Dunántúl, 1916. április (6. évfolyam, 75-99. szám)

1916-04-01 / 75. szám

Szombat, április 1. DUNÁNTÚL Hit tárgyal a vármegye A tavaszi közgyűlés előtt Pécs, március 31. (A Dunántúl tudósítójától.) • A vármegyénél is megjött a tavasz. A napsugár délelőttönkint szétszórja melegét a megyeház ódon falaira, amelyek közt lá­­­zasan folyik a munka. Az évnegyedes, ren­des, tavaszi közgyűlést készítik elő. Egy negyedév alatt annyi anyag gyűl egybe, amely bőven kitölti a közgyűlés tárgysoro­zatát. Az alispán negyedévenként visszatérő je­lentésén kívül az érdeklődés a napirend sze­mélyi vonatkozásaihoz fűződik. A várme­gyének három aktív tisztviselője jelentette be nyugdíjba vonulási szándékát. J­e­­szenszky Lajos árvaszéki elnököt bete­geskedése, Waniss Sándor pécsi főszolga­bírót hosszú szolgálati ideje és B­e­n­c­z­e László tb. szolgabírót, közigazgatási gya­kornokot szintén a betegeskedése készteti nyugalomba vonulásra. A nyugdíjazások kö­vetkeztében betöltésre­­kerülő állásokhoz csatlakozik az elhalálozás folytán megüre­sedett dárdai főszolgabírói állás is. Azonban az állások betöltése iránt a mostani tavaszi közgyűlés nem intézkedik. Egyelőre tehát csak a személyi kombinációknak nyílik meg az útja. Ma még korai volna a magunk ré­széről találgatásokba bocsátkozni. Eddig még nem ismerjük a törvényhatóság több­ségének óhaját és kívánságait az állások betöltése körül. Érdekes pontja a tárgysorozatnak az a perköltség visszatérítés, amelyet a várme­gye nyugalmazott alispánja K­o­s­z­i­t­s Ka­mill kér a vármegyétől. Ugyanis C­z­é­h Antal nyug­­lánycsóki körjegyző nyugdíja­zása miatt perrel támadta meg a volt alis­pánt. Koszits Kamill megnyerte a pert, de miután hivatali működéséből kifolyólag tá­madtak a költségei azok megtérítését kí­vánja. A községek érdekeit érintő kisebb tár­gyak hosszú sora mellett, napirenden sze­repel az adófelszólamlási bizottságba 3 rendes és 3 póttagnak az 1916. évre való megválasztása. Az április 10-iki közgyűlés napirendjén egyébként 119 tárgy szerepel, de egyik sem olyan különös nagy jelentőségű, amely szé­lesebb mederben folyó tárgyalást provo­kálni. ATAATAAV.AVAATA.M*AT<> ATAATA ATAATAAWL <M> ATAATAATAAtAI ^4^é^4^4^4^4^4^4^4i»*4»^A®*i4*'4''> «'S* *<t* *8* A balkáii harctér A 3aMn csendes — Hivatalos jelentés. — A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. Főhadiszállásunkról jelentik hivatalosan március 31-én. Nem volt újabb esemény. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Kincs újság — Hivatalos jelentés. — A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. A német nagy főhadiszállás jelenti hivata­losan március 31-én. A helyzet változatlan. Legfőbb hadvezetőség: HÍREK. Szentségimádás A Pécsi Urak Márta Kongregációjának Eukarisztikus szakosztálya ez után is fel­hívja a csatlakozott Kongregációk figyelmét az április 2-án, vasárnap a székesegyház Corpus Christi kápolnájában az Oltáregye­sülettel együtt tartandó közös szentségimá­­dásra és az ügy érdekében kéri a megállapí­tott szabályok betartását. Az aláírási ív a ká­polna sekrestyéjében lesz kitéve és ugyanott lesz kifüggesztve a szabályzat rövid kivo­nata is. Az adoráló egyesületek megállapí­tott imaórái ezek: Délelőtt: 8—V29: az Urak kongregációja; V79—9: az Urinok kongregációja; 9— 1410: az Oltáregyesület; V210—10: az Oltáregyesület; 10— Veil: a Tanítóképző int. kongr.; V211—11: a Felsőleányisk. kongr. (küls.); 11— V212: a Reáliskolai kongr.; v212—12: a Reáliskolai kongr.; Délután: 12—V21: az Urinők kongregációja; V21—1: a Tanítónőképezd. kongr. (belsők); 1— V22: a Felsőleányisk. kongr. (belsők); V22—2: a Zárdai polgári leányisk. kongr.; 2— V23: a Zárdai polgári leányisk. kongr.; V23—3: a Pius-gimnázium kongr. (belsők); 3— y24: a Pius-gimnázium kongr. (külsők); %4—4: a Tanítónőképezd. kongr. (külsők); 4— y25: a Tanítóképző int. kongr.; %5—5: az Oltáregyesület; 5— y26: az Oltáregyesület; x­26—6: az Urak kongregációja. A pécsi Oltáregylet tagjaihoz! Április 2-án, vasárnap a legméltóságo­­sabb Oltáriszentség előtt rendes imaórák vannak a Corpus Christi kápolnában. Április 3-á­n, hétfőn ugyanott reggel 7 órakor szentmise az elhunyt tagokért. Ugyanaznapon április 3-á­n délután 5 órakor kezdődnek a zárdatemplomban a lelkigyakorlatok. Zichy Lujza gr. elnöknő. Tisztelettel kérjük lapunk t. előfizetőit, hogy az előfizetési pénzeket, valamint a hát­ralékos előfizetési díjakat, nyomtatvány és hirdetési számláikat mielőbb rendezni szí­veskedjenek. — Április elseje. Abban a régi jó világ­ban, amikor még volt vidámság és tréfás kedv, amikor az emberek tudtak még kedé­­lyeskedni