Dunántúl, 1915. június (5. évfolyam, 124-147. szám)
1915-06-01 / 124. szám
Kedd. Június 1. Szent István király magasztos hagyományaitól eltelt hű magyar nemzetemmel együtt imádkozom a Mindenhatóhoz, kisérje áldásával igazságos ügyünk védelmében tiszta lelkiismerettel folytatott küzdelmünket, hogy szeretett népeim boldog békét biztosító diadalban lelhessék méltó jutalmát példátlan áldozatkészségüknek és hősiességüknek. Ferenc József: Záróünnepély a Pius-internátus gimnáziumában. Pécs, május 31. Délután 5 órakor tartották a jezsuiták gimnáziumában az évzáró ünnepélyt, melyen megjelent gróf Zichy Gyula megyéspüspök udvari papjaival; ott voltak továbbá Hanny Gábor, Wajdits Gyula, Igaz Béla dr. kanonokok, Körmendi Károly tb. kanonok, Rézbányay József dr., Késmárky István dr., Majer György, Ambach Mihály, Trinn János, Kopári Gyula plébánosok, Békeffy Kálmán ny. plébános, Csigó János ügyvéd és neje, Igaz Lajos tanácsos, Bahula József dr., Feniczy Ignác főbíró és sokan a szülők közül. Az ünnepélyt Jabonkay Gáborigazgató nyitotta meg az ifjúsághoz intézett szép beszéddel, elmondotta, hogy ez iskolai év a komoly munkaideje volt az ifjaknak, de a komoly munkát felváltotta közben-közben a jókedv és az üdülés ideje. A végzett komoly munkáról tanúságot fog tenni a bizonyítvány és a most kiosztandó jutalom. Az ifjak elmondhatják szívükben, hogy jó munkát végeztek, a jelenlevők meggyőződhetnek arról, hogy a tanárok munkája nem volt hiábavaló, az általuk elvetett mag jó talajba esett. Kifejezi azt a reményét, hogy az ifjak vakációban is, mikor nem áll hátuk mögött a felügyelő, meg fogják mutatni, hogy jó növendékei a Pius-internátusnak. Akik jutalmat kapnak, legyenek azért hálásak, akiknek nem sikerült jutalmat elnyerni, iparkodjanak jövőre még azoknál is jobbak és szorgalmasabbak lenni, akik most jutalomban részesültek. Ezután felkéri a megyés püspök urat, hogy kegyeskedjék kiosztani a jutalmakat. Jutalmat a következők nyertek: Az első érdemkeresztet nyerte az öszszes tantárgyakból. A III. osztályban: Tombi Ferenc. Megközelítették: Schmidt Jenő, Cizek Antal. A II. osztályban: Vizer Vencel. Megközelítették: Heckenberger József, Krebsz András. Az I. osztályban: Gonda József. Megközelítették: Csigó János, Gebauer Tivadar. A vallás tajból: A III. osztályban: Cizek Antal. Megközelítették: Schmidt Jenő, Tombi Ferenc. A II. osztályában: Vargha János. Megközelítették: Heckenberger József, Vizler Vencel. Az I. osztályban: Gonda József. Megközelitették: Csigó János, Gebauer Tivadar. A magyar nyelvből: A III. osztályban: Tombi Ferenc. Megközelítették Löffer Alfréd, Schmidt Jenő. A II. osztályban: Heckenberger József. Megközelítették: Vizler Vencel, Vargha János. Az I. osztályban: Treer István. Megközelítették: Csigó János, Brigovácz Sándor. A latin nyelvből: A III. osztályban: Schmidt Jenő. Megközelítették: Löffer Alfréd, Cizek Antal. A II. osztályban: Vizler Vencel. Megközelítették: Heckenberger József, Krebsz András. Az I. osztályban : Gonda József. Megközelítették: Treer István, Brigovácz Sándor. A német nyelvből: A III. osztályban: Farkas József. Megközelítették: Tombi Ferenc, Cizek Antal. A történelemből: A III. osztályban: Tombi Ferenc. Megközelítették: Schmidt Jenő, Sey Lajos. A földrajzból: A III. osztályban: Schmidt Jenő. Megközelítették: Blum Ferenc, Tombi Ferenc. A II. osztályban: Khayatt Ince. Megközelitették: Vizler Vencel, Heckenberger József. Az I. osztályban: Csigó János. Megközelitették: Gonda József, Gebauer