Dunántúl, 1917. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1917-02-01 / 26. szám

Csütörtök, február 1. A központiak a semlegesekhez Kezdődik a legélesebb hadviselés B­é­c­s, január 31. A bécsi és külföldi sajtó képviselőit ma este 6 órára a külügyminisztériumba hívják össze, ahol a központi hatalmaknak a sem­leges államokhoz intézett­­válaszjegyzékét ismertették­­meg velük a következő magya­rázat kíséretében: — A központi hatalmak alapos mérlegelés után végre elhatározták, hogy a háború­nak teljesen véget vetnek. Mint­hogy ez békés után­ nem sikerült, a leghatá­sosabb eszközökhöz fognak most nyúlni, habár tudják, hogy ezek a rendszabályok a semleges államokat kellemetlenül érintik. Másrészt azonban a semlegeseket a központi hatalmak ellenségei blokálták és ha most a központiak rendszabályai kellemetlenek is, még sincs más út. — Mi mostanáig, a legvégsőkig vártunk. A központiak a legvégsőt kísérelték meg, amikor felajánlották a békét. Miután azonban ellenségeink azt visszautasították, a leg­élesebb hadviselésre kerül a sor. Magától értetődik, hogy ilyen határo­zatot nem mindjárt hoztak, hanem hosszú ideig meghányták-vetették a teendőket. Másrészt azonban nem szabad azt hinni, hogy mi nagyon szorongatott helyzetben volnánk, mert a német haditengerészet nagy része T­­­e­r­p­i­t­z nagradmir­álissal az élén már jó ideje 2 évvel ezelőtt­­ kö­vetelte a szigorított tengeralattjáró háborút. Miután most ''évre erre a lépésre elhatá­roztuk magunkat, mindent hosszan mérle­geltünk és el vagyunk tökélve, hogy a há­­m­rist minden renndelkezésünkre álló eszköz­zel megrövidítsük. Mindent meggondoltunk, ami ebből támadhat és el vagyunk szánva, hogy minden következményét viseljük­. — Óvóintézkedések történtek részünkről, hogy azok a semleges hajók, amelyek feb­ruár 1-én a zárlati zónák közelébe érkeztek, megkíméltessenek. A zárlati zónákba eső kikötőben, időző semleges hajók február 5. előtt biztonságban hagyhatják el a kikötőt. A jegyzék ezzel végződik: — Teljes bizalommal szárazföldi és tengeri haderőnk bevált bátorsága és derekassága iránt lennek Ausztria-Magyarország és a vele szövetséges hatalmak keserű elszánt­sággal, de egyúttal azzal a biztonsággal is a háború e következő komoly fázisába, hogy az olyan eredményekre fog vezetni, amelyek az évekig tartó küzdelmet végleg eldöntik s ezzel az anyagi és véráldozatokat igazolni fogják. Az Amerikához intézett jegyzék beveze­tése elmondja, hogy tudomásul veszi Wil­­sonnak az Egyesült Államok szenátusához intézett üzenetét, tartalmát figyelmes mér­­levődés tárgyává tettük, de meg kell állapí­tanunk, hogy WHsonnak a maradandó béke létrehozására irányuló óhajtását már az a visszautasítás is meghiúsította, amelyben Ausztria-Magyarország és szövetségesei­­békeajánlata az ellenségnél részesült. Wéme*­ieowték Hwati&hojE és Framrssmi'viT****?©* - Wolff-ügynökség jelentése. — Berlin, január 31. A német kormány az amerikai és spanyol nagykövetség útján jegyzéket intézett az angol és francia kormányhoz a kórházha­­jókkal űzött visszaélés tárgyában. Az ango­lok és franciák a genfi egyezmény ellenére a kórházhajókat már hosszú idő óta csapa­tok és muníció szállítására használják. A német kormány nem tűrheti, hogy a főharc­térre továbbra is a vörös kereszt jelvény védelme alatt szállítsanak csapatokat és mu­níciót. A jegyzék kijelenti, hogy ezentúl a német kormány nem fog ellenséges kórház­­hajót tömi a La Manche-csatornában. DLNANTIL 3. oldal tisztviselők konyhakertje Ráesett Itt érdeklődök jelentkezzenek Pécs, január 31. A megélhetés nehézsége, a drágaság, a pia­cok üressége és a gazdasági háború szervez­kedésre szólít és olyan intézkedések megté­­­­telére késztet, amelyek enyhítnek a megélhe­tés nehézségein. Ez a körülmény vezette a közélelmezési hivatalt és Pécs város polgár-­­­mesterét arra az eszmére, hogy a tisztviselők­­ helyzetének meg­könnyítése végett tisztviselői konyhakertet létesítsenek Pécsett is. A 19-es honvédgyalogezred konyhakerje gyönyörű és követendő példaként áll előttünk. Nendt­­vich Andor polgármester ma bocsátotta ki felhívását, amely a következőket tartal­mazza: Az országos közélelmezési hivatal elnöké­nek körirata nyomán a város hatósága tőle telhetően az eddiginél is szélesebb körben mó­dot kíván nyújtani a háborúval kapcsolatos gazdasági hátrányok s az élelmezés nehézsé­gei által érzékenyen sújtott, megszabott fize­tésű tisztviselők élelmezési lehetőségeinek a fokozására és megjavítására. Erre a célra — a szövetséges külföld pél­dája szerint — a legalkalmasabb eszközöknek egyike a tisztviselők részére családi konyha­kertek létesítése, amelyeken a tisztviselők, il­letőleg családjaik a maguk számára alig szá­mottevő költséggel