Dunántúl, 1914. május (4. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-01 / 99. szám

odal, tetik a tárgyalás menetét. Valószínű, hogy a hét végére végeznek teljesen a költségvetéssel és így a jövő hétre már csak az apropriáció marad. Beöthy Pál dilik tizenegy évakor nyitotta meg az ülést. Jelentette, hogy Kammerer Ernő és Solymosy Ödön lemondtak a delegációban viselt tagságukról, helyükbe tehát póttagokat hívnak be. Jelenti, hogy Polónyi Dezsőnek sürgős interpellációra adott engedelmet. Polónyi a honvédelmi minisztert fogja interpellálni a létszámemelésnek Ausztriában a 14. szakasszal történt életbeléptetéséről. Ezután áttért a Ház a napirend tárgyalására, a kereskedelmi költségvetés tárgyalására. Az első szónok Szabó János (iklódi) a vámpolitika időszerű kérdéseivel foglalkozik és kívánatosnak tartja a vámszövetség föntartását Ausztriával. Ez érdekünk nekünk, de még inkább érdeke Ausztriának, azonban ennek ellenére is el kell készülve lennünk a szövetség mai formájának megszűnésére. Hosszasan beszél tenegri hajózásunkról, a hajóstársaságok szubvencionálásáról és főként keleti kereskedelmünk érdekeiről. Intézményekkel akarja fejleszteni az ország idegenforgalmát, kívánatosnak tartja a hazai fürdők fejlesztését, és örömmel üdvözli az államvasutaknak az idegenforgalom érdekét szolgáló intézkedéseit. Kívánatosnak tartaná, ha a vasúti kocsikban az ország természeti szépségeit ábrázoló képeket függesztenének ki. Óhajtja a balatoni körút kiépítését. (Helyeslés.) A költségvetést elfogadja. Gratz Gusztáv a következő szónok. A munkásbiztosító intézményének bajairól beszél és az intézmény gyökeres reformját kívánja. Egyik igen nagy baja ennek az intézménynek az óriás deficit, amellyel állandóan dolgozik. A legutóbbi évi jelentés ugyan csak nyolcszázezer korona deficitet mutat ki, azonban tekintetbe kell vennünk, hogy ugyanebben a kimutatásban aktívának szerepe tíz millió korona be nem hajtott hátralék is, aminek alkalmasint a fele sohasem lesz behajtható. Tehát ennek az egy évnek a deficitje nyugodtan tehető hat millió koronára. A másik baj az óriás hátralék, így például 1912-ben huszonkilenc millió korona összes aktívával tíz millió be nem hajtott hátralék állott szemben. Igen nagy bajok mutatkoznak a tartalék kérdésében is. Amit tartaléknak kimutatnak, annak csak egy kisebb része van tartalékként elhelyezve a többiről nem is tudjuk, hol van. A fejlődés iránya ennél az intézménynél abban van, hogy táppénzre és gyógyításra évről-évrekevesebbet fordítanak, ellenben az adminisztráció költségei ugyanannyival emelkednek. Mindez élénken mutatja a reform halaszthatatlan szükségét. A bajok közé tartozik a balesetbiztosítás költségeinek abnormis emelkedése. Meg kell állapítani, hogy hol vannak a bajai annak az intézménynek, amely ily kevéssé felel meg hivatásának. A hátralékok behajtására vonatkozó törvény elégtelen, azonban a baj gyökere nem ebben van és ezen az oldalon hiába is próbálnának segíteni. Az egyes kerületi pénztárak maguk állapítják meg a járulékokat és a kiadásokat, de semmi kockázatot nem viselnek. Az országos pénztár egy nagy középponti intézetnek készült, s helyett azonban középponti deficitgyűjtőtelep lett, amely már nem is tudja, hogy a hozzáözönlő deficitet miből fedezi. Ezután az adminisztráció roppant bajait ismerteti a szónok. Az intézmény nehezen funkcionál és bürokratikus túltengésben szenved. Ennek az oka az, hogy az autonómiát