Tivadar. A természetrajzból. A II. osztályban: Cimber József. Megközelítették: Heckenberger József, Vizler Vencel. Az I. osztályban: Brigovácz Sándor. Megközelítették: Gonda József, Altmann Ferenc. A mathematikából: A III. osztályban: Blum Ferenc. Megközelítették: Bérci József, Farkas József. A II. osztályban: Vizer Vencel. Megközelítették: Heckenberger József, Krebsz András. Az I. osztályban: Gonda József. Megközelítették: Gebauer Tivadar, Brigovácz Sándor. A rajzoló geometriából: A III. osztályban: Blum Ferenc. Megközelítették: Tombi Ferenc, Majtényi Irén. A II. osztályban : Kieber Ádám. Megközelítették: Heckenberger József, Krebsz András. Az I. osztályban: Gebauer Tivadar. Megközelítették: Gonda József, Polecsák János. Az intézetben tanúsított Ló magaviseletért arany keresztet nyertek. A III. osztályban Jäger Antal; a II. osztályban Khayatt Ince, Virter Vencel; az I. osztályban Heckenberger József, Zahoránszky Pál. A jutalmak kiosztása után a megyéspüspök intézett atyai szeretettől áradó beszédet az ifjakhoz, figyeleneztetve őket, hogy azt a sok szépet és jót, mit ők zavartalanabbtól tanulhattak, el itt az intézet csendjében a jó atyáktól, mint a kint levők, véssék mélyen a szivökbe és a vakációban is tartsák meg azt. Adjanak hálát a jó Istennek, hogy szüleik által ide helyezte el őket, hol a jó atyák vallásos, becsületes jó polgárokat nevelnek belőlük. Majd megköszöni az atyáknak is fáradtozásait s köszönete és hálája jeléül atyai áldását adja az intézetre és a jelenlevőkre. Ezután a püspök egy ideig még elbeszélgetett a gyermekekkel és a jelenlevő szülőkkel. DUNÁNTÚL Férfizarándoklat. Míg az ország szívében a király képviselője, a kormány, a tábornoki kar s a közhatóságok jelenlétében, többször százezernyi tömeg és ájtatos hívő jelenlétében hordozták körül vasárnap a nemzet szívét megdobbantó, kitartásra és lelki erőkre feszítő imádsággal a szent jobbot. Pécsett ugyanakkor háromszáz férfi, nagyobbára kispolgár és keresztény munkás zarándokolt ki a kies, kedves Mária Gyűdre, hogy 7-szer rója le férfizarándoklat alakjában kegyelete adóját a Magyarok Nagyasszonya iránt, a zarándoklat nemzeti küzdelmeink révén, legalább befolyásában, alkalmi színezetet is nyert. Pécsett a zarándoklathoz csatlakozó s azon, mint privát ember, részt vevő szép számú törvényhatósági bizottsági tagokon kívül néhány tagot láttunk az urak Mária Kongregációjából dr. Jabonkay Gábor Pius gimnáziumi igazgatóval élén, azután részt vett abban megyés püspökünk Zichy Gyula gróf, dr. Mosonyi Dénes irodaigazgató, dr. Mérő József sz.széki jegyző, dr. Igaz Béla kanonok, Szuly János püspöki ügyész, Bater János katholikus köri titkár, Fónay Lajos uradalmi felügyelő kíséretében. A zarándokok reggel fél ötkor indultak a belvárosi templomból lelki vezetőjük Komócsy István vezetése mellett a vasúti főállomásra, ahol a Máv által rendelkezésükre bocsátott külön kocsikban helyezkedtek el. Vókánytól az erdei és hegyi uton vonultak Mária Gyűdre, melynek határában a megyés püspök és kísérete fogadta a zarándokokat. A kegyoltárhoz érve a püspök beszédet intézett hozzájuk a háborús nagy idők jelentőségéről, a hősök érdemeiről, az itthonmaradottak kötelességeiről. Sok hallgató szemében könnyült, midőn a zsúfolásig megtelt templomban a főpásztor beszédét befejezte, hogy a zarándokok szándékára miséjét elmondja. Déltájban a vezető lelkész tartotta meg beszédét. Ebéd után pedig közös megbeszéléseket folytattak a zarándokok. Amint a dél- 3. oldal előtti