és jót nevetni egy-egy mókás öt­letnek, bohó gondolatnak, híres nap volt az április elseje. A humort kedvelők fantáziája, találékonysága korlát nélkül csaponghatott ekkor a szelíd becsapások, naiv felültetések évenként egyszer visszatérő eme hagyomá­nyos napján. Április elsején szabad volt a tréfálkozás, a bolondozás,­ a másnak rová­sán való mulatás, ami azonban mindig ártat­lan envelgés, kötődő incselkedés volt inkább, mint sérteni vagy kárt okozni akaró célza­tosság, amiért komolyan megharagudni nem lehetett még akkor sem, ha a tréfa — régi idők szokása szerint — néha kissé nyersebb, borsosabb volt is. Főleg a fiatalabbak, gyen­gébbek, tapasztalatlanabbak vették ki ilyen­kor bőséges részüket, mint áldozatok, a meg­­tréfáltatásokból, amiknek végük­ hosszuk nem volt s amelyekbe minduntalan újabb és újabb kitalálású változatokat és színeket tu­dott belevinni a tréfázni szeretők kiapadha­tatlan, örökifjú kedélye. Ma már alig tudnak ilyesmiről az emberek. Annyi ba, baj és gond nyomja most a lelkeket, annyi komoly mun­ka, feladat, küzdelem hárul a mai kor sze­gény halandójára, hogy bizony még akkor sem igen jutna eszébe a gondtalan tréfaütés, ha kedélye ugyanaz volna, ami a jó öregeké volt valamikor. De hát hol vannak azok az idők? Talán még itt-ott, a kis falvak egyiké­­nek-másikának eddig meg nem romlott, poé­­tikusan mesterkéletlen, tiszta légkörében fel­csillan a régiekre emlékeztető jóízű és­ humor valamelyes megnyilvánulása, az elpusztítha­tatlan kedélyesség némi maradványa, a nagy világ azonban aligha vesz már tudomást róla, hogy április elseje van ismét, a jó kedv és nevető derű egykori híres napjának szomo­rúan szürke, busán egyhangú évfordulója.­­ Április 6-án városi közgyűlés. Pécs vá­ros törvényhatósági bizottsága, mint már véglegesen megállapították, április 6-á­n csütörtökön délután 3 órakor V­i­s­y László dr. főispán elnöklésével rendes közgyűlést tart a városi székház közgyűlési termében. — Kitüntetett pécsi honvédek. A hadsereg­parancsnokság az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül a pécsi 19. honvédgyalogezredben Búzás Antal sza­kaszvezetőnek, Dán József, Beczkó Ist­ván és Tóth István tizedeseknek, Papp János népfölkelő tizedesnek, Horváth Imre és Maul Károly tizedeseknek, F­e­r­­g­e­tt Gyula és Bányai István őrvezetők­nek, V­a­r­a­n­g­i János, K­o­m­l­ó­s­i István, Márton István és Kocsis György hon­védeknek, Pölzbauer Ferenc népföl­kelő őrmester, B­i­h­á­c­s­i Mihály népfölkelő tizedesnek a bronz vitézségi érmet adomá­nyozta. — Kereskedők és iparosok bevonulása. A honvédelmi miniszter táviratilag rendeletet intézett Pécs városához, amely szerint mindazon kereskedőknek és iparosoknak, valamint az ipari és kereskedelmi alkalma­zottaknak, akik felmentési kérvényük elin­tézéséről értesítést még nem kaptak és a polgármester engedélye folytán 1916. már­cius 31-ig polgári állásukban meghagyattak, azonnal be kell vonulniok. A ren­delet nem vonatkozik a mezőgazdákra, akik felmentésük végleges elintézéséig megma­radhatnak polgári állásukban.­­ Az ujüszögi villamostelep erőátvitele. Mint annak idején megírtuk Pécs városa a Dunagőzhajózási Társasággal szerződést kö­tött, amelynek értelmében Pécs városát a társaság újonnan létesített ujüszögi villamos­telepe látja el villamos árammal. Az erőát­vitel tárgyában ma délután N­e­n­d­t­v­i­c­h Andor polgármester és Rauch János fő­mérnök tárgyalást folytattak J­i­r­i­n­s­k­y Jaroszláv bányatanácsossal és Schőn­­g­u­t József bécsi magánmérnökkel a társa­ság villamossági szakértőjével.­­ A bolgár-magyar levelezőlapok. A bolgár vörös kereszt egylet támogatására alakult országos bizottságok nemcsak ember­baráti, hanem politikai célt is tűztek maguk elé, hogy a két nemzet viszonyát szívélye­sebbé tegyék. A gyűjtés ugyancsak szép eredménnyel járt a fővárosban és a vidéken egyaránt. Legutóbb azonban a bizottság a gyűjtés élénkítésére 100.000 magyar-bolgár testvériséget ábrázoló levelezőlapot bocsá­tott ki. A levelezőlapok vásárlói saját kezű­­ névaláírásukkal csatlakoznak a bolgár nem­­­zet üdvözléséhez. Az összegyűjtött levelező-i lapokat a bizottság a bolgár király és király­né elé fogja terjeszteni. — A szekszárdi diákok szinielőadása. A szekszárd-belvárosi kath. körben a húsvéti ünnepek alatt Hardy Ernő főgimnáziumi hittanár tanítványaival háborús jótékony­­célú előadást rendez. Ez alkalommal színre kerül Sik Sándor jeles fiatal költőnk „Ébre­dés“ című háborús vonatkozású ifjúsági színműve, melyet a budapesti kegyesrendi főgimnázium tanulói az Urániában nagy ha­tással mutattak be. 3. oldal.

Next