Dunántúl, 1914. május (4. évfolyam, 99-123. szám)

1914-05-01 / 99. szám

o­dal, tetik a tárgyalás menetét. Valószínű, hogy a hét végére végeznek teljesen a költségvetés­sel és így a jövő hétre már csak az apro­­priáció marad. B­e­ö­t­h­y Pál dil­ik tizenegy év­ak­or nyitotta meg az ülést. Jelentette, hogy Kammerer Ernő és Solymosy Ödön le­mondtak a delegációban viselt tagságukról, helyükbe tehát póttagokat hívnak be. Jelen­ti, hogy Polónyi Dezsőnek sürgős interpellá­cióra adott engedelmet. Polónyi a honvédel­mi minisztert fogja interpellálni a létszám­­emelésnek Ausztriában a 14. szakasszal tör­tént életbeléptetéséről. Ezután áttért a Ház a napirend tárgya­lására, a kereskedelmi költségvetés tárgya­lására. Az első szónok Szabó János (iklódi) a vámpolitika időszerű kérdéseivel foglalko­zik és kívánatosnak tartja a vámszövetség föntartását Ausztriával. Ez érdekünk nekünk, de még inkább érdeke Ausztriának, azonban ennek ellenére is el kell készülve lennünk a szövetség mai formájának megszűnésére. Hosszasan beszél tenegri hajózásunkról, a hajóstársaságok szubvencionálásáról és fő­ként keleti kereskedelmünk érdekeiről. Intéz­ményekkel akarja fejleszteni az ország ide­genforgalmát, kívánatosnak tartja a hazai fürdők fejlesztését, és örömmel üdvözli az államvasutaknak az idegenforgalom érdekét szolgáló intézkedéseit. Kívánatosnak tartaná, ha a vasúti kocsikban az ország természeti szépségeit ábrázoló képeket függesztenének ki. Óhajtja a balatoni körút kiépítését. (He­lyeslés.) A költségvetést elfogadja. Gratz Gusztáv a következő szónok. A munkásbiztosító intézményének bajairól be­szél és az intézmény gyökeres reformját kí­vánja. Egyik igen nagy baja ennek az intéz­ménynek az óriás deficit, amellyel állandóan dolgozik. A legutóbbi évi jelentés ugyan csak nyolcszázezer korona deficitet mutat ki, azonban tekintetbe kell­ vennünk, hogy ugyanebben a kimutatásban aktívának sze­repe­ tíz millió korona be nem hajtott hátra­lék is, aminek alkalmasint a fele sohasem lesz behajtható. Tehát ennek az egy évnek a deficitje nyugodtan tehető hat millió koro­nára. A másik baj az óriás hátralék, így pél­dául 1912-ben huszonkilenc millió korona összes aktívával tíz millió be nem hajtott hátralék állott szemben. Igen nagy bajok mutatkoznak a tarta­lék kérdésében is. Amit tartaléknak kimutat­nak, annak csak egy kisebb része van tarta­lékként elhelyezve a többiről nem is tudjuk, hol van. A fejlődés iránya ennél az intéz­ménynél abban van, hogy táppénzre és gyó­gyításra évről-évre­­kevesebbet fordítanak, ellenben az adminisztráció költségei ugyan­annyival emelkednek. Mindez élénken mutat­ja a reform halaszthatatlan szükségét. A bajok közé tartozik a balesetbiztosí­tás költségeinek abnormis emelkedése. Meg kell állapítani, hogy hol vannak a bajai an­nak az intézménynek, amely ily kevéssé felel meg hivatásának. A hátralékok behajtására vonatkozó törvény elégtelen, azonban a baj gyökere nem ebben van és ezen az oldalon hiába is próbálnának segíteni. Az egyes ke­rületi pénztárak maguk állapítják meg a já­rulékokat és a kiadásokat, de semmi kocká­zatot nem viselnek. Az országos pénztár egy nagy középponti intézetnek készült, s helyett azonban középponti deficitgyűjtőtelep lett, a­mely már nem is tudja, hogy a hozzáözönlő deficitet miből fedezi. Ezután az adminisztráció roppant ba­jait ismerteti a szónok. Az intézmény nehezen funkcionál és bürokratikus túltengésben szenved. Ennek az oka az, hogy az autonó­miát