zöldségnemű­eket termel­hetnek, esetleg néhány darab szárnyast vagy a közélelmezés szempontjából hasznos más háziállatot is nevelhetnek. Ilyen konyhakertek létesítését a város ha­tósága a folyó 1917. gazdasági évben is a vá­ros közönségének tulajdonát képező és alább felsorolt egyes ingatlanoknak 50—100 négyszögöl nagyságú részletekben nagyon mérsékelt összegért történő haszonbérbeadá­sával hajlandó előresegíteni és támogatni. A haszonbérletre a város területén alkal­mazott bármely állami, törvényhatósági vagy magántisztviselő (tisztviselő és egyéb alkal­mazott) igényt tarthat, ha kötelezi magát arra hogy az 1917. gazdasági évben a neki átadandó területet konyhakertészet , céljaira tényleg megművelni, termelvényeit saját élel­mezésére fordítani, a termelésnek esetleges feleslegeit pedig a város piacán, illetőleg a helyi közfogyasztás céljaira forgalomba hoz­ni fogja. A szükséges vetőmagvak biztosítá­sáról az országos közélelmezési hivatal el­nöke gondoskodni fog. Nendtvich Andor polgármester felhívja­­ mindazokat a tisztviselőket, akik a fentebb­­ jelzett módon és feltételekkel konyhákért cél­­­­jaira területet igényelnek, igényüket a városi­­ gazdasági felügyelőnél (városi székház, 111. emelet 82.) legkésőbb február 10. napjáig,­­ bármely hétköznapon délelőtt ti—V21 órák '' között jelentsék be a terület kijelölés és elő­­­­jegyzés végett Későbbi jelentkezések nem ve­­­­hetők figyelembe. A tisztviselői konyhakertek létesítésével kapcsolatos kérdések elrendezésének meg­­könnyítése végett február 4-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor a városi székház közgyűlési­­ termében (II. emelet 56 ajtó) értekezletet tar­tanak, amelyre az érdeklődőket ez után hív­ják meg. Az egyes területrészek kiosztása kérdésé­ben a város tanácsa az előjegyzések lezárása után fog határozni és az eredményt az érde­keltekkel külön fogja közölni . A konyhakertek céljaira a város hatósága által felajánlott városi ingatlanok és megkö­zelítő nagyságuk a következők: 1. A szigeti külvárosi közlegelőnek, a pécs­­barcsi vasúttól délre, a pécs-dolnji miholjáci vasúttól s a városi új ü­ritőteleptől (úgyneve­zett composttelep) nyugatra, a volt Eszer­­pusztához bevezető úttól északra fekvő 14 hold 1000. négyszögöl nagyságú részlete. 2. A Bajnok- és Szabadság-utcák és a Ju­­lián-internátustól délre, a kórházi ároktól ke­lere fekvő 7 hold 360 négyszögöl terület, melynek egy része a Szabadság-utcától nyu­gatra, a kórházi árok mentén, a Ráth-utcáig húzódik fel. 3. A Légszeszgyár-utca végében, ennek ke­leti oldalán, a vasúti átjáró alatt, a püspöki uradalom konyhakertjével határos és attól délre fekvő 1 hold ngyságu bér­föld. 4. A közvágóhíd déli kerítése és a nagy­csatorna között­­levő körülbelül 200 négy­szögöl nagyságú terület. 5. A központi temető északi kerítése és az Árpádi-út mentén fekvő 1 hold 81 négyszögöl nagyságú terület. 6. A tettyei kőbánya felett 2 parcellában levő összesen 1 hold 51 négyszögöl nagyságú terület. 7. A gyárvárosi állomástól délre, a Mohácsi országúttól keletre és Weisz Ármin gazda­sági majorjától északra fekvő 3 parcella, ösz­­szesen 6 hold 490 négyszögöl nagyságban. Felkéri a polgármester azokat az ingatlan tulajdonosokat, akik a tisztviselői konyhker­­tek közérdekű céljaira a város hatósága útján kisebb-nagyobb területet hajlandók átenged­ni, illetőleg haszonbérbe adni, ezen szándéku­kat s a feltételeket ugyancsak a város gazda­sági felügyelőjénél február 10-ig délelőtt 11—1 21 órák között jelentsék be. Ügyvédi gyakorlatiét felfüggesztett képvis­lő (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Budapest, január 31. Az ügyvédi kamara fegyelmi választmá­nya tegnap tartott ülésén J­ár­m­y István dr. ügyvédet függetlenségi párti képviselőt ügyvédi gyakorlatának 3 évi felfüggeszté­sére ítélte. Jármyt azzal vádolták, hogy Lukácsy Lajos aradi ügyvédet, aki G­y­u­l­a­y István gróf magyar és olaszor­szági birtokainak 20 évig volt jószágkor­­mányzója, ettől az állásától elütötte, de megbízójának ügyeit sem kezelte hűsége­­­sen. A másik vád az volt ellene, hogy Bat­thyány Zsigmond gróf volt képviselő egyik birtok­vásárlási ügyében nem járt el helyesen. A tárgyaláson kihallgatták Gy­u­l­a­y gró­fot, Lukácsy Lajost és Baross Jánost. Az utóbbinak tanúvallomása azonban annyi­ra ellenmondó volt, hogy Székely Imre dr. a vád képviselője ellenezte megesketését. Pa­p­p József dr. elnök azonban elrendelte az esküt, azzal, hogy a vallomás értékét a bíróság tagjainak ítéletére bízza. Jármyt végül bűnösnek mondták ki az ügyvédi per­­rendtartás 68. szakasza alapján, amely ki­mondja, hogy aki magaviselete által az ügy­védi karra becsületét, tekintélyét sérti, ez­által tiszteletre és bizalomra méltatlan.

Next