Dunántúl, 1915. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)
1915-08-01 / 175. szám
2. oldal, néz felétek a monarchia délnyugaton álló hűséges őrsége. Bécs, julius 29. Ferencz József s. k. Magántávirataink Lublin visszafoglalásának címe Budapesten Budapest, julius 31. A Budapestre éjfél után érkezett Hofer jelentés, amely hírül adja hogy csapataink bevonultak Lublinba óriási örömöt keltett. Mindenfelé lelkesedéssel ünnepelték csapataink ez újabb dicső fegyvertényét, amelyet döntő győzelmünk biztos előjelének tekintenek. " .s..f! Jenő főherceg kitüntetése Bécs, július 31. A király Jenő főhercegnek a déli hadsereg főparancsnokának az elsőosztályú katonai érdemkeresztet adományozta a hadiékítményel. Frigyes főherceg táviratban üdvözölte Jenő főherceget azokért a bámulatos teljesítményekért, melyeket a déli hadsereg és a haditengerészet nyújtott. A király a császárvadászok közt Bécs, július 31. Mikor a király megtudta, hogy a császárvadászok egy menet alakulata az olasz hadszíntérre indul, kívánságára előbb fel-, vonultatták őket Schönbrunnban. A király Zuhogó esőben sorba járta a katonákat és tiszteket majd pedig beszédet intézett hozzájuk, amelyet ezekkel a szavakkal fejezett be: Legbensőbb áldásom kiséri Önöket uj útjukon. Zita főhercegnő karján gyermekével tanúja volt a jelenetnek. Újabb behívások Budapest, julius 31. Az 1870., 1890, 1892., 1893. és 1894. évfolyambeliek közül a most megtartott pótszemlén besorozottakat, úgy azokat, akik önként jelentkeztek augusztus 16-ra behívták. A pápa szózata Róma, julius 31. A Corriera jelenti, hogy a pápa békefelhívását valamennyi külföldi mandaturának és vatikáni követeknek megküldötték. Anglia kérelme Görögországhoz Athént, július 31. Az angol kormány kérelmet intézett a görög kormányhoz, amelyben annak megengedését kéri, hogy Szalonikiban 10 angol divíziót, összesen 150.000 embert hajózhasson ki, akiket a Dardanellákhoz akarnak vinni a döntés kierőszakolására. Letartóztatott szocialista nő Berin, július 31. Zelfkin Klára ismert stuttgarti szocialistanőt eddig ismeretlen okokból letartóztatták és Karlsruheba vitték. A lengyel néppárt gyűlése Krakó, július 31. A lengyel néppárt gyűlésén a képviselők az eddigi jogoknak a jövőbeni szélesebb kiterjesztését követelték. Hangoztatták, hogy Galíciának ép úgy újra kell épülnie, mint annak idején Keletporoszországnak. Augusztus 28 - 29 Hadiünnep „DUNÁNTÚL“ Vasárnap. Augusztus. 1. A pápa békeszózata. XV. Benedek pápa a következő felhívást intézte a háborús hatalmakhoz: Amikor mi érdemünkön kívül arra hivattunk, hogy az apostoli trónon utódjává legyünk a rendkívüli kegyes életű X. Pius pápának, akinek szent és jótékony életét a röviddel azelőtt Európában kitört testvérgyilkos küzdelem, megrövidítette, a véres csatamezők bennünk annak az atyának kínjait éreztették, velünk, akinek házát a dühöngő vihar elpusztította és kihalttá tette. És amikor kimondhatatlan fájdalommal gondolunk fiainkra, akiket ezerszámra öltek meg Krisztus szeretetétől áthatott szívünket eltöltötte az anyák minden jajveszékelése, az idő előtt özveggyé lettek és az arák bánata, valamint az idő előtt az apai vezetéstől megfosztott gyermekek vigasztalhatatlan keserűsége. Az a részvét, amelyet számtalan család gyötrelme iránt érzünk és ama kötelességünk tudata, amely ilyen szomorú időben a béke és szeretet magasztos missziója folytán reánk háramlik, azt a szilárd elhatározást keltette bennünk, hogy egész tevékenységünket és egész hatalmunkat a harcoló népek kibékítésére fordítsuk. Ezt fogadjuk is ünnepiesen a Megváltónak, aki vére árán akarta minden testvérét megmenteni és béke és szeretet sugallták amaz első szavakat, amelyeket mi mint a lelkek legfőbb pásztora nemzetekhez és vezetőinkhez intézünk. De a mi szeretetteljes és nyomatékos atyai és baráti tanácsunk meghallgattatlan maradt. Ez fokozta fájdalmunkat, de nem ernyesztette el szándékunkat. Törhetetlen bizakodással fordultunk szakadatlanul a Mindenhatóhoz, aki kezében tartja úgy az alattvalók, mint a királyok lelkét és szivét és hozzá fohászkodunk, hogy vessen véget a rettenetes mészárlásnak. Áhitatos és alázatos imánkban minden hívőnket részeltetni engedtünk és hogy annak hatályosságát növeljük, gondoskodtunk arról, hogy keresztény jótékonysági művek kisérjék. Ma pedig, a borzasztó konfliktus kitörésének szomorú évforulóján szívünkből az az óhaj sarjadzik ki, hogy a háború érjen gyorsan véget és ez az atyai kívánságunk a mai napon még izzóbb és még hangosabb. Harsogja túl ez a szózat az ijesztő fegyverzeteit és jusson el azokhoz a népekhez és fejeikhez, akik most háborút viselnek és másítsa meg gondolkozásukat. Mennyei Atyánk, Isten szent nevében és Jézus akaratából,akinek megszentelt vére az emberi megváltás dija