Dunántúl, 1916. szeptember (6. évfolyam, 200-222. szám)
1916-09-01 / 200. szám
A menekülők elhelyezése Budapest, augusztus 31. (A Dunántúl telefonjelentése.) A kormány a határszéli vármegyék menekültjei elhelyezéséről a következőkép gondoskodott: Szeben és Alsó-Fehér megyékből Bács- Bodrogba, Hunyad és Krassó-Szörétsy megyékből Hajdú és Szabolcs megyékbe. Háromszék megyéből Jász-Nagy-Kun- Szolnok és Békés megyébe. Brassó, Fogaras és Kisküküllő megyékből Torontál, Csanád és Csongrád megyékbe viszik a menekülteket. Ez ügyben Boda Dezső főkapitány elnökletével ma délelőtt nagy tanácskozás folyt a rendőrségen. Intézkedés történt, hogy a menekülteket egyelőre a Tattersalban, a népszállóban és üresen álló iskolákban helyezzék el. Weisz Manfréd lőszergyáros Erdélyből érkező bármennyi munkást felveszi gyárába, valamennyinek munkát ad, elszállásolásáról és élelmezéséről is gondoskodik. A két pályaudvaron eddig összesen 8000 menekülő érkezett Budapestre, akiknek legnagyobb része az intelligens családokból került ki. A főváros ingyenes lakásközvetítésről gondoskodik a menekültek részére. A menekülteket segítő bizottság Budapest, augusztus 31. (A Dunántúl telefonjelentése.) A képviselőház olvasóterében ma délután megalakult az erdélyigi segélybizottság. Az értekezleten jelen voltak az összes erdélyi képviselők. A bizottság elökévé Dánies Gábor bárót választották meg. A bizottság elhatározta, hogy mindennap tanácskozni fognak, központi irodát állítanak fel. Mindkét budapesti pályaudvaron 6 órán keresztül felváltva egész napon át két-két képviselő fog a menekültek rendelkezésére állani. Az értekezlet kebelében szűkebb bizottság is alakult, amely a kormánnyal állandó érintkezésben fog állani. Ez a bizottság már tárgyalt is Szterényi államtitkárral. Polónyi Dezső képviselő egész évi képviselői tiszteletdíját a menekültek részére ajánlotta fel. Darvas Fülöp jelentette az értekezletnek, hogy a kormány csak egy koronát ad naponta a menekülteknek. Ez az összeg oly csekély, hogy a megélhetés belőle teljes lehetetlenség. A főváms által tervezett ebéd maga 1 - 20 fillérbe kerül, míg az egész napi élelmezés 3 koronát igényel. Dániel Gábor javasolja, hogy a kormányt kényszer""esér" arra, hogy a menekültekről megfelelőleg gondoskodjék, bármennyibe kerüljön is. Ezt a kívánságot követelésként állítják fel a kormánnyal szemben. Sümegi Vilmos bejelentette, hogy a balatonboglári és balatonlellei tulajdonosok összes nyaralóikat felajánlották a menekülteknek. ___ _________ A Magyar Általános Hitelbank 100.000 K, a Magyar Bank 25.000 koronát adományozott a menekülteknek. Nágy 11 Marcsi vállalkozó 40 menekültnek hajlékot és élelmezést biztosított. DUNÁNTÚL Péntek, szeptember 1. Falusi élet a háború alatt Néhány adat egy baranyai községből Pécs, augusztus 31. A falusi életről számol be lapunk egy olvasója A falu háborús életviszonyait ismerteti. Beszámolójából néhány szomorú adat vetődik felszínre, azért amikor visszaadjuk itt a cikket, nemakarunk tükröt tartani vármegyénk elé, de rá akarunk mutaatni arra, hogy milyen nagy és nehéz feladatot ró a mai idők súlyos helyzete a falu vezetőire, elsősorban pedig a papságra és a tanítókra. Komósy Márton tanító megfigyeléseit az alábbiakban közli lapunkkal: „23 év óta mint tanító működöm a Dráva közelében levő egyik sokac községben. Ez idő alatt bő alkalmam nyílt községem lakóinak erkölcsi, társadalmi és művelődési viszonyait behatóan megismerni. De különösen a mostani háborús időkben tettem megfigyelésem tárgyává népem életviszonyait és lelki megnyilvánulásait. Bizony fájdalommal konstatálom, hogy, népem a mostani súlyos háborús időben minden tekintetben nagy mértékben megváltozott. A régebbi időben fennállott emberbaráti s egymás segítésében megnyilatkozó kölcsönös szeretet egyszerre eltűnt lelkükből s helyébe a gőg, az egymást zsaroló szenvedély és részvétlenség lépett. Ennek a sajnálatos ténynek bizonyítására a többi közt csak azt említem meg, hogy míg az előbbi években pl. egyik a másikának csupa szívességből elvitt egy-két zsák gabonát a 7 kilométernyi távolságban levő malomba, vagy piacra, legfeljebb 1—2 deci pálinkát fizetett az illető jószántából, míg ellenben most ugyanoda 1 zsák szállításáért 2 koronát és szeszes italt is kérnek meg a hadbavonultak hozzátartozóitól is. Így van ez minden esetben. Nem tudják már mit kérjenek, ha egyik a másikának valami