Dunántúl, 1915. július (5.évfolyam, 148-174. szám)

1915-07-01 / 148. szám

Csütörtök. Július 1. DUNÁNTÚL — A Villamos Vasúti részvénytársaság közgyűlése. Ma délután 3 órakor tartotta meg a pécsi villamos vasúti részvénytársa­ság a városházán rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen, melyen 269 részvény volt kép­viselve, N e n d­­ v i c­h Andor kir. tanácsos polgármester elnökölt. Jelen volt B­a­l­a­t­a­i Béla társulati alelnök is. A jegyzőkönyvet Fürst Gyula vezette, annak hitelesítésére pedig az elnök V­o­d­i­c­sk­a Ferenc és Z­á­­ray Károly részvényeseket kérte fel. Az­­igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését a közgyűlés Lépes György üzemvezető igazgató magyarázó szavai után helyesléssel tudomásul vette. A felügyelőbizottság tagjai újra Jánosi Béla, Deutsch Kornél, Kal­már Kálmán és Krausz Mór lettek. A társaság 16321 K, 20 fillér tiszta nyereséget­­ért el amelyből 6% osztalékot fizet vagyis részvényenként 12 koronát. Ennek megálla­pítása után V­o­d­i­c­s­k­a Ferenc örömmel ■mutat rá arra, hogy mennyire indokolatlan volt az a bizalmatlanság, amely a villamos vasúttal szemben az első időkben mutatko­zott s hogy a 200.000 koronát meghaladta a személyforgalom bizonyítja legjobban, hogy a pécsi villamos vasút létesítésére igenis szükség volt. Köszönetét fejezi ki az igazga­tóságnak a társaság érdekében kifejtett buzgó munkásságáért. Utána G­y­i­m­ó­t­h­y Gyula vette fel azt az eszmét, hogy nem volna-e lehetséges orosz hadifoglyokkal kiépíttetni a villamos vasútnak tervbe vett többi vonalait is. N­e­n­dre­v­i­c­h Andor válaszában kijelen­tette, hogy nem a munkáshiány hátráltatja az­­említett vonalak­­kiépítését, hanem a nagy mértékben mutatkozó anyaghiány. Érdekes még megemlíteni, hogy a villamos vasutat 1913. október 20-tól 1914. december 31-éig összesen 2.142.137 utas vette igénybe, akik összesen 259.630 korona menetdíjat fizettek. — Keresztszentelés. A radikovcei plé­bános Erdélyi Károly június 27-én szen­telte fel a sljtovsevcei mezőn felállított ke­resztet. A felszentelés után a radikovcei ad­ministrator német nyelvű beszédet tartott. — Volt iskolatársnők találkozója. Az 1909—10. évben a „községi polgári leány­iskola “ IV. B. osztályát végzett növendékei folyó hó 29-én Péter és Pál napján délelőtt 9 órakor a felső sétatéren 5 éves találkozóra gyű­ltek össze. Innen szeretett osztályfőnök­­i­őjük, T­h­a­­­y Lujza vezetése mellett a bel­városi templomot keresték fel, majd a Gindl- Tiez s onnan a fényképészhez mentek. Ez Út­jukban D­a­n­i­t­z Julia, volt kedves tanár­nőjük is velük tartott. Az 5 év előtt végzett 40 növendék közül csak 12 volt jelen, névleg a következők: Benkő Böske, W­é­b­e­r­­Margit, N­e­n­d­t­v­i­c­h Mariska, Horvá­­t­i­t­s Mariska, Rein Margit, H­a­ns Mimi, V­é­g­h Annuska, Ferenc Mariska, S­t­r­a­s­­s­e­r Margit, S­c­h­i­eb­i­n­g­er Jonka, W­e­i­s­z Bözsi, F­­i­r­s­t Steffi. Délután mindannyian az Apollóban votak, s onnan a tettyei fen­­sik­ra rándúltak, Re­é­h György városi taná­csos vezetése mellett. Mielőtt elváltak volna, gyűjtést rendeztek a háborúban megvakult katonák részére, melynek eredményeként 35 koronát jutattak a pécsi hadisegélyző hivatal­ba a fenti alap javára. E szép nap felejthetet­len emlék maradt minden résztvett növendék szivében s összetartásukat bizonyítja, hogy találkozójukat 5 évre megújították. — A julius havi államsegélyek kifize­tése. A hadbavonultak visszamaradt család­tagjai junius hóra szóló államsegélyüket már mind­ megkapták, kivéve a 3011—3235. szá­mú könyvecskék tulajdonosait, akik julius 5-én fogják a junius havi államsegélyeket megkapni. A julius hóra járó államsegélyek kifizetése pedig a következő sorrendben tör­ténik: 1—425. julius 15-én, 432—680. julius 17-én, 684—1000 julius 19-én, 1001—1329. julius 20-án, 1331—1638. julius 21-én, 1640— I 2039. julius 22-én, 2041—2480. julius 24-én, 2481—2750. julius 26-án, 2751—3008. julius 27-én és 3011—3235. julius 28. APOLLO Csütörtök-Péntek, július hó 1­2-án. A NORDISK FILM COMP. 2 SZENZÁCIÓS FELVÉTELE. Főszereplő: EBBA THOMSEN. CIGINY­URV Nordisk dráma 3 felvonásban. Címzetes férj Nordisk vígjáték 2 felv. Főszereplő: RITTA sacchetto. Tábori posta. Hadi humoreszk. Hadi aktualitások. Újítás! Újítás! A kertben, a páholy, erkély és első helyek is számozva vannak. Ezen számozások a sorozatos jegyek hátlapján láthatók. Az utolsó előadásra jegyek előre válthatók. A terem jéggel van hűtve! Ked­vező idő esetén az esti előadások a kerthelyiségben! Előadások: Vasár és ünnepnap 3-9-ig, hétköznap fél 6-9-ig folytatólagos elő­adások kedvezményes jegyekkel, utolsó folytatólagos előadás kezdete fél 8 kor. Naponkint 7-­ 10 kor sorozatos előadás számozott jegyekkel, melyek d. e. 11-12-ig és az esti pénztárnál előre válthatók. 