vallási elmélyedések az egyesek megszentelését célozták, úgy a délutáni megbeszélések hozzá fognak segíteni Pécs város közélete keresztény organizálásához. Négy óra után nyári zivatar paskolta véges végig a határt s tette csúszóssá, síkossá a hazatérők hegyi útjait. A vonatra is sokáig kelett várnunk, úgy hogy mikor 10 órakor ezeren és ezeren várakoztak rájuk fölvonulásuk útján, ők a Vókány-állomáson vesztegeltek. Fél tizenkettő volt, mikor végre megérkeztek. A rokonok és legközelebbi ismerősök néhány száz főnyi sokasága ekkor is várta őket. Csendes imával vonultak fel a várostemplomba. Kezükben a sok imbolygó gyertyafénnyel. A templomban a lelki vezető mutatott rá még egyszer a nap jelentőségére, Galambos Kálmán segédlelkész áldást tartott. Éjfél után fél egyre járt az idő, midőn felhangzott az „Isten áldd meg“ hatalmas dallama s övéikkel együtt nyugovóra tértek a zarándokok. A háború közgazdasági hatása Olaszországra. Pécs, május 31. (Vége.) A nagy gazdasági függés, amelyben az olasz piac a külföldi iparral van, szinte kézzel foghatóan vált érezhetővé. A festők nem festettek, mert a német festékek elfogytak, a fogorvosok nem dolgozhattak,, mert a német álfogak, szerszámok, cementek készlete kifogyott. A párisi divatkereskedőik beszüntették szállításaikat, ami főleg Turinban okozott nagy károkat a kereskedőknek. A kapitalista függőség még erősebben éreztette hatását. A külföldi tőkéknek a háború által való igénybevétele elvonta a tőkét az olaszoktól olyannyira, hogy például már augusztus ötödikén be kellett szüntetni a mantua-peschierai vasút építését, mert a francia bank a szükséges pénzt nem küldte el. A német és belga tőkék, amelyek olasz vállalatokba voltak fektetve, csakhamar kivonattak s különösen nagy nehézségeket okozott az ipar elemi táplálékainak hiánya. Olaszország maga teljesen szénhiányos ország. 1913-ban összesen 10.810.800 tonna használtatott fel, amelyből Anglia 9,386.159, Németország 949.000, Franciaország 164.000, a monarchia 133.000. Amerika 93.000 tonnát szállított. A szénhiány veszedelmet fenyegető mérveket öltött és augusztus 7-én a kormány már közhírré tétette, hogy az államvasutak redukált üzem mellett, csupán öt hónapig vannak szénnel ellátva, míg a tengerészetnek egy évre való szene van. Genoában a szénárak a duplájára emelkedtek s a szénkereskedők a 37—42 lírás szén árát 90 lírára emelték. Anglia ugyan politikai érdekekből segítségére sietett Olaszországnak és augusztus 11—25-ike kor 280.000 tonnát szállított, de azért az ipar nagyon megérezte a szén hiányát, ugyannyira, hogy például az IlVa nápolyi vasöntő üzemének beszüntetését és evvel több ezer munkásnak elbocsátását fontolóra kellett venni. A Vasúti forgalom az első napokban óriási arányokat öltött, olyannyira, hogy a milánói pályaudvaron a menetrendszerű 185 vonaton kívül 50, különvonat egyéniként 800 személyivel fordult meg. E forgalom azután rögtöni megszűnt s néhány hét alatt már a menetrendszerű vonatok száma is túl soknak bizonyult s a közlekedési kormány augusztus második felében már harminc vonatot szüntetett be. Ami az olasz állam pénzügyeit illeti, tudvalevő, hogy a tripoliszi háború eléggé kimerítette az országot. A július 31-iki pénztári kimutatás 198 millió líráról szól, a forgalomban levő kincstári jegyek értéke pedig fölülhaladta a 102 milliárd lírát. Augusztus végén a bankjegyforgalom fedezete 77,98-ról 55,65 %-ra süllyedt, a Banca d’Italiánál és 63,63-ról 46,20%-ra a Banca di Napolinál. Ennek daca-