Dunántúl, 1914. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-01 / 1. szám

Csütörtök. Január 1. DUNÁNTÚL Nagy Ödön igazságügyi főszámtanácsos és Stoff­a Béla számtanácsos a pécsi igazságügyi hivatalok gaz­dasági ügyeit felülvizsgálák. — 29. Kósa János pé­csi munkás a Szigeti országúton levő ecetgyárban munka közben hirtelen meghalt. — Kreuzer Ede ta­karékpénztári pénztáros esküvője Pécsett A­u­g­u­s­z­t Editet. — 30. Dőry István Baranyavármegye köz­­igazgatási kiadója lemondott állásáról s elköltözött Pécsről. — 31. Wotroba Ferenc kővágószőllősi jegyzőt Pellérden közjegyzővé választották. — Schön Zsirafkó pécsi könyvelő neje öngyilkossági kísérletet követett el. — A pécsi főgimnázium növen­dékeinek kirándulása Mohácsra. — A Dunántúli Szé­chenyi Szövetség közgyűlése Pécsett, elnökké Ba­lassa Miklóst választották meg. — Pick Lipótné siklósi postamesternő halála. Junius. 1. A pécs-baranyai patronage-egylet közgyűlése. — A király Heinrich Ignác és S­z­a­l­ó­k­i Miksa pécsi 19. honvédgyalogezredbeli törzsőrmesternek a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Szé­kely Klárika meghalt Pécsett. — B­a­u­d­i­s­z zon­goratanárnő növendékeinek hangversenye. — 2. Gyarmathy Miklós dr. pécsi ítélőtáblás jegyző a IX. fizetési osztályba lépett elő. — A baranyamegyei általános tanitó-egyesület közgyűlése. — 3. Óriás Oszkár számvevő esküvője Pécsett H­a­n­i­s­z­k­ó Mar­gittal. — Mitrovics György pécsi kőmives halála. — Szieberth Róbert pécsi iskolaigazgatót és Vé­­t­e­k János tanítót az igazságügyminiszter a pécsi tör­vényszékhez pártfogó tisztviselőkké nevezte ki. — 4. Kelemen József kaposvári törvényszéki bírót pécsi ítélőtáblás bíróvá nevezte ki a király. — Bors Béla sásdi járási írnokot Baranyavármegye központi iroda­igazgatóvá nevezték ki. — Langer A. Antalt a mo­hácsi adóhivatalhoz gyakornokká nevezték ki. — Kr­a­n­c­s­e­k József munkást a pécsbányatelepi bányá­ban a bányalég megölte. — 5. Horváth György gu­lyás Kővágószőllősen agyonszurta gazdáját Bencze Ivánt. — 6. Soós Lajosné Siklóson alkoholmérgezés­ben meghalt. — 7. Poszek Géza pécsi kalapüzlet­tulajdonos esküvője Kisszentmártonban Bátor Juci­val. — 8. A szociáldemokraták népgyűlése és tün­tető felvonulása Pécsett. — A pécsi zenekedvelők egyesületének közgyűlése. — 9. Sereghy László mohács-belvárosi tanító meghalt. — 10. Az országos orvosszövetség pécsi­­ fiókjának közgyűlése. — I­v­­c­s­o­v­i­c­s Józsefné pécsi magánzónő lezuhant a pad­láslépcsőről és szörnyethalt. — Szmodics Gizella agyonlőtte férjét P­r­e­i­s­z főhadnagyot Nagyváradon. — 11. Sajgai Béni kereskedelmi iskolai tanuló el­tűnt. — Skrkanek Ágoston pécsi iparos magyar honpolgárságot nyert. — 12. Manninger Adolf rác­­belyi uradalmi intéző pénztárcáját kilopták a szent­lőrinci állomáson. — Pap Dániel bogdásai 70 éves kádármester elmezavarában meggyilkolta K a J­á­n­y­o­s Mari cigányleányt. —*13. S­tor­cz János ügynököt a pécsi rendőrség kivándorlásra való csábítás miatt letartóztatta. — Marton Ferenc Bissén meggyil­kolta anyját s rágyújtotta a házat. — 14. Vadász Jenő pécsi pénzügyi irodatisztet a X. fizetési osztályba nevezték ki. — 15. Egyesületi házavató ünnep Nyom­­ján. — Ellenzéki népgyűlés Szászváron és Mágocson. — A Pécsi Atlétikai Club és a Győri Egyetértés mér­kőzése 1 : 1 eredménnyel. — 16. Városi közgyűlés, gazdasági felügyelővé Vidákovics Istvánt vá­lasztották