hibásan használják föl. Valóságos parlamentáris testületeket alkottak, tele az ilyen testület minden hibájával, de híjával az előnyöknek. Lehetetlen, hogy egy hétszáz tagból álló közgyűlés intézkedjék a felsőbb fokon, amely közgyűlés az ügyek vezetéséhez nem is érthet. Ezek a túl nagy testületek nemcsak ellenőriznek, hanem adminisztrálnak is, közigazgatási funkciót is végeznek és olyan kérdésekbe is beleszólnak, amelyek a törvény értelmében sem tartoznak hozzájuk. Igen nagy baj továbbá a komplikált függőségi helyzet is. A költségvetést elfogadja. Utána Söpkéz Sándor, majd Brensch Rudolf szólaltak fel a javaslat mellett. A délután folytatólagos ülésén Harkányi kereskedelemügyi miniszter tartott 2 órás beszédet, amely után a költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadták. Ezután Polónyi Dezső terjesztette elő sürgős interpellációját, mely a következőt 1. Mivel indokolja a miniszter az 1914. évi VIli. és X. törvénycikkelyeknek szentesítése alá való bocsátását és kihirdetését, holott arra, hogy Ausztriában a kölcsönös védelem elvének megfelelő törvény keletkezzék, semmi támpontja sem volt? Milyen garanciái vannak az iránt, hogy az 1914. évi Vili. és X. t.-c.-kel 10 évre előre felemelt létszámban megszavazott újonctöbblet az osztrák örökös tartományokban is tényleg ki fog állíttatni? 3. Hajlandó-e a merőben egyoldalúan felemelt ujonclétszám többlet alapján elrendelt törvénytelen sorozásokat mindaddig felfüggeszteni, míg az ujonclétszámnak az utóbbi népszámlálás adatai alapján való arányos felemelése Ausztriában is az osztrák törvényhozás alkotmányos úton való megnyilatkozása útján létrehozandó és azonos elveket tartalmazó törvény által meg nem történik? Az interpellációra Hazay Samu honvédelmi miniszter válaszolt, amelyet a Ház tudomásul vett. Az ülés este fél 9-kor ért véget. DUNÁNTÚL Péntek. Május 1. Földbérlők Baranyában. Pécs, április 30. A közelmúltban Magyar Földbérlők Országos Szövetsége címmel György Endre belső titkos tanácsos, volt földművelési miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja elnöklete alatt megalakult a földbérlők országos testülete, mely a földbérlők érdekeinek védelmét, jogviszonyának rendezését és az ingóhitel kérdésének megoldását vette programmjába. A Szövetség erős agitációt fejt ki céljának elérése érdekében. Jól tudott dolog, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő polgári törvénytervezet keretében a haszonbérleti jog törvényes szabályozást fog nyerni. A törvénytervezet azonban nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a földbérlők kívánságait kielégítenék. A haszonbérleti jog ma csupán személyi, mely bizonyos ingatlan használatához ad egy személynek vagy társaságnak jogot, azonban ezen jognak anyagi értéke nincs. Márpedig kétségtelen, hogy azon hosszú évekre szóló jog anyagi értéket is rejt magában, mert hisz a haszonbérlet tulajdonképpeni üzlet, melynek haszna van, mely az évek soránál a jog által biztosított munka eredményeként gyümölcsöket is hoz. Hasonlítsuk csak össze a haszonbérleti jogot a gyógyszertári joggal. Utóbbinak van pénzértéke, előbbinek nincs. Ennek természetes következménye azután azon viszás állapot, hogy egy bérlő, aki gazdaságába mindjárt a bérletbelépés alkalmával sok ezer koronát kényszerült befektetni, s akinek gazdasági felszerelése egy tekintélyes vagyonértéket képvisel és akinek évekre szóló földhasználati joga egy tekintélyes kereset- és