Dunántúl, 1916. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1916-05-02 / 100. szám
Kedd, május 2. DUNÁNTÚL Ünnep a csapatkórházban A Rozs és Lichtenberg emléktábla leleplezése Pécs, május 1. (A Dunántúl tudósítójától.) A közös csapatkórház zöldbe öltözött kertjét vasárnap délután ünneplő közönség, töltötte meg. A szétvált felhők mögött kibukkant a nap. Sugarai ott játszottak a kórház hideg falán, ott csillogtak az uniformisok fénylő gombjain, a lóbálódzó kardokon, a katonazenekar hangszerein. A nap melengette a nagy kőépületet, a hálákodó katonák szívét, a levegőt, amelybe beleharsogott a szónokok szava, a zenekar dallamos muzsikája. Az a nap tette meleggé, ragyogóvá az ünnepi hangulatot, amelynek jelentőséget az emberszeretet adott. A hála ült ünnepet. Azoknak a harcedzett fiuknak a hálája, akik súlyosan sebesülve, vagy élet-halál közt lebegve ott nyerték gyógyulásukat és ott kapták vissza az életet az eldugott Attila utcai csapatkórház fehér kórtermében. A sok szenvedés és fájdalom, a csaták tüzének nehéz napjai után sem lett keményebb a hős vitézek szíve, meglágyította az emberszeretet és nemessé tette ez a hála. Egyszerű katonák, akik a csapatkórházban kapták vissza az életet, hogy a gondos ápolást, a szeretetteljes orvosi kezelést meghálálják, mozgalmat indítottak maguk közt, hogy szeretetüknek, hálájuknak emléket állítsanak.A mozgalom nőtt, emelkedett a szeretet szárnyain, tisztek és legénység lelkesedéssel vitte a gondolatot a megvalósuláshoz, hogy a kórház épületében örök időkre hirdetője maradjon Rozs István dr. főtörzsorvos és Lichtenberg Sándor dr. ezredorvos embermentő munkájának. A kórház főparancsnokáról, Rozs István dr. főtörzsorvosról és a nagyhírű sebésztanárról, Lichtenberg Sándor dr. ezredorvosról egy fiatal szobrászművész, Eckert János domborműveket készített, ezeket Romesz György gyáros ércbe öntötte és a két dombormű egymással szembenézve márványlapra került. Ezt a díszes kivitelű emléktáblát leplezték le tegnap kedves, szép ünnepély keretében. A leleplezési ünnepélyen megjelent Visy László dr. főispán és Nendtvich Andor polgármester. A katonaság részéről Lippner Károly tábornok, állomásparancsnokon kívül megjelentek az összes Pécsett állomásozó ezredek, illetve zászlóaljak kiküldöttei, nagy számban voltak képviselve az orvosok és a polgári személyek is. Az ünnepély a kertben, közvetlen a lépcsőfeljáratnál folyt le. A katonazenekar hangjai vezették be a programmot. Ezután Fejes Károly tábori lelkész német, majd magyar nyelven mondott beszédében mutatott rá arra a nagy embermentő munkára, mely a háborús esztendők alatt a pécsi csapatkórház falai között nap-nap mellett tartott. Ennek a munkának sikere és eredménye két melegszívű ember nevéhez és munkájához fűződik, az egyik Rozs főtörzsorvos, a másik a már eltávozott Lichtenberg sebésztanár. A hálás szeretet emelte az emléktáblát, kéri a tábornokot, engedje meg, hogy lehulljon róla a lepel. Lippner Károly tábornok mondott ezután mély hatású beszédet. A rettenthetetlen hős katonák munkája mellett elismeréssel szólott arról az emberfeletti munkáról is, amely a front mögött folyik, ott, ahová súlyos sebeikkel vagy nehéz betegségben gyógyulásért menekülnek a vitéz katonák. Az orvosi tudomány, az emberszerető szív az, amely újra visszaadja az elvesztett épséget s egészséget. Örömmel adózik az ünneplő bajtársakkal Rozs főtörzsorvos és Lichtenberg dr. ezredorvos sikerekben gazdag működéséért. Majd csengő magyar nyelven folytatja beszédét a hadsereg legfőbb uráról, az apostoli királyról emlékezik meg meleg szavakban azzal a hőhajtással, hogy az Isten sokáig éltesse a királyt. Háromszor felzugó éljenzés közben, a Gotterhalte, majd a Himnusz hangjai után lehullott a lépcsőházban elhelyezett márványlapról a lepel. Az emléktáblát gyönyörű babérkoszorú vette körül. A márványlapra mindössze ez van rávésve: ,,1914—15—16.“ Az emléktáblát a kórház részéről Manovic1 Hermann főhadnagy vette gondozásba. Megható szép jelenet volt, amikor mankóira támaszkodva a szónoki dobogóra lépett egy sebesült harcos. Beszédet mondott nem a szónok lendületével, de az egyszerű ember egyszerű őszinteségével. Amikor meg-megakadt a meghatottságtól, elérzékenyült hangon bocsánatot kért. A katonák háláját és szeretetét tolmácsolta a főtörzsorvos és az eltávozott ezredorvos iránt. Beszédét azzal a szerény, hangú köszönéssel zárta: — Bocsánatot kérek... Ez a szerénység adott díszt a mankón járó hős katona beszédének. Az ünnepélyt a katonazene hangjai fejezték be. A napsugaras szép időben az ünneplőkről csoportkép készült, a távollévő Lichtenberg Sándor dr. ezredorvost táviratban üdvözölték. %%%%%%%%%%%%%%%%% Vasárnapi táviratok. Főhadiszállásunk április 30-iki jelentése: Orosz hadszíntér: Mlynovtól