Dunántúl, 1914. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-01 / 1. szám

Csütörtök. Január 1. S­t­r­e­m­e­n­t Nándor pécsi lakos az utcán megőrült. — 16. A Pécsi Takarékpénztár évi közgyűlése. — B­o­d­o­­nyi Nándor sellyei igazgató-tanitó megnyerte a Szent István Társulat irodalmi pályázatát. — Nagy Valér végzett pécsi joghallgató határrendőrségi fogal­mazó gyakornokká neveztetet ki. — A pécs-budai külv. kath. kör évi közgyűlése. — A pécsi Népkönyvtár Egyesület közgyűlése. — 17. Városi közgyűlés. — Propszt Jakab hosszuhetényi tanító igazgatóvá ne­veztetett ki. — 18. N­a­g­y László gyermektanulmányi előadása Pécsett. — Krisztián Györgyöt a főispán városi gépészmérnökké nevezte ki. — 19. Molnár János hamis pénz­közvetítéssel elkövetett csalás után agyonlőtte magát Mohácson. — Zavaros Dezső pé­csi honvédgaszdászati századost Székesfehérvárra he­lyezték át. — Róza néni premierje a pécsi színház­ban. — A mágocsi takarékpénztár közgyűlése. — 20. Z­s­o­l­n­a­y Miklós pécsi gyárost a király a főrendiház tagjává nevezte ki. — A pécsi kereskedelmi és ipar­bank közgyűlése. — 21. A Julián-egyesület pécsi bi­zottsága elhatározta, hogy Pécsett internátust létesít. — Vodinyák Vilmos a Duna gőzhajózási társaság pécsi tisztviselőjét Antal György pécsbányatelepi suhanc éjjel megtámadta. — Obermayer József pécsi vasúti irodakezelő halála. — 22. B­a­­­a­s­s­a György előadása a pécsi szabadliceumban a boszniai költészetről. — A pécsi jogászifjuság elnökválasztása. Weigand Béla és Király István között pótvá­lasztás lesz. — 23. A pécsi Népkönyvtár Egyesület elő­adása az Apollóban. B­e­n­i­s­c­h Arthur dr. a magyar nemzeti állam problémáját fejtegette. — H­­­a­t­k­i Ede volt pécsi vasúti mérnök, német költő halála. — 24. A pécsi zenekedvelők hangversenye a színházban. — 25. Ötven elmebeteget szállítottak Budapestről Pécsre. — 26. L­ü­k­e­y Sándor dr. pécsi, utóbb mohácsi közjegyző helyettest Dunaföldvárra kir. közjegyzővé nevezték ki. — Pfisterer Emil mohácsszigeti plébános halála. — 27. Pécsett a vasúton két zsebtolvajt fogtak el, akik Wittmann János országgyűlési képviselőt meg­lopták. — A dróton szerzett vőlegény és Lányom pre­mierje a pécsi színházban. — 28. Dávid Emil pécsi honvédfőhadnagy leköszönt tiszti rangjáról s Ameri­kába vitorlázott. — Simonovits István meghalt Pécsett. Március. 1. Rónaky Kálmán dr. előadása a muzeum­­egyesület ülésén „Amtmann Prosper fuvolája” címen. — N­á­d­o­s­y Kálmán földbirtokos meghalt Helesián. — A pécsi jogászifjuság P­a­u­l­a­y Gézát elnökké vá­lasztja. — 2. A gyáriparosok pécsi fiókjának közgyű­lése, Hegedűs Lóránt dr. és G­r­a­t­z Gusztáv dr. előadásaival. — Wagner Nándor pécsi könyvkötő­mester halála. — Tilger Antal jenőfalui tanító ha­lála. — 3. A pécsi zenekedvelők hangversenye. — Bitter Illést a Pécsi Dalárda tiszteleti taggá vá­lasztotta. — 4. Krepács György ablakos tót holtra fagyott a Gründler­ utcában. — Propszt László tanuló meghalt Hosszuhetényben. 