3. oldal: — Orosz fogoly­élet Bellye mellett. Frigyes főherceg belleyi uradalmába június 24-én 70 fogoly érkezett 3 katona őrizete alatt. A puszta népe köréjük gyűlt, hogy megnézze, milyen a muszka? Sokan gondoltak távollevő szeretteikre s zokogtak. Több orosz is könnyezett. Némelyek azonban a körülállóktól azt kérdezgették kapnak-e enni? Megnyugtatták őket, hogy ne aggód­janak. Az orosz foglyok legnagyobb része gyárimunkás s iparos, néhány kereskedő is van köztük. A mezei munkákhoz épen ezért nehezen szoknak. A második napon már mu­togatták feltört kezeiket. Élelmezésük jó. Reggel 5 órakor teát kapnak. Ezt nagyon szeretik. Az első napon még nem volt elegen­dő tea, s akkor a cukrot meleg vizbe dobál­ták s ezt itták meg. Nyolc órakor­­kint a munkahelyen kenyeret s szalonnát kapnak, délben bab vagy burgonya főzeléket, heten­­kint négyszer hússal; a többi napokon tész­tát. Ezt nem igen szeretik, hanem valami árpakását emlegetnek folyton. A napi kenyér­mennyiség fejenként 80—90 dekagramm. Az estebéd burgonya vagy borsóleves, vagy tészta salátával. Pénteken halat kapnak ebédre. Tábori szakácsuk szörnyen ügyetlen. Úgy látszik, hogy azon a bizonyos árpakása­­puliszkán kívül mást nem tud készíteni. A pusztai lakosok most tanítják főzni. Estén­ként vidám énekszóval, katonás rendben mennek szállásukra a munkából, vállravetett kapával. Az őrök követik őket. Hazaérve sietnek beleugrálni a fürdőmedencékbe. Va­csora után­­kiülnek a ház elé s lefekvésig da­­tolgatnak. Dalaik megragadják a hallgatót, egyszerű népd­alog, d­e előadásuk csodálatos. Egyszerű emberek mind s énekük mégis oly szép, mintha kitűnő karmester tanította volna őket. Énekeik némely része ugyan kissé von­tatott és határozott szláv jelleggel bir, de nem olyan nyújtott, unalmas. Néhány dalt meg szinte magyar eredetűnek gondol az ember, oly pattogó, élénk. Egyikük, aki tud németül, beszéli, hogy még a háború elején kerültek fogságba. Dankl és Auffenberg hadseregei kertették be őket. Hallottak ők is vörös ördö­gökről, hanem­ akikkel harcoltak, azok gya­logos szürke ördögök voltak, kiknek lehetet­len­ ellenállni, ha feldühödnek. „A németektől nem félünk annyira —­­beszéli — hanem a magyaroktól nagyon. Azokkal nem lehet be­szélni! Irtózatos a rohamuk. A szuronyos puskát úgy markolják meg, mint a szénrakó villát, s aztán nekünk ugranak, mint a tigri­sek, beledlöfik a szuronyt az ember gyomrá­ba, felhasítja végig. A szuronytámadásnál a baka felemeli az egész testet, félredobja, mint egy darab fát s aztán rohan a másikhoz, villámgyorsan előre, oldalt ugrik, szúr, vág, olyan, mint egy megvadult bika. Az ilyen harcmodortól megborzadtak legbátrabb em­berünk is és mindenki igyekezett minél mesz­­szebb dobni a puskát s nyújtani fel a két ke­zét.“ A hazafiság meglehetősen üres foga­lom előttük. Azt sem lehet észrevenni, hogy az „Atyuskát“ olyan nagyon tisztelnék. Ha mondják nekik, hogy itt, vagy ott győztünk, vállat vonnak. Lemberg visszafoglalásának hírére ők is örültek. Nem sokat törődnek vele, hogy véreik győznek-e, vagy nem, így élnek napról-napra csendesen, békésen. Jó­kedvvel dolgoznak. Nemsokára elkezdik az aratást, cséplést. De mennyivel iigabb lenne ez, ha a mi magyar munkásaink végeznék ezt. Adja Isten, hogy minél­ hamarabb visz­­szajöjjenek véreink, mert nekünk az a ke­nyér ízlik legjobban, melyet az ő dolgos ke­zük szerez meg. — Katonatemetés Pécsett. R­i­e­s­c­h­a­r János a 6. gyalogezred közkatonája tegnap meghalt a pécsi csapatkórházban, ahonnan csütörtökön délután 3 órakor temetik katonai pompával. — Tűz a püspöknádasdi Juliáneumban. Hétfőn a katholikus patronage egyesület püspöknádasdi intézetében kéménytűz tá­madt, amelynek lángjai a könyvtárt, a növen­dékek ebédlőjét felemésztette. A kár jelentés­i kény, ez azonban a biztosítás révén megtérül.

Next