Dunántúl, 1917. március (7. évfolyam, 49-75. szám)

1917-03-01 / 49. szám

2. oldal­­ szeütközött a törvénnyel, vele is levonatja a konzekvenciát. A központokat a háború után nem tartja fenn­. A kényszer rendszabásokból csak annyit tart fenn, amennyi szükséges. Kijelenti, hogy sem a Haditermény, sem más társasáit jövedelméből párt célokra egy fil­lér sem jut. A jövő aratásig el vagyunk látva. Részleteink elegendők. Bizonyos azonban, hogy addig önmegtartóztatásra van szüksé­günk. A közönség fegyelmezettségét fontos­nak tartja. Az ipari cikkek maximálásával vi­gyázni kell, mert egyes cikkek termelése, be­hozatala, egyszerűen megszűnnek­. Litterényi beszéde arra alkalmas, hogy Ausztriában és Németországban magyar bőséget higyjenek, holott nálunk bőség nincs, mégis Ausztriával és Németországgal szemben megtettük köte­lességünket. Belpolitikai kérdésekben nem ért egyet Andrássyval, ha ő pártközi békét akar, miért tör ellene. Koncentrációs politikának nem híve. Tiltakozik az ellen, hogy az osz­trák kormány alakulását úgy hirdették, mint magyarellenes erők egyesítését. Híve a de­mokratikus politikának. Földet, egzisztenciát és boldogságot kell adni a népnek, jogokat is, de amíg a jogok előfeltételei nincsenek meg, könnyelműség volna a jogokat megadni. (Ill­­enzés a jobboldalon.) Személyes kérdés Paffem­­cini György őrgróf személyes kér­désben szólal fel. Tisza azt mondta, hogy ő a Fi­at elbánik jóvoltából több közgazdasági­­vádadat igazgatóságában ifi'­beim, tehát mó­djaiban lett volna teljes tájékozást sze­rezni a Fi­desz au­rikal k­apcsolatos Mtindus ügyeiről. Kijelenti, hogy amióta a fronton vén, a séta minden igazgatósági tagságáról lemondott oly formán, hogy a tentrémeket , hadbavonult tisztviselők családja javára engedte át, amiig lemondását eli­tézik. A Magyar Cukoriparnál megtartotta igazga­tósági tagságát. Fűnek megvan az oka, de ezt máskor mondja el Minisz csak néhány közgazdasági állása van. Hajlandó azon bani minden ilyen jövedelmét, ezrede­s­ek hajktjai javára felajánlani, ha a munkapártból lega­­­lább tizen követik példáját. Másik pr­opozí­­ciója az, hogy hajlandó lemondjan­k­ m­ Síiden­­ olyan összekötte­tésekről, pedig etz súlyos ká­rokat o­kozna neki, ami a Hiteelbankkal és kiágazó intézményeivel­ függ össze, hial T­i­­s­z­a lemond minden b­ol­y­ahn v­i­­s­z­o­n­y­r­ó­l, a­­m­i kö­z­t­e é­s a Hite 11 b­aj­to­k vagy e m­­in­e­k valamely k­o­n­­­zorciu­ma között v­a­n. Kitör a vihar­­ Tisza István gróf miniszterelnök kijelenti, hogy az ő birtokának egy rés­zét a Magyar Kenderipar részvénytársaság veh­e­ át, amely összeköttetésben áll a Hitelbankkal­. Ha Pal­lav­i­ci­ni erre akar utazni, ez oly ízlés­telenség, amellyel nem kijusjn foglalkozni. Erre óriási vihar tart ki a baloldalra. A vihar m­integy 10 percig tartott. A Károlyi­­pártban levő képviselők felugráltak s n­éhá­­nyan a néppártiak és alkotmán­ypártjiak kö­zül is. Állandóan kiáltják: — Rendre, rendre a minisztereln­ököt! Az elnök folyton, csenget. A képviselők a padokat verik és fenyeg­etőleg kiáltoznak a munkapárt felé. Károlyi Gyula gróf beszélni akar, de per­ceikig nem jut szóhoz. Beck Lajos, Justh János, Szm­recsányi György, Bartók János, Lovászy Márton és mások folytonosan harsogják: — Rendre, rendre a minszterelnököt! — Micsoda elrüktigazság ez? —­ Nem akarja rendre utasítani a minisz­terelnököt! Szász Károly elnök rekedtté kiabálja ma­gát. Valamennyi közbek­iáltót rendre uta­sítja. Az elnök folyton beszél, de egy szavát­ sem­ lehet érteni. A vihar végre némileg csillapodik, úgy hogy az elnök végre szó­hoz jut. Az elnök hivatkozik arra, hogy már több­ször bizonyságot tett pártatlanságáról. A baloldalon kórusban kiáltják: Soha, sóha!