Dunántúl, 1914. július (4. évfolyam, 148-182. szám)

1914-07-01 / 148. szám

Szerda: Július 1. DUNÁNTÚL A főrendiház. A főrendiház délután 4 órakor tartotta ülését Vavrik Béla elnöklésével, aki indít­ványt tett, hogy a főrendek részvétét jegyző­könyvbe foglalják s közöljék a királlyal. In­dítványozta, hogy a főrendek a temetésen résztvegyenek és koszorút helyezzenek a ra­vatalra. Csernoch János hercegprímás emelke­dett ezután szólásra. Mint valami öldöklő an­gyal — mondotta beszédében — járta be az országot a hír, amelynek döbbenetes ereje megállította az életet. Mélységes fájdalommal tekint­ fel ez ország népe a súlyos megpró­báltatások után a király személye felé, aki­nek nagy fájdalmában minden élőlény oszto­zik. Hozzájárul az elnöki indítványhoz. Az ülés ezután véget ért. A pécsi népiskolai gondnokság ülése. Tanítói jelölések. Pécs, június 30. Ma délután 4 órakor az állami iskolai gondnokság évzáró ülést tartott, mely egy­ben jelölő ülés is volt. E tanévben már má­sod ízben volt módjában a gondnokságnak, a szerződésben biztosított azon jogával élni, hogy a Pécsre gravitáló férfi és nőtan­itók kö­zül (számszerint 136-an) 3 férfitanítói és 2 nőtanítói állásra ajánlatba hozni olyanokat, akiket elsősorban szeretne látni iskoláinkban. Jelölés lévén, a gondokság majd minden tag­ja jelen volt az ülésen. Ma­j­o­r­o­s­s­y Imre elnök Ferenc Fer­­dinánd őfenségének és hitvesének gyászos elhunytéról emlékezett meg s a gondnokság minden egyes tagjának helyeslésével találko­zott, amidőn a mélyen érzett részvétet kife­jezésre juttatta. Első tárgy volt felügyelő­igazgatónak évi jelntése, melyet Mous­­so­n­g Vince jegyző kivonatosan ismertetett. A jelentés, mely egész részletességgel is­mertette 63 tanerőnek eredményes munkálko­dását, a tanév folyamán előfordult tantestü­leti változtatásokat, az elért eredményeket, a gyakorlott jótékonyságokról sem feledkez­vén meg, valamint a tantestület tagjainak jö­vőben kifejtendő munkásságáról is megemlé­kezve, a gondnokság által teeendő intézke­déseket is ismertette. Tekintettel arra, hogy a tervezett évvégi értesítő pénzbeli akadály miatt nem volt megjelentethető, lapunk ha­sábjain az évi jelentés a közel napokban nap­világot fog látni s igy azzal most részleteseb­ben nem foglalkozunk, bár sok oly pontja van, mely az iskolai ügy iránt érdeklődőknek kell, hogy tudomására kerüljön. A jelentés után Majorossy Imre elnök i­ndítványára a gondnokság a legtelje­sebb elismerését fejezte ki tanítótestületnek az elért eredményekért, egyben köszönetet szavazott Pécs szab. kir. város közönségé­nek, a „Polgári Kaszinó“ vezetőségének, a filléres Asztaltársaságnak“, a „pipacstár­saságnak“ a Pécsi tanítónőegyesületnek, a Pécsi Jótékony Nőegyletnek, Zsiga László­­nénak, egy Névtelennek, de különösen a Pé­csi Takarékpénztárnak, mely városunkban oly sok jót tesz, legutóbb is 260 koronát bo­csátva rendelkezésre a szorgalmas és példás magaviseletű tanulók megjutalmazására. Megemlékezett továbbá a Franklin Társulat vezetőségéről, valamint a pécsi patronage egyesület nagylelkűségéről, mely abban nyilvánult, hogy a tanítás sikeresebbé tételé­re számtalan esetben rendelkezésre bocsá­totta a tanítóságnak pompás és értékes vetí­­tőgépét.