északra osztagjainkat túlerős orosz támadás elől újra visszavetettük azokból az előretolt állásokból, amelyeket az oroszoktól folyó hó 28-án elfoglaltunk. A tegnap jelentett foglyok száma több mint kétszázra emelkedett. Olasz hadszíntér: A front számos helyén folytatott tüzérségi harc élénksége nem haladta meg a szokásos mértéket. Időnként Görz városa újra tűz alatt állottt. Repülőink bombákat dobtak a Villa Vicentinánál levő olasz daraktáborokra. Az összes repülőjárművek szerencsés légi harc után sértetlenül tértek vissza. San Daniele del Friulinál egy repülőnk négy ellenséges repülő ellen állót harcban és ezek egyikét kényszerítette, hogy zuhanó repüléssel alászálljon. Az Adamello-szakaszon olasz osztagok, amelyek a Dosson di Genova felől nyomultak elő, a Topeteszorosban levő hadállásainkat támadják. Az április 28-ról szóló olasz hivatalos jelentés azt a teljesen valótlan állítást tartalmazza, hogy a mi gyalogságunk „egyre gyakrabban“ használ robbanó lövedékeket. Ezzel szemben csak azt állapítjuk meg, hogy az olasz népjogellenes cselekedetek (robbanó lövedékeknek, gázbombáknak használata, világosan megjelölt kórházaknak, kolostoroknak ágyúzása stb.) sokkal gyakrabban fordulnak elő, semhogy még megemlítenék. Délkeleti hadszíntér: Változatlan. A német nagy főhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér: Givenchy en Gohellenél az angolok több ízben megismételték ellentámadásaikat, anélkül, hogy eredményt érhettek volna el. A Sommetól északra és az Oisetól északnyugatra sikeres járőrharcokat vívtunk. A Maastól balra tegnap este nagyobb francia haderő támadta a Mort Homme-magaslaton levő és csatlakozólag a Caurette erdőcskétől északra eső vidékig levő állásainkat. A magaslat keleti lejtőjén folytatott szívós harcok után a támadást visszavertük. A folyótól jobbra az ellenségnek a Thiaumont-majortól északnyugatra ellenünk intézett előretörése meghiúsult. Egy német repülő Verdung Belleray felett három ellenséges repülőgéppel harcolva ezek egyikét lelőtte. Keleti hadszíntér: A Narocz-tótól délre az éjszaka folyamán még négy orosz ágyút és egy gépfegyvert, valamint 83 foglyot számítottunk be. Balkáni hadszíntér Nem volt újabb esemény. 3. oldal. Tanítónők szervezkedése Országos kath. tanítónőegyesület alakítása Pécs, május 1. A tanítónők is hozzáfogtak a szervezkedéshez. Vasárnap délelőtt Budapesten megalakították az egyesületüket. A közgyűlést megelőzően 10 órakor Szmrecsányi Lajos érsek az Angolkisasszonyok templomában misét celebrált. 11 órakor kezdődött az alakuló közgyűlés az Angolkisasszonyok dísztermében Szmrecsányi érsek és özv. gróf Károlyi Gyuláné elnöklésével. Szmrecsányi érsek nyitotta meg az ülést. Beszédében rámutatott a katholikus tanítónők országos szervezésének szükségességére,, amit mi sem bizonyít fényesebben, mint az ott összegyűlt közönség nagy száma. A szervezés irányelveivel foglalkozott azután az érsek, megjegyezvén, hogy, mint minden alkotás csak akkor maradandó, ha értékes anyagból van felépítve, úgy a katholikus tanítónők szervezkedésének is csak úgy lesz méltó sikere, ha minden erejükkel és tehetségükkel tömörülnek a megvalósítandó cél szolgálatában. Az érsek mély hatást tett elnöki megnyitója után, felolvasták csaknem valamennyi katholikus egyházfejedelemnek az egyesület megalakulására küldött üdvözlő leveleit. Ernszt Sándor dr. pápai kamarás, a katholikus Népszövetség vezérigazgatója terjesztette elő a jelölő bizottságnak a tisztikar választására vonatkozó javaslatát, melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Elnök lett: Szmrecsányi Lajos egri érsek, tiszteletbeli elnökké özv. Károlyi Gyuláné grófnét, alelnökökké pedig Czechner Irmát és Rabolt Ferencnét választották meg. Czechner Irma megköszönvén az előlegezett bizalmat, részletesen fejtegette, hogy az egyesület programmját, a tagok anyagi érdekein kívül különösen a hitélet mélyítését tűzte ki legfőbb feladatául. A közgyűlés azután Csernoch János bíbornok-hercegprímásnak és Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszternek üdvözlő táviratot küldött. A közgyűlést meleghangú táviratban üdvözölte a megalakulás alkalmából gróf Zichy Gyula dr. pécsi megyéspüspök. özv. Károlyi Gyuláné grófné buzdító szavai után, Szmrecsányi érsek az ülést bezárta. o®o9«9990000@999999009999999e9999f‘ Ä balkán harctér Kínos újság — Hivatalos jelentés. — A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. Főhadiszállásunkról jelentik hivatalosan május 1-én. Nincs újabb esemény. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettesei A helyzet változatlan — Hivatalos jelentés. — A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. A német nagy főhadiszállás jelenti Berlinbe május 1-én. Különös jelentőségű esemény nem történt. Legfőbb hadvezetőség.