hibásan használják föl. Valóságos par­lamentáris testületeket alkottak, tele az ilyen testület minden hibájával, de híjával az elő­nyöknek. Lehetetlen, hogy egy hétszáz tag­ból álló közgyűlés intézkedjék a felsőbb fo­kon, amely közgyűlés az ügyek vezetéséhez nem is érthet. Ezek a túl nagy testületek nem­csak ellenőriznek, hanem adminisztrálnak is, közigazgatási funkciót is végeznek és olyan kérdésekbe is beleszólnak, amelyek a tör­vény értelmében sem tartoznak hozzájuk. Igen nagy baj továbbá a komplikált függősé­gi helyzet is. A költségvetést elfogadja. Utána Söpkéz Sándor, majd Brensch Rudolf szólaltak fel a javaslat mellett. A délután folytatólagos ülésén Har­kányi kereskedelemügyi miniszter tartott 2 órás beszédet, amely után a költségvetést ál­talánosságban és részleteiben elfogadták. Ezután Polónyi Dezső terjesztette elő sürgős interpellációját, mely a következőt 1. Mivel indokolja a miniszter az 1914. évi VIli. és X. törvénycikkelyeknek szente­sítése alá való bocsátását és kihirdetését, ho­lott arra, hogy Ausztriában a kölcsönös vé­delem elvének megfelelő törvény keletkez­zék, semmi támpontja sem volt?­­ Milyen garanciái vannak az iránt, hogy az 1914. évi Vili. és X. t.-c.-kel 10 évre előre felemelt létszámban megszavazott újonctöbblet az osztrák örökös tartomá­nyokban is tényleg ki fog állíttatni? 3. Hajlandó-e a merőben egyoldalúan felemelt ujonclétszám többlet alapján elren­delt törvénytelen sorozásokat mindaddig fel­függeszteni, míg az ujonclétszámnak az utóbbi népszámlálás adatai alapján való ará­nyos felemelése Ausztriában is az osztrák törvényhozás alkotmányos úton való meg­nyilatkozása útján létrehozandó és azonos elveket tartalmazó törvény által meg nem történik? Az interpellációra Hazay Samu honvé­delmi miniszter válaszolt, amelyet a Ház tu­domásul vett. Az ülés este fél 9-kor ért véget. DUNÁNTÚL Péntek. Május 1. Földbérlők Baranyában. Pécs, április 30. A közelmúltban Magyar Földbérlők Országos Szövetsége címmel György Endre belső titkos tanácsos, volt földműve­lési miniszter, a Magyar Tudományos Aka­démia tagja elnöklete alatt megalakult a földbérlők országos testülete, mely a föld­bérlők érdekeinek védelmét, jogviszonyának rendezését és az ingóhitel kérdésének megol­dását vette programmjába. A Szövetség erős agitációt fejt ki cél­jának elérése érdekében. Jól tudott dolog, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő polgári törvénytervezet keretében a haszonbérleti jog törvényes szabályozást fog nyerni. A törvénytervezet azonban nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a földbérlők kívánságait kielégítenék. A haszonbérleti jog ma csupán személyi, mely bizonyos ingatlan használatához ad egy személynek vagy tár­saságnak jogot, azonban ezen jognak anyagi értéke nincs. Már­pedig kétségtelen, hogy azon hosszú évekre szóló jog anyagi értéket is rejt magában, mert hisz a haszonbérlet tulajdonképpeni üzlet, melynek haszna van, mely az évek soránál a jog által biztosított munka eredményeként gyümölcsöket is hoz. Hasonlítsuk csak össze a haszonbérleti jo­got a gyógyszertári joggal. Utóbbinak van pénzértéke, előbbinek nincs. Ennek természe­tes következménye azután azon viszás álla­pot, hogy egy bérlő, aki gazdaságába mind­járt a bérletbelépés alkalmával sok ezer ko­ronát kényszerült befektetni, s akinek gaz­dasági felszerelése egy tekintélyes vagyon­értéket képvisel és akinek évekre szóló föld­­használati joga egy tekintélyes kereset- és jövedelemforrás