5. Vonatkisiklás Hosszu­­heténynél. Emberéletben nem esett kár. — S­z­e­n­t­e János pécsi máv. munkavezető meghalt Pécsett. — 6. Swärdtsröm Valborg vendégszereplése a pécsi színháznál. — B­a­l­a­s­k­a József pécsi kőmives a Hirschfeld-sörgyár építkezésénél az állványról lezu­hant és sérüléseibe belehalt. 7. Szabó József dárdai kir. járásbirót Derecskére helyezték át. — Bent az erdőn bemutatója a pécsi színházban. — 8. Gölöncsér Anna pécsi leány marólúggal megmér­gezte magát. — 9. A Pécsi Atlétikai Club 12 : 0 arány­ban győz a Kaposvári Testvériség Sport Egyesülettel szemben. — A Belv. Kath. Kör és a pécsi kölcsönös jótékony temetkezési egyesület közgyűlése. — 10. Rihmer Aladár tamási kir. járásbirót a pécsi tör­vényszékhez helyezték át. — Kaszt­er János pécs­­váradi kőmives a Zsolnay-gyár építkezésénél az áll­ványról lezuhant, agyrázkódást szenvedett, amelybe belehalt. — 11. A kultuszminiszter Komlóbányatelepen óvodát létesített s óvónővé F­e­h­é­r­n­é Nusser Gizel­lát nevezte ki. — Özv. Nagy Mihályné Némedy Mária meghalt Hosszuhetényben. — Király Ernő vendégszereplése a pécsi színházban. — 12. Magay György pécsi honvédönkéntes meghalt. 13. Elbert Róbert volt pécsi rendőr agyonlőtte Zweig Adolf kávést Budapesten. — 14. ifj. Novák János pécsi postatiszt felesége Angyal Irma halála. — K­om­ló­s­s­y Emma vendégszereplése Pécsett. — F­i­l­i­pp Ferenc dr. mohácsi közjegyzőhelyettest a pécsi kir. törvényszék sikkasztásokért 3 évi fegyházra ítélte. — M­e­s­t­r­i­t­s Imre meghalt Pécsett. — 15. N­é­m­e­t­h Ferenc, Schumann János, Losonczy György a pécsi postán I. osztályú távirdatisztekké, D­o­b­o­k­a­y Mariska, R­e­t­z­e­r Karolin, T­o­m­a­y­e­r Julia és Rip­pe­r­g­e­r Józefin I. osztályú kezelőnőkké neveztettek ki. — Latz Péter majsi takács felakasztotta magát. — 16. A Pécsi Atlétikai Club 4 : 0 arányban győz a Monori Sport Clubbal szemben. — Szávai Olga 11 éves pécsi leány eltűnt a vármegyei árvaházból. — 17. B­a­r­a­t­o­n­y­i Hermin meghalt Pécsett. — L­o­t­z József rácvárosi téglamunkás fejszével agyonütötte társát Spiegel Ferencet. — 18. A főispán a pécsi közkórháznál Kaufer dr. helyére dr. Wallerstein Bódogot nevezte ki, a II. orvosi állást ideiglenesen dr. Nobel Vilmossal töltötte be. — M­i­h­á­l­y­f­i Jó­zsef és Hetinácz Antal városi adóhivatali dijno­­kok irodatisztekké neveztettek ki. — L­ch­n­e­i­d­e­r József pécsi napszámost a gyárvárosi homokbányában a föld maga alá temette. — Beregi Oszkár vendég­­szereplése a pécsi színházban. — 19. Báró Müller Kálmán dr. meglátogatta a pécsi dispensairt. — A vá­rosi villamos vasút közigazgatási pótbejárása. — A 69. gyalogezred Titelbe rendelt zászlóaljának visszas­­térése. — Nagy Gyula báró vezérőrnagy búcsúja a pécsi 8. honvéd huszárezredtől. — 20. özv. dömötöri Németh Györgyné, született turmezei E­g­er­sz­e­g­i Ilka meghalt Pécsett. — Szemelácz Imre dunaszekcsői gazda 2 éves Teruska leánya