Dunántúl, 1914. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1914-01-01 / 1. szám
Csütörtök. Január 1. DUNÁNTÚL Nagy Ödön igazságügyi főszámtanácsos és Stoffa Béla számtanácsos a pécsi igazságügyi hivatalok gazdasági ügyeit felülvizsgálák. — 29. Kósa János pécsi munkás a Szigeti országúton levő ecetgyárban munka közben hirtelen meghalt. — Kreuzer Ede takarékpénztári pénztáros esküvője Pécsett Auguszt Editet. — 30. Dőry István Baranyavármegye közigazgatási kiadója lemondott állásáról s elköltözött Pécsről. — 31. Wotroba Ferenc kővágószőllősi jegyzőt Pellérden közjegyzővé választották. — Schön Zsirafkó pécsi könyvelő neje öngyilkossági kísérletet követett el. — A pécsi főgimnázium növendékeinek kirándulása Mohácsra. — A Dunántúli Széchenyi Szövetség közgyűlése Pécsett, elnökké Balassa Miklóst választották meg. — Pick Lipótné siklósi postamesternő halála. Junius. 1. A pécs-baranyai patronage-egylet közgyűlése. — A király Heinrich Ignác és Szalóki Miksa pécsi 19. honvédgyalogezredbeli törzsőrmesternek a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Székely Klárika meghalt Pécsett. — Baudisz zongoratanárnő növendékeinek hangversenye. — 2. Gyarmathy Miklós dr. pécsi ítélőtáblás jegyző a IX. fizetési osztályba lépett elő. — A baranyamegyei általános tanitó-egyesület közgyűlése. — 3. Óriás Oszkár számvevő esküvője Pécsett Haniszkó Margittal. — Mitrovics György pécsi kőmives halála. — Szieberth Róbert pécsi iskolaigazgatót és Vétek János tanítót az igazságügyminiszter a pécsi törvényszékhez pártfogó tisztviselőkké nevezte ki. — 4. Kelemen József kaposvári törvényszéki bírót pécsi ítélőtáblás bíróvá nevezte ki a király. — Bors Béla sásdi járási írnokot Baranyavármegye központi irodaigazgatóvá nevezték ki. — Langer A. Antalt a mohácsi adóhivatalhoz gyakornokká nevezték ki. — Krancsek József munkást a pécsbányatelepi bányában a bányalég megölte. — 5. Horváth György gulyás Kővágószőllősen agyonszurta gazdáját Bencze Ivánt. — 6. Soós Lajosné Siklóson alkoholmérgezésben meghalt. — 7. Poszek Géza pécsi kalapüzlettulajdonos esküvője Kisszentmártonban Bátor Jucival. — 8. A szociáldemokraták népgyűlése és tüntető felvonulása Pécsett. — A pécsi zenekedvelők egyesületének közgyűlése. — 9. Sereghy László mohács-belvárosi tanító meghalt. — 10. Az országos orvosszövetség pécsi fiókjának közgyűlése. — Ivcsovics Józsefné pécsi magánzónő lezuhant a padláslépcsőről és szörnyethalt. — Szmodics Gizella agyonlőtte férjét Preisz főhadnagyot Nagyváradon. — 11. Sajgai Béni kereskedelmi iskolai tanuló eltűnt. — Skrkanek Ágoston pécsi iparos magyar honpolgárságot nyert. — 12. Manninger Adolf rácbelyi uradalmi intéző pénztárcáját kilopták a szentlőrinci állomáson. — Pap Dániel bogdásai 70 éves kádármester elmezavarában meggyilkolta K a Jányos Mari cigányleányt. —*13. Storcz János ügynököt a pécsi rendőrség kivándorlásra való csábítás miatt letartóztatta. — Marton Ferenc Bissén meggyilkolta anyját s rágyújtotta a házat. — 14. Vadász Jenő pécsi pénzügyi irodatisztet a X. fizetési osztályba nevezték ki. — 15. Egyesületi házavató ünnep Nyomján. — Ellenzéki népgyűlés Szászváron és Mágocson. — A Pécsi Atlétikai Club és a Győri Egyetértés mérkőzése 1 : 1 eredménnyel. — 16. Városi közgyűlés, gazdasági felügyelővé Vidákovics Istvánt választották meg. — Havas Ödön