meg. — H­a­­­v­a­s Ödön pécsi járásbirósági albirót Kaposvárra helyezték át. — 17. Prakatur Ta­más mohácsi ügyvéd kis­fia meghalt. — Szabó Ist­ván pécsi tanitóképzőintézeti helyettes tanárt rendes tanárrá nevezték ki. — 18. T­ó­t­h Józsefné Beremendi Mária Siklóson felakasztotta magát. — Koch Vituszné meghalt Ibafán. — 19. Krasznay Mihály és neje Ke­r­e­s­zt­e­s Mária gyémánt lakodalma Pécsett. — A bátaszék-*-mohács—pélmonostori vasút közigazgatási bejárása. — 20. Neusiedler Jenő jogszigorlót a pé­csi kir. ítélőtábla kerületébe joggyakornokká nevezték ki. — L­e­n­t­h­y Mihály pécsi állami végrehajtó a X. fizetési osztályba lépett elő. — Szabó József pécsi postakocsis hirtelen halála. — 21. Komócsy Istvánt a pécsi theológiára tanárrá nevezték ki. — Villám­­csapás a bellyei templomba. — 22. A Zsolnay-gyári iskola évzáróünnepélye. — Tűzoltógyűlés Sellyén. — 23. A budai külvárosi temetőben sírboltok áthelyezése a pécsi villamos építése miatt. — Pap Andrásné Rozmann Anna meghalt Pécsett. — 24. Erzsébet királyné szobrának leleplezése Pécsett a Frigyes lak­tanyában. — Nunkovich Gábor pécsi hitoktató ba­konyai plébánossá neveztetett ki. — Szende Antal pécsdevecseri kántortanitó esküvője Pécsett L­ó­r­e­n­z Irénkével. — 25. Panajott Sándor pécsi csendőr­főhadnagy lemondott tiszti rangjáról. — A pécsi Nem­zeti Kaszinó táncestélye. — 26. H­a­y­d­e­n Iván szél­hámost a pécsi rendőrség elfogta.— Igazgató-tanitókká neveztettek ki: Winkler Antal Lapáncsa, Szentkirályi Ede Gerde, Csáky Zsigmond Szabadszentkirály, Ma­gyar Rezső Bikái, ifj. Fischer József Baranyavár, Far­kas Kamill Szebény, Weldin Ferenc Feked, Gyulay Jó­zsef Kővágószőllős, Báthory József Püspökbogád, Hübner József Püspöknádasd, ifj. Ruzsinszky József Rakóca, Oberritter Alajos Korpád, Dillmann Lajos Pa­­lotabozsok és Szucsics Kálmán Bogdása. — Sum János megszökött a pécsi elmegyógyintézetből. — Tanítónői oklevelet nyertek: Boda Julia, Cséffalvay Irma, Inkey Margit, Jakab Józsa, Kálmán Lujza, Ko­­pári Erzsébet, Liebelt Mária, Oscsodál Mária, Mil­­tényi Márta, Müller Piroska, Osztovics Anna, Rákár Julia, Reich Aliz, Révész Vilma, Sáringer Ilona, Schif­­rich Sarolta, Schnell Margit, Tomanek Gabriella, Va­­lentényi Györgyike, Zengei Mária Teréz és Kerecsé­­nyi Erzsébet. — Tanítói oklevelet nyertek: Bohner Ádám, Bucsi Ignác, Császár Géza, Csonka András, Ember Sándor, Friesz József, Hangi Ferenc, Herbert Vilmos, Hohner Károly, Jálics Ernő, Karl Antal, Kálóczi Mihály, Leja Ede, Lőhr Károly, Müller Rezső, Nova­­csek Sándor, Pölöskei József, Resch János, Tas Ernő, Sipőcz Imre, Szatlmáyer Lajos, Szvácsek Jenő, Takács József, Trabert Márton, Zengei Ferenc. — 27. Gőb­el János meghalt Pécsett. — Z­á­n­k­a­y Kornélia pécsi helyettes tanárnőt Budapesten doktorrá avatták. — 28. A pécsi hadapródiskola évzáróünepélye. — Oltáregy­leti kiállítás megnyitása Pécsett. — 30. Standart Géza és B­r­a­n­d­­ Domonkos őrmesterek kitüntetése. (Folytatása és vége a jövő számban.) A DUNÁNTÚL TELEFONSZÁMAI: Szerkesztőség 6-50. Kiadóhivatal (mellékállomással) 2-22. s­arácsonyi idény alatt rendkívüli Decasio fli­e­rr » KRAUSZE IGNÁC PÉCS, Alapittatott 1846. # Széch­enyi-tér. # Telefon 184­­ 5. oldal. Apróságok Hollandiából — december 31. Tapasztalt turista nem gondolhatja, hogy amint átlépi a holland határt, azonnal tömegesen fognak ölébe hullani a németalföldi specialitások. A