forró le­vesbe esett, összeégett, meghalt. — Kovács Ignác napszámos az utcán elesett s agyvérzés következté­ben meghalt. — 21. Nagy tűz Hörbinger Vencel mohácsi sörgyárában. — Szabó Béla baranyamegyei tanító öngyilkos lett. — 22. Tűz a pécsi mezőgazdasági sörgyárban. — 23. Husvétvasárnap. — Glatz Győző pécsi honvédszázadosnak a király legfelsőbb meg­elégedését fejezte ki. — A Mohácsi Tornaegylet mér­kőzése Baján a Bajai Sport Egylet csapatával 2 : 6 eredménnyel a mohácsiak javára. — 24. D­e­a­n­o­v­i­c­s Antal már. főmozdonyvezető meghalt Pécsett. — A pécsi ipari és gazdasági hitelszövetkezet köz­gyűlése. — Northern University és a Pécsi Atlétikai Club footballmérkőzése 6 : 1 eredménnyel. — 25. Reif Miksa siklósi kereskedő meghalt. — Kiss Já­nos nagybodolyai földmivest fiának haragosai agyon­verték. — 26. Házbeomlás Pécsett a Timár-utcában. — Kápolnai Zsigmond dr. pécsi tanár Bárányfelhők cimű­ vigjátékának bemutatása a pécsi színházban. — Nábráczky Lajosné Hegedűs Mária meghalt Pécsett. — A kácsfalui körjegyző Kovács Pál rá­­galmazási pere 76 vádlott ellen, akiket a pécsi tör­vényszék elitélt, de az ítéletet a büntető novella 1. pontja értelmében felfüggesztette. — 27. O­p­r­­­s Pé­ter a pécsi posta- és távirda főigazgatója éjjel 1 órakor hirtelen meghalt. — 28. Fenyvessy Ferenc vendég­­szereplése a pécsi színházban. —­ A pécsi tanítónők közgyűlése. — 29. A Mecsek-egyesület közgyűlése. — Fehér Ödön pécsváradi állatorvos Ödön gimnazista fia meghalt vörhenyben. — 30. A Múzeum-egyesü­let közgyűlése. — A király C­z­e­ff­e­r János 69. gyalog­ezredbeli őrmesternek az ezüst érdemkeresztet ado­mányozta. — 31. 111 é­s Ignác dr. pécsi honvédhuszár­­ezredbeli törzsorvos nyugdíjazása. — G­r­a­b­n­e­r Győző honvédfőhadnagyot, aki Pécsett jogtudományi államvizsgát tett, kérésére nyugdíjazták . Április. 1. Sásd és Orfű közt a tekeresi határban két fel­oszlásnak induló csecsemő hullát találtak. — 2. A ba­ranyai kálvin szövetség alakuló gyűlése Sellyén. — A Cigányprímás premiere a pécsi színházban. — 3. Városi közgyűlés politika nélkül. — 4. A mohácsi göz­kergetnek. Szivem összeszorult. Babonás fé­lelem vett rajtam erőt. Soha sem hittem elő­­érzetekben, de most valami azt súgta, baj lesz. Valami veszedelem fenyeget. Hogy micsoda veszedelem, én hát meg nem tud­tam volna mondani.­­ Kínos vergődés volt már csak az alvá­som kivilágos kivirradtig. Szememet persze behunytam közbe, de ábrándjaim hímes me­zője bozótos tarlóvá változott az egész vona­lon. Szinte féltem egy lépést tenni rajta előre. Végre belopózott az ablakon az első napsugár. No csak hogy egyszer! Megkönnyebbültem. Fölkeltem. Fordultam egyet a városban, utána be­néztem a hivatalba. De lelkem fölött furcsa köd borongott, melynek fátyola csak akkor szakadt meg, mikor Várbhezyék portáján Jolán tárt karokkal repült felém. — Gyere csak, Imre — fogadott naiv kedvességgel — hamar gyere! Hadd halljuk, tetszik-e! — Kicsoda? — A