­­A felügyelő-igazgató előterjesztésével kapcsolatosan a gondnokság megbízta őt, hogy a szóba hozott ifjúsági egyesületről­­ részletes propozíciót tegyen, valamint ke­­■ restessék alkalmas házakban bérhelyiség­i osztályok elhelyezésére, mert tarthatatlan­­ állapot az, hogy a múltban 6 teremben 12­­ osztály volt elhelyezve, s hozzá még ez a­­ szám a jövőben növekedni is fog. A legfőbb­­ ideje már, hogy végre a célnak megfelelő iskolaépületek emeltessenek, mert ez az ál­lapot tovább fenn nem tartható. Második tárgy volt a tanítói állásokra való jelölés. Több felszólalás után megejtet­ték az ajánlást és pedig a férfitanítói állá­soknál az első állásra első helyen P­o­g­á­c­s­i János, második helyen Bayer Mihály, har­madik helyen H­ó­t­a­y Ferenc tanítók, a má­sodik férfitanítói állásra első helyen Vargha Ferenc, második helyen V­e­r­e­d­i­t­s László, harmadik helyen Lehóczky Béla tanítók. A harmadik férfitanítói állásra (református vallású tanító) első helyen H­e­r­p­a­y Imre, második helyen B­é­k­á­s­s­y Nándor, harma­dik helyen Gutsohn Dániel 16 szavazat­tal Bi­h­a­r­i Gyula 12 szavazatával szemben jelöltettek. A tanítónői állásra ajánltatott és pedig az első állásra első helyen M­i­lt­é­n­y­i Má­ria, második helyen Heck­inger Valéria, harmadik helyen S­a­á­g­h­y Edith. A máso­dik állásra első helyen S­i­p­t­á­r Emilia, má­sodik helyen B­u­b­r­e­g­h Valéria, harmadik helyen B­alatony­i Mária 14 szavazattal B­o­­d­o­l­a­y Erzsébet 9, T­ó­t­h Mária, 4, Mü­l­­­­e­r Etel 2, V­á­s­á­r­h­elyi Jolán és Z­s­á­­m­á­r Margit 1—1 szavazatával szemben. Az ülés háromnegyed hatkor ért véget. HÍREK. — Személyi hírek. Arnold János, a pécsi kir. Ítélőtábla uj elnöke tegnap­ este Pécsre érkezett s ma már több tisztelgő lá­togatást tett. — Rákosi Imre dr. kúriai biró Konstantinápolyból Pécsre érkezett. — Az Oltáregylet kiállítása. Ma este zárult be a pécsi Oltáregylet négynapos mun­­kakiállitása, melyet a közönség szépen láto­gatott. A Miasszonyunkról nevezett nőzárda iskolaépületének két emeleti termét foglalta le az egyházi ruhák és szerek minden kép­zelhető nemének ízléses összeállítású kiállí­tása. Városunk buzgó hölgyközönségének egy évi szorgalmas munkája vívta ki itt a látogatók osztatlan tetszését. Dacára a gya­korlati célnak, melyet az Oltáregylet ezen egyházi ruhákkal és szerekkel szolgálni óhajt, s­em feledkezett meg a művészet köve­telményeiről sem, melyeknek az egyház templomaiban és kultuszában minden idők­ben hűséges ápolója volt. Elmondhatjuk,­­ hogy a legszegényesebb falusi templom is, a­mely az egyesület ajándékából ruhához jut,­­ az istentisztelet méltóságához illő dísztár- j­avak birtokosa lesz, amelyek a hívőközönség­­ ízlését is növelik a mellett, hogy sok anyagi­­ gond kerül le vállairól. És azért eléggé nem­­ méltányolhatjuk az egyesület munkásságát, mely gróf Zichy Lujza elnöknő vezetése és céltudatos irányítása mellett a hosszú múltat újabb virágzással ékesítette fel. A kiállítás­­ anyagának javarészét természetesen a mise­ruhák foglalták le. Megcsodálhattuk rajtuk a­­ színmegválasztás, szabás, de főleg a hím­zés­­ oly nagy változatosságú fajainak szépségét. Természetesen túlnyomólag az egyszerű, de szolid és a mindennapi használatnak szánt példányok vannak képviselve. Ámde min­denki tudja, hogy az egyszerűség nem jelent ízléstelenséget. Egy jól elhelyezett szalagdí­­szítmény, vagy szimbolikus jelvény máris kiemelheti a hétköznapi egyhangúságból az illető darabot. A fehérhímzések, horgoló és varrt munkák sorából kiemeljük azt a három karinget, amelyek technikai befejezettségük­kel és díszes mintáikkal dicsőségére válnak készítőiknek, Ferenczyné, Wagner­­n­é, Németh Ilona munkavezetőnő és A­n­g­s­z­t­e­r úrhölgyeknek. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az oltáregyleti kiállítás súly­pontja nem az oltárvánkosokon és térítőkön nyugodott, ami helyes, mert sokkal nagyobb szükségletei is vannak az egyházi felszerelés­nek, mint ezek a dísztárgyak. Dicsérettel emeljük ki, hogy az olyan darabokon is, ame­lyeket a közönség alig lát, ép az a gond és szeretet látszik meg, aminő a szembeötlő, d­í­­szítményi jellegű tárgyakon. Azokkal is az Isten dicsőségét szolgáljuk, ha nem is harso­nákkal. Ez az igazi keresztény felfogás. Sz. — Kinevezés a pécsi honvédcsapatkór­­házhoz. A honvédelmi miniszter Pataky Imre főhadnagy gazdászati tisztet a pécsi 19. honvédgyalogezrednél való létszám felett való vezetése mellett a pécsi honvédcsapat­kórházhoz nevezte ki. — Kitüntetés. A király Teleki István nyugalmazott kiliti-i római katholikus taní­tónak sok évi buzgó működése elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. — A pécsi honvédlaktanyák építése. A honvédlaktanyák építési ügyének szerkeszté­sére kiküldött helyi bizottság július 3-án kez­di meg újra üléseit. — Pári község ünnepe. Június 28-án volt Páriban a katholikus gazdakör zászló­­szentelési ünnepélye, amely a mostani nem­zetiségi kérdés hánytorgatásának idejében a németajkú község területén meglepően ha­zafias ünnepéllyé növekedett. Az országos magyar gazdasági egyesület dr. V­a­n­c­s­ó Gyula képviselte, aki mint a díszgyűlés szó­noka először magyar, majd német nyelven fejtette ki, hogy a Károlyi Sándor által ala­pított és Darányi Ignác által dicsőségesen vezetett országos magyar gazdasági egye­sület mennyire szívén viseli a kisgazdáknak gazdakörökbe való toborzását, különösen ki­emelte azt, hogy a legtartósabb legerősebb gazdaköröknek épen azokat tartja, melyek mint a párt is, katholikus illetve vallásos alapon szervezkednek. A fölszentelt vörös brokát selyem zászló költségét a tagok ada­kozásából és a vidék intelligenciájának ado­mányaiból szerezték be. A zászló egyik felén szent Mihály, a másik felén szent Vendel ké­­­pe ragyog, őrgróf P a 11 a v i c i n i György­­­­né mint zászlóanya kéksárga aranyrojtost­­ nehéz selyem szalagot küldött a zászló föl­­diszitésére. A szalagon aranyozott betűkkel ez a jelmondat áll: ..Ragaszkodjatok hazánk földjéhez.“ A zászló és gazdaköri helyiség fölszentelését gróf Zichy Gyula megyés­püspök megbízásából F­r­ü­h­w­i­r­t­h Géza, tb. kanonok, gyulaji esperesplébános végez­te a gazdakör tágas udvarán, hol a felállított sátor alatt ugyancsak ő végezte a község ze­nekarának közreműködése mellett a tábori misét. Az egyházi szónoklatot L­i­n­der­­ma­j­e­r Alajos leobeni redemptorista m­isz­­sziós atya tartotta meg német nyelven nagy hatást keltve. A zászló megszentelésénél gróf Zichy Gyula püspök nevében az első szeget Frühwirth Géza tb. kanonok verte le 3. oldal. „MOD1ANO - club - SPECIALITY SZIVARKAHÜVELYEK ÉS SZIVARKAPAPIROK! A cignrettázók bizonyára örömmel fogadják a hírt, hogy ezen hüvelyeket és papírokat most olcsóbban kaphatják, minthogy annak nagy kelendősége és folytonos kísérletek folytán azt most olcsóbban állítja elő a gyár, anélkül, fregg ja mtocd­gat megváltoztatta voltna, k M­elyel[ Miára a különlegességi tőzsn­én­en vas.

Next