élvezését biztosítja, mind­ezek dacára hitelt nem élvezhet, vagy ha igen, akkor ezen hitel csupán az ő személyé­vel áll kapcsolatban és nem a gazdasági va­gyonával és ezen hitel feltételeiben olyan, aminő az ő érdekeinek, az ő gazdasági, gaz­dálkodási és termelési kívánságainak és fel­tételeinek egyáltalában nem megfelelő s eb­ből folyólag neki nem is hasznos és nem is ki­elégítő. Mindezen és még számos egyéb ki­­sebb-nagyobb bajokon és visszás állapoto­kon óhajt változtatni és segiteni a Magyar Földbérlők Országos Szövetsége. — E szán­dék természetesen széles ez országban élénk visszhangra talált s dacára annak, hogy a szövetség ma még csupán három hónapja működik, kebelében máris oly nagy számmal sorakoztak az ország földbérlői, hogy a szö­vetségnek súlya és tekintélye van, mely két kellék természetesen alapfeltétele annak, hogy céljait megvalósíthassa és programm­­ját a gyakorlatban keresztü­lvihesse A Földbérlő Szövetség működése ki­terjed az egész országra és jelenleg főként odairányul, hogy az érdekeltekkel minél részletesebben megismertesse a jelenlegi ál­lapot hibáit és bajait, de egyúttal megmutas­sa a módot is, mellyel ezen hibákat jóravál­­toztatni s ezen bajokat orvosolni lehet. — E végből a Földbérlő Szövetség • az ország minden részében bérlőértekezleteket tart s tegyük hozzá — teljes sikerrel. Vármegyénkben május 3-án délután 3 órakor rendez a Földbérlő Szövetség ily ér­tekezlet­­, még pedig vármegyei gazdasági egyesülettel karölt­ve, annak közgyűlése napján. Az értekezletet a vármegye szék­házában tartják meg. HÍREK. — Lapunk legközelebbi száma a május elsején tartandó munkaszünetelés következ­tében május 3-án, vasárnap reggel a rendes időben jelenik meg. — A megyéspüspök Szentlászlón. Gróf Zichy Gyula dr. megyéspüspök dr. Moso­tt­y­i Dénes püspöki irodaigazgató kíséreté­ben rövid tartózkodásra Szentlászlóra ko­csizott ki. — A főispán és polgármester Budapes­ten. V­i­s­y László dr. főispán és N­e­n­d­t­­v­i­c­h Andor polgármester, akik részt vettek Bécsben Fejérváry Géza báró temeté­sén, visszafelé jövet pár napot Budapesten töltenek, hogy az egyes minisztériumokban városi ügyekben járjanak el. A főispán és a polgármester holnap reggel, vagy este térnek vissza Pécsre. — Miniszteri biztosok kiküldetése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az au­tonom felekezeti középiskolák 1914. évi ren­des érettségi vizsgálataihoz az 1883: XXX. t.-c. 23. §-ából kifolyólag a következő kor­mányképviselőket küldte ki: a dunántúli ág. h. ev. egyházkerületben, a bonyhádi főgim­náziumhoz dr. Pruzsinszky János igaz­gató, budapesti gyak. főgimnáziumi tanárt, a felsőlövői főgimnáziumhoz dr. Obál Béla eperjesi ág. h. ev. reol. akad. tanárt, a sop­roni főgimnáziumhoz Hirschmann Nándor pozsonyi ág. h. ev. főgimnáziumi igazgatót. — Adomány a Kardos-uti uj menedék­házra. A Mecsek­ Egyesü­let legutóbbi köz­gyűlésén elhatározta, hogy az egyesület 25 éves fennállása emlékére a Kardos-úton na­­gyobbszabású menedékházat épít. Az új me­nedékház céljaira Lauber Viktorné 400 ko­ronát adományozott az egyesületnek, amely­nek vezetősége ezúton is hálás köszönetet mond a nemeslelkű adakozónak. — Fejérváry Imre távirata a pécsi Ka­szinóhoz. Báró Fejérváry Imre a Pécsi Nemzeti Kaszinó részvét nyilvánítását a kö­vetkező táviratban köszönte meg: Nemzeti Kaszinó igazgatósága Pécs. A Pécsi Nemzeti Kaszinó szives rész­vétéért mindnyájunk nevében hálás kö­szönetet mondok Fejérváry Imre.

Next