egész berlini tűzoltóság kivonult, de a tüzet még nem tudták elol­tani. ..1.­­ Villamos összeütközés. (Genf, szeptember 30.) Charleroi mel­lett, Marinellesben két villamoskocsi rossz váltóállítás következtében egymásnak ment. Mind a két kocsi teljesen összetört, egy kis leány és egy férfi meghalt, tíz utas életveszé­lyesen megsebesült. 5. oldal. Polgármesteri kongresszus. (Nagyvárad, szeptember 30.) A városok kongresszusa ma folytatta tanács­kozásait. Az ülésen Bárczy István polgár­­mester elnökölt. Elsőnek Lukács Ödön, Nagyvárad város tanácsosa, beszélt a vá­rosok hitelügyeiről. Azt fejtegette, hogy az államhitel kieszközlésekor a kormányzat­nak a városok hitelét is közvetíteni kell. Belga mintára meg kell teremteni a városok hitelközpontját. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Harrer Ferenc fővárosi taná­csos a közigazgatás reformjáról tartott elő­adást a városok szempontjából. Nehéz a helyzet, — mondotta — mert a kongresszus álláspontja ellentétben áll azzal a nyilatko­zattal, amelyet a miniszterelnök a készülő reformról tett. Az állami kinevezés szerinte megcsökkentené az autonómiát. A várme­gyékre nézve nem tartja a kérdést nagy je­lentőségűnek, mert a vármegyéknek már ed­dig is alig volt önkormányzatuk. Álláspontja az, hogy közigazgatási ügyekben a határo­zat meghozása a polgárság képviseletét il­leti, a határozatok végrehajtása­ pedig le­gyen a tisztviselők kezében. A városok kon­gresszusa délután két órakor ért véget. A munkanélküliek demonstrációja. (B­u­d­a­p­e­st, szeptember 30.) Buda­pesten ma negyvenezer munkás van munka nélkül s a munkanélküliek száma napról-nap­­ra szaporodik. A munkanélküli munkások gyűlésének megbízásából a magyarországi szakszervezeti tanács és a szociáldemokra­ta párt fővárosi végrehajtóbizottsága kül­döttséget menesztettek a kereskedelmi mi­niszterhez és a p­olgármesterhez, miután a tervezett felvonulást a rendőrség megtiltot­ta, hogy tőlük a munkanélküliség enyhítésé­re intézkedéseket sürgessenek. A két kül­döttség ma délelőtt tizenegy órakor járt úgy a miniszternél, mint a polgármesternél, Harkányi János báró kereskedelmi mi­niszter válaszában kilátásba helyezte, hogy tőle telhetően el fog járni a miniszter­tanács­ban, hogy valami történjék a munkanélkü­liek érdekében. Hivatkozott az állam rossz pénzügyi viszonyaira, amely miatt nem le­hetett beruházásokat folytatni. Ezután Bódy dr. alpolgármester fogadta a küldöttséget. Itt Jászai Samu, a szakszervezeti tanács titkára volt a küldöttség szónoka. Előadta, hogy Budapesten évek óta nem volt oly nagy a munkanélküliség, mint most, a szak­egyesületek telve vannak munkanélküliekkel, akik dolgozni szeretnének, de nem kapnak munkát. Az építőiparban két évvel ezelőtt júliusban még 32.000 munkás volt foglalko­­zatva, az idén csak 11.600. A munkanélküli­ség folytán egy millió korona heti bérvesz­­teséget szenved a budapesti munkásság s ezt megérzi az egész ipar és kereskedelem, te­hát a polgárság érdeke is kívánja a gyors segítséget. Azután a polgármester támoga­tását kéri s átadta a memorandumot, a­mely főbb pontjaiban azonos a miniszternek át­adott memorandummal. Az alpolgármester megígérte, hogy a tanácsban tárgyalni fog­ják a munkanélküliek kérvényét és utalt ar­ra, hogy a tanács eddig is mindig jóakarat­tal járt el ügyükben.

Next