volt, könyörgünk nektek, akiket az Isteni Gondviselés nemzetek élete diltott, vessetek véget ennek az iszonyú gyilkolásnak, amely már egy év óta vet homályt Európa becsületére. Testvérek vére az, amelyet szárazon és tengeren ontanak. Európa legszebb vidékei, a világ kertje hullákkal és romokkal van keresztül szántva. Ahol nemrégiben műhelyek és a föld művelése haszonhajtó értékeket teremtettek, ott az ágyuk rémes fenyegetése ijeszti a népeket és rombolási dühükben nem kimélnek sem falvakat, sem városokat, hanem mindenütt pusztulást és halált terjesztenek. Ti viselitek Isten és az emberek előtt a háborúért és békéért való rettentő felelősséget. Hallgassatok reánk, hallgassatok kéréseinkre az örök legfőbb Bíró helytartójának atyai hangjára, mert ennek a Bírónak felelősséggel tartoztok, úgy nyilvános cselekedetekért, mint magán dolgaitokért. A gazdaságoknak az a halmaza, amellyel Isten, a Teremtő, a nektek alárendelt országokat ellátta, kétségtelenül megengedi nektek a háború folytatását, de milyen áron? Erre az a sok ezer fiatal emberélet válaszoljon, amely nap-nap után kialszik a csatatereken. Valamint annyi sok városnak és falunak romja és az a sok elpusztult emlékmű, amelyet az elődök kegyes érzése és lángesze alkotott. Azok a keserű könnyek, amelyek csendes kunyhókban vagy az oltárok lábánál szivárognak, vájjon ezek is nem azt ismétlik-e, hogy a mostani harc ára nagy, túlságosan nagy? Ne is mondják, hogy mérhetetlen konfliktust nem lehet a fegyverek ereje mellőzésével elintézni. Mondjanak le a kölcsönös megsemmisítés szándékáról. Gondolják meg, hogy a nemzetek nem halandók. Ha a nemzetek meg vannak alázva és elnyomva, akkor türelmetlenül viselik a rájuk rótt igát és előkészítik a megszabadulást azzal, hogy nemzedékről nemzedékre hagyományozzák a gyűlölet és bosszúvágy szomorú örökségét. Miért nem mérlegelik már mostan elfogulatlan lelkiismerettel a népek jogait és jogos törekvéseit. Miért nem kezdik meg önként a nézőpontok közvetett vagy közvetlen kicserélését a jogok és követelések lehető tekintetbevételével, miért ne lehetne oda jutni, hogy a borzasztó küzdelemnek határt szabjanak, úgy ahogy korábban hasonló körülmények között megtörtént. Áldott legyen az, aki először veszi kezébe az olajágat és jobbját nyújtja az ellenségnek olyképpen, hogy megfelelő békepontokat kínál. A világ egyensúlya és a nemzetek üdvhozó és biztos nyugalma a jog tiszteletére és a kölcsönös jóakaratra, valamint a mások méltóságának tiszteletére sokkal inkább van alapítva, mint a fegyverek tömegére és a rettenetes erődhálózatra. Ez az a békeszózat, amely e szomorú napon hangosabban tör ki lelkünkből és felszóltjuk a világ minden békebarátját, nyújtsák nekünk kezüket, hogy a háborúnak gyorsan vége legyen, annak a háborúnak, amely egy év óta Európát egy nagy csatamezővé változtatta. Mutassa Jézus az Irgalmas fájdalmakkal teli Anyjának közbejöttével egy ily borzalmas vihar után az enyhe és ragyogó békehírnöknek isteni ábrázatát, hangozzanak el rövidesen minden javak legfőbb adományozójához a hála-himnuszok az államok megbéküléséért. Térjenek vissza a népek testvérisülve a szeretetben, a tudományban, művészetben és iparban való békességes versenyhez. És ha a jog uralma ismét helyrelesz állítva, akkor határozzák el magukat, hogy viszálykodásaik elintézését a jövőben nem bízzák többé a kard pengéjére, hanem a méltányosság és igazság csendes és serény tanulmányozására. Ez lesz a legszebb és legdicsőségesebb hódítás. Abban, a kellemes reménykedésben, hogy a világ csakhamar a béke fájának oly kívánatos gyümölcsét fogja élvezni. Apostoli Áldásunkat osztjuk mindazoknak, akik a reánk bízott misztikus nyájat alkotják és kérjük a mennyek Urát, hogy azokat, akik nem tartoznak a római egyházhoz, kösse velünk össze a tökéletes kegyes tevékenység kötelékével. Róma-Vatikán, 1915. július 28. XV. Benedek: A laskafalvi templom falfestményei. Gebauer Ernő műve. Ma szentelik a laskafalvi templomot, melyet Gebauer Ernő földink művészete falfestményekkel díszített fel. Ez eseménynyel foglalkoznunk kell nemcsak azért, mert kitűnő alkalmat nyújt némely, a köztudatból kiveszni indult művészeti igazságok hangsúlyozására és így az eset instruktív tanulságokkal szolgál a hasonló esetekben követendő eljárásra nézve, hanem azért is, mert egy izmos tehetség legjobb erőinek szárnycsattogásait kisérhetjük itt nyomon, ami nem mindennapi élvezet a fegyveres zajról hallgató múzsák e szomorú korszakában. A laskafalvi templom észak-déli irányban van elhelyezve, ablakai keletre és nyugatra tekintenek, tehát világítása nélkülözi azt az egyenletes nyugalmat, mely a régi, keletert templomok oly előnyös sajátsága. Ha délelőtt keleten süt be a nap, akkor a nyugati falmezők vannak megvilágítva, persze