pécsi járásbirósági albirót Kaposvárra helyezték át. — 17. Prakatur Tamás mohácsi ügyvéd kisfia meghalt. — Szabó István pécsi tanitóképzőintézeti helyettes tanárt rendes tanárrá nevezték ki. — 18. Tóth Józsefné Beremendi Mária Siklóson felakasztotta magát. — Koch Vituszné meghalt Ibafán. — 19. Krasznay Mihály és neje Keresztes Mária gyémánt lakodalma Pécsett. — A bátaszék-*-mohács—pélmonostori vasút közigazgatási bejárása. — 20. Neusiedler Jenő jogszigorlót a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe joggyakornokká nevezték ki. — Lenthy Mihály pécsi állami végrehajtó a X. fizetési osztályba lépett elő. — Szabó József pécsi postakocsis hirtelen halála. — 21. Komócsy Istvánt a pécsi theológiára tanárrá nevezték ki. — Villámcsapás a bellyei templomba. — 22. A Zsolnay-gyári iskola évzáróünnepélye. — Tűzoltógyűlés Sellyén. — 23. A budai külvárosi temetőben sírboltok áthelyezése a pécsi villamos építése miatt. — Pap Andrásné Rozmann Anna meghalt Pécsett. — 24. Erzsébet királyné szobrának leleplezése Pécsett a Frigyes laktanyában. — Nunkovich Gábor pécsi hitoktató bakonyai plébánossá neveztetett ki. — Szende Antal pécsdevecseri kántortanitó esküvője Pécsett Lórenz Irénkével. — 25. Panajott Sándor pécsi csendőrfőhadnagy lemondott tiszti rangjáról. — A pécsi Nemzeti Kaszinó táncestélye. — 26. Hayden Iván szélhámost a pécsi rendőrség elfogta.— Igazgató-tanitókká neveztettek ki: Winkler Antal Lapáncsa, Szentkirályi Ede Gerde, Csáky Zsigmond Szabadszentkirály, Magyar Rezső Bikái, ifj. Fischer József Baranyavár, Farkas Kamill Szebény, Weldin Ferenc Feked, Gyulay József Kővágószőllős, Báthory József Püspökbogád, Hübner József Püspöknádasd, ifj. Ruzsinszky József Rakóca, Oberritter Alajos Korpád, Dillmann Lajos Palotabozsok és Szucsics Kálmán Bogdása. — Sum János megszökött a pécsi elmegyógyintézetből. — Tanítónői oklevelet nyertek: Boda Julia, Cséffalvay Irma, Inkey Margit, Jakab Józsa, Kálmán Lujza, Kopári Erzsébet, Liebelt Mária, Oscsodál Mária, Miltényi Márta, Müller Piroska, Osztovics Anna, Rákár Julia, Reich Aliz, Révész Vilma, Sáringer Ilona, Schifrich Sarolta, Schnell Margit, Tomanek Gabriella, Valentényi Györgyike, Zengei Mária Teréz és Kerecsényi Erzsébet. — Tanítói oklevelet nyertek: Bohner Ádám, Bucsi Ignác, Császár Géza, Csonka András, Ember Sándor, Friesz József, Hangi Ferenc, Herbert Vilmos, Hohner Károly, Jálics Ernő, Karl Antal, Kálóczi Mihály, Leja Ede, Lőhr Károly, Müller Rezső, Novacsek Sándor, Pölöskei József, Resch János, Tas Ernő, Sipőcz Imre, Szatlmáyer Lajos, Szvácsek Jenő, Takács József, Trabert Márton, Zengei Ferenc. — 27. Gőbel János meghalt Pécsett. — Zánkay Kornélia pécsi helyettes tanárnőt Budapesten doktorrá avatták. — 28. A pécsi hadapródiskola évzáróünepélye. — Oltáregyleti kiállítás megnyitása Pécsett. — 30. Standart Géza és Brand Domonkos őrmesterek kitüntetése. (Folytatása és vége a jövő számban.) A DUNÁNTÚL TELEFONSZÁMAI: Szerkesztőség 6-50. Kiadóhivatal (mellékállomással) 2-22. sarácsonyi idény alatt rendkívüli Decasio flierr » KRAUSZE IGNÁC PÉCS, Alapittatott 1846. # Széchenyi-tér. # Telefon 184 5. oldal. Apróságok Hollandiából — december 31. Tapasztalt turista nem gondolhatja, hogy amint átlépi a holland határt, azonnal tömegesen fognak ölébe hullani a németalföldi specialitások. A zeelandi paraszt