Dunántúl, 1915. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1915-01-01 / 1. szám

2. oldal. A görög semlegesség MAGAN távirati jelentés Érk. este 10 ó. A sajtóbizottság által engedélyezett athéni hír: A görög király a diplomaták fogadá­sa alkalmával kijelentette, hogy Görögor­szág a háború végéig semleges marad. London megvédése magán távirati jelentés Érk. este 10 ó. A Berliner Tageszeitung írja: Kirchner lord felszólította London polgárait, hogy az esetleges német invá­zió ellen 150.000-nyi polgárőrséget ala­kítsanak. A nyugati hadszíntér MINISZTERELNÖKSÉGI SAJTÓOSZTÁLY TÁVIRATA Krk. este 10 ó. 10 p. Berlinbe­­cember 31-én a német nagy főhadiszállás jelenti. A tengerparton általában nyu­galom volt. Az ellenség tüzérsége a tüzelést Ostende fürdőre irányí­totta és a házak egy részét össze­rombolta anélkül, hogy katonai ér­telemben vett kárt okozott volna. Reims-tő­l délkeletre az Elger Auberge még általuk történt fel­­robbantása alkalmával egy egész francia század megsemmisült. A chalonsi tábortól északra elle­nünk intézett erős francia támadá­sokat mindenütt visszavertük. Az Argonneok nyugati részében csapataink több egymás mögött fekvő lövészárok elfoglalásával je­lentékeny tért nyertek, miközben több, mint 250 franciát elfogtak. Fliret környékén Toultól északra a franciák támadási kísérletei meghiúsultak. Felső-Elszászban Sennheimtől nyugatra a francia támadások tü­zelésünkben mind összeomlottak. A franciák birtokában lévő Stein­­bach falunak rendszeresen sorra minden egyes házát rommá lőtték. A mi veszteségünk mindazonáltal csekélyek. Legfőbb hadvezetőség. A keleti hadszíntér MINISZTERELNÖKSÉGI SAJTÓOSZTÁLY TÁVIRATA Érk. este 10 ó. 10 p. Berlinbe december 31-én a német nagy vezérkar hivatalosan jelenti: Kelet-Poroszországban és Len­gyelországban a Visztulától észak­ra fekvő részében a helyzet vál­tozatlan. A Bzura mentén és ettől keletre a harc tovább folyik. Raw­a tájé­kán támadásunk előbbre haladt. A Pilica keleti partján a helyzet változatlan. Legfőbb hadvezetőség. DUNÁNTÚL. A németek zsákmánya MINISZTERELNÖKSÉGI SAJTÓOSZTÁLY TÁVIRATA Érk. este 10 ó. 10 p. Berlinben december 31-én a Wolf ügy­nökség jelenti a nagy főhadiszállásról szerzett értesülés alapján. A Lengyelországban harcoló né­met csapatok a lodzi és lowici har­cokkal kapcsolatos üldözés során több, mint 56.000 foglyot ejtettek és sok ágyút és gépfegyvert zsák­mányoltak. A Lengyelországban nov. 11-én megindult offenzívánk összes zsák­mánya tehát ezzel 136.000 hadifo­golyra, 100-nál több ágyúra és 300- nál több gépfegyverre emelkedett. Északi harcaink MINISZTERELNÖKSÉGI SAJTÓOSZTÁLY TÁVIRATA Évk. éjjel 1 ó. Főhadiszállásunkról december 31-én Budapestre érkező hivatalos jelentés. A tegnapi napon az oroszok Bu­kovinában és a Kárpátokban élén­­kebb tevékenységet fejtettek ki. Csapataink a Szuczava folyó­­nál a Czeremes elővidékén, tovább nyugatra a Kárpátok gerincén, az­után Nagyág völgyében Ökörme­zőnél, ahol tegnap az ellenségnek egy támadása súlyos veszteségük mellett meghiúsult, végül pedig Latorca legfelső vidékén és az Uzsoki szorostól északra állanak. Ettől a szorostól nyugatra az ellen­ségnek, amely itt az előnyomulást beszüntette egyetlenegy kárpáti át­járó sincs birtokában. Gorlice vidékén és Zaklicyntől északkeletre az oroszoknak tegnap és a múlt éjszakán át is folytatott heves támadásait mindenütt vissza­utasították. A Nida mentén nyugalom volt, tovább északra a szövetségesek tá­madása előrehalad. Przemysl előtt megáll­apí­tották, hogy az orosz járőrök osztrák­magyar egyenruhát viseltek. Ellen­séges tisztek és legénység, akik ez­zel a meg nem engedett hadicsellel élnek nem igényelhetik a nemzet­közi egyezménynek és hadiszoká­soknak kedvezményeit. A Balkán hadszíntéren a nyuga­lom tovább tart. Trebinje-től kelet­re tüzérségünk a montenegróiakat több órai tüzérségi harc után visz­­szavonulásra kényszerítették. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Péntek. Január 1. Igen vagy nem? Ha valamely lapnak olyan értelmes olvasó közönsége van mint a Dunántúl­­nak, a legvadabb szófizmák megoldását is rá lehet bízni az olvasókra. A magyarok különben — eltekintve a sajtó és a kiváló előadók kioktatásától —nagyon is tisztában vannak az iránt, hogy ki és mért indította meg a mostani példátlanul nagy világhábo­rút, amelyben a statisztikusok számítása szerint 20 millió ember van fegyverben és az egész emberiség fele — vagy 800 millió ember néz egymássa­ farkasszemet. Minthogy én különben is világéletem­ben szeretem a szellemes ellenmondásokat, álljanak itt a következők: Az É­t­u­d­es (francia jezsuiták folyó­irata) a német hegemóniáról értekezvén ezt írja: A­­háborút Magyarország-Ausztria, kezdte meg Németorsszág ösztönzésére ki­zárólag a német hegemónia érdekében. A német ugyanis, különösen a porosz, minden­ben vezetni akar, legyen az katonaság, peda­gógia, tudomány, műveltség,­­kereskedelem. Minthogy pedig ez a törekvés részben már valóság, komolyan fenyegette más népek szabadságát, érthető ezek szövetkezése ellenünk. A németségnek az utolsó fél szá­zad alatt mutatkozott szédületes fejlődése fenyegető­­en egyéb államokra, és a német militarizmus szülte egyetemes fegyveres béke már teljesen elviselhetetlenné lön. Ez szülte szükségképen a háborút. De a német tudomány, a pedagógia, az ipar, a diplo­mácia prepotenciája, keres­ke­d­elmének és flottájának fejlődése is provokálta a nem­zeteket. Ez a hegemónia szülte a háborút. Az ebből keletkezett német, különösen porosz gőg az ennek nyomában járó bukás­nak az előhírnöke. Ez a gőg kézzel fogható­­lag nyilatkozott meg abban a hallatlan rek­lámban is, amit a németek csináltak a saját tudományos és ipari műveik kizárólagos kiválósága mellett. Szembeszökő a német íróknál a német felsőbbségbe vetett fanati­kus meggyőződésük. Ez természetesen sok­ ellenséget szerzett nekik, s minthogy e­lőg­jük gyakran durva és ellenszenves formák­ban nyilvánult meg, ebből keletkezett a né­met, barbárság és faragatlanság vádja. Azért nem kell azt hinni, hogy a német kultúra csak felszínes máza a barbárságnak, mert bizony ott is vannak fensőséges elmék és különösen a katholikus vezérférfiaktól nem lehet megtagadni bámulatunkat. Német­ország nem képes lemondani a világuralom ábrándjáról, csak az egyes német államok erőteljesebb befolyása a porosz imperializ­musa mentheti meg a világot és a civilizá­ciót az állandóan fenyegető német veszede­lemtől. A Stimmen aus Maria — Laach zum Beginn des Europäischen Krieges megjegyzi, hogy a nemzetiségi ér­zelem fényes diadalt aratott az anyanyelvű felületesség felett egyesítvén a vélemények által szétszaggatott egész németséget. Az Istentől eredő nemzetiségi érzelem mint az emberi lélek elemi energiája mutatkozik napjainkban. A német nép harca nem hódí­tani akar, nem hegemóniára törekszik, nem gyűlöletből keletkezett. A német nem érez­teti hatalmát a letartóztatottal vagy a hadi

Next