munkát végez, vagy elad valamit. Méltányosság és a szegényen való szánalom ismeretlen jogaknak. Ámbár hatóságilag meg van állapítva minden munkáért követelhető maximális díj, de arra nem adnak semmit s nem is mer arra hivatkozni az, akinek munkásra vagy igás napszámosra van szüksége. Fájdalommal tapasztaljuk azt is a faluban, hogy a vallásosság is a háború folyamán nagy mérvben csökkent, ami az eddig előadottakon kívül abból is kitűnik, hogy a templom a vasárnapi istentiszteletek alatt majdnem üres, mert az itthonlevők nem igen járnak templomba, de még sokan a gyermekeket sem engedik oda, pedig a mostani nehéz időben nagyon üdvös volna, hogy mindenki minél buzgóbban látogassa az Isten házát. Súlyos következményeket maga után vonható nagy baj az is, hogy az anyák vagy nem tudják,vagy nem akarják gyermekeiket a kellő mértékben fegyelmezni. Erről személyesen meggyőződtem, mert a napokban tanulóim szüleit otthonukban felkerestem és érdeklődtem gyermekeik magaviseletéről és bizony sokan panaszkodtak, hogy nem bírnak velük. Többen őszintén bevallották, hogy gyermekük örömmel menne templomba, de ők nem engedik, mert vagy nincs ünnepi ruhájuk, vagy megszokásból, mert ők sem járnak. Még azt is kilátásba helyezték, hogy a lábbeli hiánya miatt iskolába sem fogják járatni gyermekeiket, de azért nagyban füstölnek a hadisegélyes asszonyok kamasz fiai is. Nem folyatom tovább ezeknek a visszatetsző eseteknek felsorolását, hanem csak azt mondom, hogy most, m'!Az atyák legnagyobb része a harcmezőkön elképzelhetetlen szenvedéseken és fáradalmakon megy keresztül, hogy édes hazánkat, csendes otthonunkat minden oldalról ránk támadt ellenséggel szemben hős vérük ontásával végső leheletükig védelmezzék s egyrészt pedig oly sok viszontagság után a családi tűzhelytől, drága hazánktól távol idegen országban, ellenséges arcoktól környezve tettesük a honvágytól gyötört szomorú életüket. — az anyáknak hatványozott kötelességük, hogy gyermekeiket Istenfélelemben a legnagyobb gonddal neveljék, mert ők tartoznak elsősorban felelősséggel, hogy a mai fiatalságból fejlődő nemzedék Istenfélő, hazaszerető legyen. Mi tanítók hiába fáradozunk, küzködünk ebben az irányban az iskolában és azon kívül is, ha a szülők és a társadalom többi tgja munkánkat hathatósan nem támogatja. Igazán nehéz problémának látszik annak megoldása, miként lehetne a nép lelkéből a belopódzott gőg, kíméletlenség, kapzsiság és zsarolás vágyát és a többi érzelmet kiirtani és helyébe az Istenfélelem, emberbaráti szeretet, jámborság, könyörület s a többi nemes érzelmeket, — melyeket a hirtelen kitört háboru szele lelkéből oly hamar, úgyszólván gyökerestől kitépett — visszaplántálni. Ha minden arra hivatott tényező nem nézi közömbösen a mai társadalom hibáit s gyarlóságait, s ha szivünkben a felebaráti szeretetnek legalább parányi szikrája szunnyad, ha mindnyájan erőnkhöz mérten törekszünk a mutatkozó társadalmiferdeségek és bajok kiirtására, jó példaadásunk által az erkölcsök nemesbítésére, akkor remélhetjük, hogy fáradságunkat, ha nem is teljes, de legalább némi siker fogja koronázni.“ Eddig szól a falusi megfigyelésekről adott beszámoló. Mint valami rosszat sejtő figyelmeztető hang szól ez az észrevétel és rátereli figyelmünket a falusi életre. A jövőért való aggódás késztet bennünket arra, hogy felszínen tartsuk a falusi élet kérdését, foglalkozzunk a bajokkal és felkínáljuk laphasábjainkat azoknak, akik a falusi nép közi megfigyeléseiknek, tanácsaiknak közlésével előmozdíthatják azt a törekvést, amely mindnyájunkban él, hogy a magyar jövő szebb és jobb legyen. A francia harctér Tüzérségi és felderítő harcok — Hivatalos jelentés. — A miniszterelnökségi sajtóosztály távirata. A német nagy főhadiszállásról jelentik augusztus 31-én. Az ARMENTIERES felett és alatt húzódó arcvonal szakaszon az ellenség élénk tevékenységet fejtett ki. Heves tüzeléssel megkísérelt rajtaütések kapcsán előremenő felderítő osztagait viszszautasították. RODINCOURT-nál Arrastól északra egy német járőr az angolok árkában több foglyot ejtett. A SOMME mindkét oldalán a tűzharc továbbra is nagy hevességgel folyik. Utólagos jelentés szerint tegnap reggel MARTINPAICHE-től délre elveszett az ellenséges ásások felé előugró egyik árkunk. A MARS területén, FLEURY mellett vívott kisebb kézigránát harcoktól eltekintve, nyugalom uralkodott. Ludendorf, első főszállásmester.