és halász, a seheveningeni halkereskedő, a markeni és frieslandi lakosok sajátságos kosztümjei ép úgy látványosságot képeznek a németalföldiek számára, akár nekünk magyaroknak a matyók vagy sárközi különlegességek. Az európai viselet egyre jobban terjed városokban sőt községekben is, és ha van valami újabb vagy „fin de siecle“ divat Wien vagy Párisból, bizonyosan láthatjuk azt Rotterdam vagy Amsterdam kirakataiban is. Lehet efelett búsulni vagy örvendezni, tény hogy a festői dolgok, a kurióziumok pusztulóban vannak. Bizonyos intézményes, hagyományos különlegességek azonban mindenütt fentartatnak, így az árva fiuk tarka, félig vörös, félig fekete ruhájukban; a temetkezési emberek: fekete ruha, fehér nyakkendő, esőernyő a hónuk alatt, szivar a szájukban, járnak házról házra a parté cédulával; katholikus papok: hosszú kabát, rövid nadrág, fekete harisnya, csatos cipő. A házak nagyobbára jómód és kényelemre emlékeztetnek: széles ablakok, festett homlokzat, földalatti és emeleti részek. Az emeletes házak két részre oszlanak, felső- és alsóra és mindegyiknek külön a bejárata, a lépcsőzete. Az alsó lakásnak kis kertje is van rendesen. Minthogy a házak sok helyen pilótákra vannak építve, a falak elég vékonyak, a kő vagy márvány burkolat inkább csak a szemek számára készülnek. Okos szokás volt. Hollandiában a „középső“ szoba intézménye, amely minden oldalról fedve lévén, némileg védett volt a hideg ellen. A házak a városokban inkább felfelé mint szélességben terjednek. A lépcsőzet általában nem széles, de annál meredekebb. Nem hiába hajós nép a hollandia lépcsői a szárazon is a hajókéira emlékeztetének. Piacra, város helyen, a legtöbb cikkért nem kell menni. A tejes, a pék, a fűszeres, a zöldségárus, a tollszedő, a hamuszedő, a kintornás (kétszer hetenkint, egyúttal hatóságilag szervezett gyűjtők filantrófikus célokra) a vándorkereskedők( nagyobbára zsidók), a hal-, narancs-, gyékény-, kosár- és egyéb kereskedők mind házakhoz szállítják árucikkeiket. A déli étkezés nem igen számít. (Nagyon okos szokás, nálunk is követnie kellene. Akárhányszor elvesznek a délutáni órák a munka számára, mert az emberek jól bepofáznak és teli szívják magukat nedvekkel ebéd alatt.) Szokatlanul erős náluk az első reggeli. Ez után, déli kevés étkezéssel, könnyű kiállani a napot munkában egészen az estéiig, öt-hat óra felé hivatalnok és munkás hazafelé törtet. A holland nagyon szereti otthonát a jól végzett munka után. Az asszonyok és a cselédség legfőbb ambíciója tisztán tartani. A rendes tisztogatáson kívül elmaradhatatlan az évi nagy felforgatás és tisztogatás. Ez rendesen húsvét és pünkösd között szokott megtörténni. Az emberek ilyenkor ott is úgy laknak meg étkeznek, ahol éppen lehetséges. Szerencsés a lakás ura, ha ilyenkor egy hétre eltávozhatik. Hanem aztán mire visszatér, diadalittas ábrázattal fogadja a cselédség és a ház asszonya: minden ragyog a tisztaságtól. Ad vocem: cselédség. (Erről úgyis ritkán beszélgetünk!?) Többet ér az ottani mint a mienk? Nem könnyű a választás. Tán még az közelíti meg legjobban az igazságot, hogy tout comme chez nous. Különösen a szakácsnők ellen lehet kifogásokat tenni. De állítottak is már minden nagyobb városban főző iskolákat fel. A mi viszonyainkhoz képest még tán leginkább az a vonás domborodik ki, hogy ott a cselédség.