szakácsnő! — Miféle szakácsné? — rezzentem én össze önkénytelen. — A mama most fogadja éppen oda­bent. Leíju­l — No arra én is kiváncsi volnék — törtem ki ideges türelmetlenséggel. Rohammal törtem be a szobába s az aj­tóban mégis megállottam. Várbhetyné egy termetes hölggyel trak­­tált, ki háttal volt felém fordulva. — Szóval negyven korona egy hónap­ra — jelentette ki erélyes határozottsággal a napamasszony — garassal sem adok többet. A termetes hölgy rázni próbálta a fejét, miközben széleskarimáju­k alapján a nyila­dozó pipacsok csak úgy hajladoztak. — Nem elég? Micsoda? Negyven ko­rona nem elég? — tört hegyibe a mi prak­tikus öregünk — Na hát tudja? . . . e, hogy magának lelke van többet kérni ebben a kol­dus drága világban! Hanem legyen nő, csak a fiatalok kedvéért s mivel magának olyan barátságos képe van, hát ötöt rá adok. Lesz negyvenöt nő. De most már csitt. Fillérrel se többet. S ha maga az egyetlen szakácsné az egész világon, akkor sem ajánlok többet. — Mama — szólaltam meg én. — Te csak hallgass — torkolt le őnagy­­sága — mit értesz te a szakácsnőkhöz! A pipacsok megint inogni kezdtek a ha­talmas kalapon s az én leendő kedves sza­kácsnőm felém méltóztatott fordítani elsőben az ő becses ábrázatát. A két lábam megrogyott. Ijedtemben majdnem elvakkantottam magamat. Nem, nem, dehogy tévedtem. Ugyanaz a vigyorgó arc, ugyanaz a kriminális pofa, melyet én álmomban láttam. És hogy meredt rám a két szeme mint valami kétágú vasvilla! Hogy vigyorgott! Ahány hajam szála, annyi meredt ijedten égnek egyszerre. — Ne fogadja meg, mama — böktem ki ideges szorongással. Minden erőmet össze kellett szednem, hogy legalább külsőleg meg tudjam őrizni nyugalmamat. — No csak az kellene! — nevetett Vár­bhetyné. — Azt hiszed talán, pár korona miatt smucigáskodom, mikor rólatok van szó? Olyan hát nincs. Nem bánom no. Öt ko­ronát még ráadok. — Mama! — kiáltottam föl izgatottan — én... én tiltakozom. — Mi ellen? — A szakácsné ellen. Nekünk egysze­rűen nem kell szakácsné. — Nem kell? — csodálkozott Várbhe­tyné. — Magad akarsz talán főzni? Hadd el, fiam, értem én a módját. Tudom én azt, mire vagyon ti nektek szükségetek. Azért fogad­tam meg látod ezt a tisztességes becsületes leányzót. A szakácsné megint rám vicsorgott s az a pofa valóságos rendőrhatósági kihágás számba mehetett volna. Egészen kivert a ba­rázdából. — Engedje meg, édes napomasszony — próbáltam féken tartott indulattal tiltakozni a kisértet ellen — a magunk házát majd be­rendezzük mi magunk. — Igen! — volt a sértett válasz. — Igen. Magam is szeretnék ott paran­csolni. Magam sem tudom igazán, mit beszél­tem. Az ösztönszerű félelem minden vért fe­jembe kergetett. — Korán kezdi, édes barátom, nagyon korán — próbált a kedves napámasszony velem gúnyolódni. — Attól tartok, a szeg igen korán talál kibújni a zsákból. Tehát nem engedi meg, hogy én is gondoskodjam magá­ról? Nem kell a szakácsné? DUNÁNTÚL 3. oldal.

Next