jövedelemforrás élvezését biztosítja, mindezek dacára hitelt nem élvezhet, vagy ha igen, akkor ezen hitel csupán az ő személyével áll kapcsolatban és nem a gazdasági vagyonával és ezen hitel feltételeiben olyan, aminő az ő érdekeinek, az ő gazdasági, gazdálkodási és termelési kívánságainak és feltételeinek egyáltalában nem megfelelő s ebből folyólag neki nem is hasznos és nem is kielégítő. Mindezen és még számos egyéb kisebb-nagyobb bajokon és visszás állapotokon óhajt változtatni és segiteni a Magyar Földbérlők Országos Szövetsége. — E szándék természetesen széles ez országban élénk visszhangra talált s dacára annak, hogy a szövetség ma még csupán három hónapja működik, kebelében máris oly nagy számmal sorakoztak az ország földbérlői, hogy a szövetségnek súlya és tekintélye van, mely két kellék természetesen alapfeltétele annak, hogy céljait megvalósíthassa és programmját a gyakorlatban keresztülvihesse A Földbérlő Szövetség működése kiterjed az egész országra és jelenleg főként odairányul, hogy az érdekeltekkel minél részletesebben megismertesse a jelenlegi állapot hibáit és bajait, de egyúttal megmutassa a módot is, mellyel ezen hibákat jóraváltoztatni s ezen bajokat orvosolni lehet. — E végből a Földbérlő Szövetség • az ország minden részében bérlőértekezleteket tart s tegyük hozzá — teljes sikerrel. Vármegyénkben május 3-án délután 3 órakor rendez a Földbérlő Szövetség ily értekezlet, még pedig vármegyei gazdasági egyesülettel karöltve, annak közgyűlése napján. Az értekezletet a vármegye székházában tartják meg. HÍREK. — Lapunk legközelebbi száma a május elsején tartandó munkaszünetelés következtében május 3-án, vasárnap reggel a rendes időben jelenik meg. — A megyéspüspök Szentlászlón. Gróf Zichy Gyula dr. megyéspüspök dr. Mosottyi Dénes püspöki irodaigazgató kíséretében rövid tartózkodásra Szentlászlóra kocsizott ki. — A főispán és polgármester Budapesten. Visy László dr. főispán és Nendtvich Andor polgármester, akik részt vettek Bécsben Fejérváry Géza báró temetésén, visszafelé jövet pár napot Budapesten töltenek, hogy az egyes minisztériumokban városi ügyekben járjanak el. A főispán és a polgármester holnap reggel, vagy este térnek vissza Pécsre. — Miniszteri biztosok kiküldetése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az autonom felekezeti középiskolák 1914. évi rendes érettségi vizsgálataihoz az 1883: XXX. t.-c. 23. §-ából kifolyólag a következő kormányképviselőket küldte ki: a dunántúli ág. h. ev. egyházkerületben, a bonyhádi főgimnáziumhoz dr. Pruzsinszky János igazgató, budapesti gyak. főgimnáziumi tanárt, a felsőlövői főgimnáziumhoz dr. Obál Béla eperjesi ág. h. ev. reol. akad. tanárt, a soproni főgimnáziumhoz Hirschmann Nándor pozsonyi ág. h. ev. főgimnáziumi igazgatót. — Adomány a Kardos-uti uj menedékházra. A Mecsek Egyesület legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy az egyesület 25 éves fennállása emlékére a Kardos-úton nagyobbszabású menedékházat épít. Az új menedékház céljaira Lauber Viktorné 400 koronát adományozott az egyesületnek, amelynek vezetősége ezúton is hálás köszönetet mond a nemeslelkű adakozónak. — Fejérváry Imre távirata a pécsi Kaszinóhoz. Báró Fejérváry Imre a Pécsi Nemzeti Kaszinó részvét nyilvánítását a következő táviratban köszönte meg: Nemzeti Kaszinó igazgatósága Pécs. A Pécsi Nemzeti Kaszinó szives részvétéért mindnyájunk nevében hálás köszönetet mondok Fejérváry Imre.