­­Az elnök újra rend­reutasitja a közbeszóló­kat, köztük Szm­recsányit, Lovászyt. Károlyi Mihály gróf végre nagy nehezen szóhoz int. Sajnálja, hogy beszélnie kell, miért az ő álláspontja is, az, hogy az elnök­nek rendre kellett volna utcánljttatnia Tiszát­. (Viharos tetszés az ellenzéken. Zaj a munka­párton..) Nagy Sándor: Micsoda dolog ez? Pál Alfréd: A kedves apósát védi.. Domahidy Viktor munkapárti közbeszól. Az elnök­öt is rendreutasítja. Azután fi­­gy­el­mezt­eti Károlyit, hogy az­ elnököt nem szabad kritizálni. Lovászy Márton: Teljesítve az elnök a kötelességét. Az elnök rendreutasítja Lovászyt. A vihar újból kitör. Szmrecsányi György, Beck Lajos, feli ugrálnak. Hogy mit kiabál­nak,, nemi, lelhet megérteni. Károlyi Mihály m­­óf­­fia az elnök meg­­fűtése előtt nem hajlok meg. (Taps a balok­­­srt­., Zaj a munkapárton.) Felkiáltások jobbról. Kötelessége megha­jolni. Az elnök rendreutasitja Károlyit. Károlyi Mihály gróf ingerülten kiáltja: Az elnök engem huszonlöts­zör, vajgy százhu­­szonötször is­ rendre utals,ha­ nem éötödöm vele. Pál Alfréd: l­­o!Sárgróf. Az elnök újból rendre eltakitja Károlyit. A bal­ old­alról még mindig folyton kiáltoz­­zá­k: Rendre, rendr­e a miniszte­relnö­köt. Szm­recsányi György teljes tüdőből kiált­ja: A miniszterelnököt utasítsa rendre. Az elnök folyton csenget, amíg a zaj las­san elül. Károlyi az amerikai útról Károlyi Mihály gróf végre elkezdheti be­szédét. Régen óhajtott már megtám­­adtatása miatt felszólalni, de beteg volt. Most azon­ban már nem hallgathat. Elmondja, hogy miért mentek ki Am­e­riká­ba. Szándékuk az volt, hogy lelki kapcsolatot teremtsenek az ott kinn élő két millió magyarral. Meggyő­ződése, hogy az akkori viszonyok között helyes volt, ha a künn élő magyarok meg­hatják, minő politikát folytat itthon az el­lenzék. Kritrrritikáról künn nem volt szó, kizárólag a belpolitikát bírálták. Az Ameri­kában gyűjtött pénzre nézve megmondta, hogy nem választási célra, hanem propa­gandára, népgyű­lések tartására kérték és szándékuk volt ezekre a célokra valamint a törvény által megengedett választási költsé­gekre fordítani. Ez a mi pártkasszánk gene­zise. A munkapárt is m­egcsinálta a­ maga pártkasszáját a bankoktól. A bankokat zsa­rolták. OliNAilt JUL ' 1 Csütörtök, március 1. Az elnök Károlyit ismét rendre utasítja. Károlyi: A rendreutasítást nem fogadom ek Igazat beszélek. A bíróság ikonstátálja. M­i 1 H ók a t ,gy­üjtöttek. Nagy Sárulor: Mémiyi az amerikai pénz? Justh János: Az nem, topott pénz. Beck Lajos: Nem kerületeket vásároltunk vele. Károlyi Mihály gróf fezzel végzi beszédét: A mi pénzünk tiszta, az önökének szaga van. Cserny Károly és Zlinszky István szólal­nak még fel személyes kérdésben. Azután az elnök a­ vitát berekesztette és áttértek az i­n­t­er­pe­­lláci­ók­ra. Interpellációk Prészly Elemér a hadifoglyok sorsa felől, érdeklődik. Tisza István gróf miniszterelnök azt vá­laszolja, hogy külföldön levő hadifoglyaink érdekében minden lehetséges intézkedés megtörtént. Pallavicini György őrgróf a Gazdaszövet­ség ügyét teszi szóvá. Interpellációjára vá­laszt nem kapott. Sümegi Vilmos a papírhiány miatt emel szót. __ ' 'A Tisza ugyanazt válaszolja, amit már­ egy­szer mondott. Az osztrák k­ormánn­yal tár­gyalások folynak, hogy az osztrák papírgyá­rakat a megegyezés szerint vállalt kötelezett­ségeik teljesítésére rászorítsák és rendesen száll­ítsanak papírt. Ezzel az ülés negyed 10 órakor véget ért. A budapesti lapok terjedelmének újabb csökkenése (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Budapest, február 28. A fővárosi lapok holnapi március 1-i szá­mukban fogják bejelenteni, hogy a papírhi­­ány folytán ismét kénytelenek a lap terjedel­mét csökkenteni és pedig 8, 6, 4 és 2 oldalra. Bíznak a lapok abban, hogy ez a csökkentés csak átmeneti lesz és hamarosan helyreáll a rend. ■ fff Ban^iS'SBiBVEXgliaBSiaaSSESKHlBSiBIBSBBBlEBMN­BB ítélet a nagyváradi szállí­tások ügyében (A Dunántúl tudósítójának telefon jelentése.) B­u­d­a­p­e­s­t, február 28. A kir. Kúria ma a nagyváradi vesztegetők ügyében megváltoztatta a törvényszék ítéle­tét, amelynek minősítését megsemmisítette. A Kúria Weinbergernét, mint tetest 1 évi fog­házra és 2000 korona pénzbüntetésre, Ador­ján Emil dr. ügyvédet 1 évi és 3 hónapi fog­házra, 100 korona pé­­zbü­ntetésr­e, Balog Leó Lajost 8 havi fogházra és 500 korona pénzbüntetésre ítélte és mellékbüntetésként 2 évi hivatalvesztést mondott ki. i­ ­s olasz sirénhiány (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) L­u­g­a­n­o, február 28. Az olasz szénhiány és a búvárhajóharc ha­tása feltűnően meglátszik abban, hogy hol­naptól kezdve 12 vonattal kevesebb közleke­dik. A mellékvonalakon az üzem teljesen szü­netel­ .

Next