zeelandi paraszt és halász, a seheveningeni halkereskedő, a markeni és frieslandi lakosok sajátságos kosztümjei ép úgy látványosságot képeznek a németalföl­diek számára, akár nekünk magyaroknak a matyók vagy sárközi különlegességek. Az­ európai viselet egyre jobban terjed városok­ban sőt községekben is, és ha van valami újabb vagy „fin de siecle“ divat Wien­ vagy Párisból, bizonyosan láthatjuk azt Rotter­dam vagy Amsterdam kirakataiban is. Lehet efelett búsulni vagy örvendezni, tény hogy a festői dolgok, a kurióziumok pusztulóban vannak. Bizonyos intézményes, hagyományos különlegességek azonban mindenütt fentar­­tatnak, így az árva fiuk tarka, félig vörös, félig fekete ruhájukban; a temetkezési em­berek: fekete ruha, fehér nyakkendő, eső­ernyő a hónuk alatt, szivar a szájukban, jár­nak házról házra a parté cédulával; katholi­­kus papok: hosszú kabát, rövid nadrág, fe­kete harisnya, csatos cipő. A házak nagyobbára jómód és kénye­lemre emlékeztetnek: széles ablakok, festett homlokzat, földalatti és emeleti részek. Az emeletes házak két részre oszlanak, felső- és alsóra és mindegyiknek külön a bejárata, a lépcsőzete. Az alsó lakásnak kis kertje is van rendesen. Minthogy a házak sok helyen pilótákra vannak építve, a falak elég véko­nyak, a kő vagy márvány burkolat inkább csak a szemek számára készülnek. Okos szokás volt. Hollandiában a „középső“ szoba intézménye, amely minden oldalról fedve lé­vén, némileg védett volt a hideg ellen. A házak a városokban inkább fel­felé mint szélességben terjednek. A lépcsőzet általá­ban nem széles, de annál meredekebb. Nem hiába hajós nép a hollandia lépcsői a szára­zon is a hajókéira emlékeztetének. Piacra, város helyen, a legtöbb cikkért nem kell menni. A tejes, a pék, a fűszeres, a zöldségárus, a tollszedő, a hamuszedő, a kintornás (kétszer hetenkint, egyúttal ható­ságilag szervezett gyűjtők filantrófikus cé­lokra) a vándorkereskedők( nagyobbára zsi­dók), a hal-, narancs-, gyékény-, kosár- és egyéb kereskedők mind házakhoz szállítják árucikkeiket. A déli étkezés nem igen számít. (Na­gyon okos szokás, nálunk is követnie kelle­ne. Akárhányszor elvesznek a délutáni órák a munka számára, mert az emberek jól bepofáznak és teli szívják magukat nedvek­kel ebéd alatt.) Szokatlanul erős náluk az el­ső reggeli. Ez után, déli kevés étkezéssel, könnyű kiállani a napot munkában egészen az estéiig, öt-hat óra felé hivatalnok és munkás haza­felé törtet. A holland nagyon szereti otthonát a jól végzett munka után. Az asszonyok és a cselédség legfőbb ambíciója tisztán tartani. A rendes tisztogatáson kí­vül elmaradhatatlan az évi nagy felforgatás és tisztogatás. Ez rendesen húsvét és pün­kösd között szokott megtörténni. Az embe­rek ilyenkor ott is úgy laknak meg étkeznek, ahol éppen lehetséges. Szerencsés a lakás ura, ha ilyenkor egy hétre eltávozhatik. Ha­nem aztán mire visszatér, diadalittas ábrá­­zattal fogadja a cselédség és a ház asszonya: minden ragyog a tisztaságtól. Ad vocem: cselédség. (Erről úgyis ritkán beszélgetünk!?) Többet ér az ottani mint a mienk? Nem könnyű a választás. Tán még az közelíti meg legjobban az igaz­ságot, hogy tout comme chez nous. Különö­sen a szakácsnők ellen lehet kifogásokat tenni. De állítottak is már minden nagyobb városban főző iskolákat fel. A mi viszo­nyainkhoz képest még tán leginkább az a vonás domborodik ki, hogy ott a cselédség.

Next