Dunántúl, 1917. augusztus (7. évfolyam, 174-198. szám)
1917-08-01 / 174. szám
4. oldal. DUNÁNTÚL ! Élet az osztrák császárvárosban Bécsi levél Bécs, julius 29. Pénteken, szombaton s ma vasárnap reggel is még hol sűrün, hol meg ritkábban hullott alá az áldásos eső. Ma délután azonban már ragyogóan mosolygott a nap, csillogó fényében fürösztötte az esőcseppes leveleket s mindinkább nekibátorodva egyre több és több hősugarat lövell rájuk, hogy azutáni annál nagyobb ereimmel és büszkeséggel űzhesse a felfrissült levelekkel kacér játékát. Mily üde most a természet, a levegő is mily ózondús és végtelenül kellemes, különösen itt kinn: a Praterban, ebben a hatalmas nagy népligetben, ahol nemcsak ringlispil, mozi, műpofozó, céllövősátor, hadikiállítás, gyorsfényképező, cirkusz, dohánytőzsde, virszlis bódé, nyakatörő vonat, mesebeli világokat feltáró, Hamupipőke életét, a világ végét, a boszorkányok éjjeli táncát, a pokolbeli büntetést, a gyermekfaló szörnyóriást s a tündérek titokzatos országát, stb. bemutató rejtelmes barlangok, verkli, cigányzene, katonabanda, női zenekar, síp, hegedű, dob, fuvola, cintányér, trombita, emberi hang és fütty,primadonnázó, udvarban színdarabozó korcsma, jobb vendéglő, első-, másod-, harmad-, tizedrangú kávéház és lebúj, balra és cseléd, tiszt és urínép, kicsi és nagy, piros, fehér, zöld, sárga, kék lila, fekete, pepita és minden lehető és lehetetlen színű ruha, kalap, kendő, csákó és hajadonfő, csizma, cipő, bocskor, fatalpú papucs és meztéláb, sétabot, mankó, lovaglópálca és esernyő, német, magyar, lengyel, tót, szlovén, talián, cseh beszéd, ének, lárma és zsivaj, tolongó, nevető ezrek, hullámzó embertömeg, száguldó autó, villamos és fiaker vegyüléktelen zagyvalékba, úgy, hogyha a sok tárgy, hang, szén füstté válna, oly fekete lenne a füstfelhő, hogy még a napot is elsötétítené és sűrű homály borulna a földre, — szóval nemcsak hangos lárma, idegrontó zsivaj, bolondos kiabáló jókedv és a mindenféle mulatozásnak és a mulatozóknak sokfaju és szint keveréke van a Praterban, de találunk itt távol a zajtól pompás sétahelyeket, idegcsillapító fasoros üdülőhelyeket, ahol friss, üde a levegő s ahol szivesen elvan az ember akár órákig is. Itt sétálok ma is, — mint igen sokszor máskor is, — és nagy adagokban szívom az egészséges levegőt, — hisz ezt még jegy nélkül adják! De bizony a levegőből meg nem élhet az Ur jámbor szogája" sem, azért betértem a „Kadermann“ - hoz. Igen nagy vendéglő, nyári és téli helységekkel, fásított udvarral. A műveltebb közönség jár ide. Az udvari s az udvarral határos helyiségek zsúfolásig tele vannak. A zenészek kifogástalan precizitással játszák egymásután a szebbnél-szebb darabokat, amelyeket a kellemes beszélgetésben itókája mellett üldögélő hálás közönség tapsával honorál. Milyen csendes, nyugodt, előkelően víg és jókedvű ez a bécsi nép! Valóban „gemütlich" ez a császárváros, mint az osztrák sógorok szokták mondani! Mennyi finomság és jónevelés! — igy tünedeztem magamban s az emlékezés szelíd szárnyain gondolataim haza röpültek. Egyszer csak azon vesszem magam észre, hogy — mint szivarom füstje, — oszlanak széjjel hazaszálló gondolataim; lárma, zsivaj játszik fülembe az elhallgatott zene helyett; hét óra van — pauza, itt a vacsora ideje; ósdi, van most tülekedés, tolakodás, mindenki a belsőbb termekbe, közel a konyhához igyekszik, ha nem lehet szép szerével, hát könyökkel, erővel. Gyermekkoromban az iskola bezárása után tanítóink vezetés alatt évenként kivonultunk az újverbászi „kiserdőbe", hogy a júniusi „fiatálison" búcsúzzunk el az iskolaévtől. Mintha csak ma történne, úgy emlékszem rá, hogy hogyan verekedtünk, tolakodtunk a „cukros kifliért", pedig hát mindenkinek jutott. Ez a gyomorcél —irányos tolakodás kicsinyített míniatűrkiadásos kismiska ahhoz a tolakodáshoz képest, amely most itt volt. Pincér, pincérnő, tulajdonos, vendég, mindenki szalad, lököd, kiabál szinte ordít, mintha megkeveredett volna. Egy tiszt már kapott asztalt, ül is már, de egyre handabandáz s ajkai fölrepesztően susognak valami titkosat. Ott egy családmama fövezérlete alatt vonul egy húsz tagú társaság s léptei alatt megremeg az Olympusz: jaj annak, jaj, aki utjukba kerül! .... Végre körülbelül mindenki kap helyet. Jön a rendelés! Nincs elég tányér, villa, kés, kanál; egyszerűen fölugrik a nagyságos, a méltóságos, úr, a magasabb rangú katonatiszt, az éltesebb úrínő, a kényes kisasszony, a ficsur s rohan evőeszközökért. Egyik-másik leejt egyetmást a bájos zűrzavarban, mire „szende" szavakkal köszönti karamboltársát. Ez az úr diadalmas arccal jön vissza asztalához, mert iu.dott szcsezni a konyhába pincér nélkül vacsorát. Mint a bucsujárás volna, úgy járnak — persze egy „kissé" feszesebben — az úri vendégek a konyhába s a pincéreket megszégyenítő gyorsasággal tálalják föl asztaltársaságuknak az ennivalót. A pincérnők azt sem tudják, hogy nyakukon van a fejük. Az öreg pincérek csónakos cipőjükkel úgy repülnek, mint a madár, mint a szélvész, mint a villám, mint az alföldi betyár, tizenötfélét is hozva félkarjukon és száguldó röptökben bravúros ügyességgel dobva be szájukba az ételmaradékokat s ezerszer kiabálva: „Platz bitte!“ „Ja, bitte!" . . . Mindenki kapott már ennivalót, sőt sört is. Mert hát sörért is volt ám viharos lárma, kiabálás, majdnem veszekedés! Az egyik úr így érvelt az őt és szomját megérteni és értékelni nemtudó sörös pincér leánynak: „Tudja-e, hogy én mi vagyok? Én országgyűlési képviselő vagyok. Azt hiszem, hogy talán én kapnék legelőször és legtöbbet sört?" . . . Mint a lármás gyermekek lakodalomban, avagy disznótoron, mikor telik a bendő, vagy már meg is telett, szép csendben vígan beszélgetnek,--ugyanaz a kép tárul elém, amint az előbb még hangosan zsivajgó, tülekedő, kiabáló, harcias, zűrzavaros közönségben ismét ráismerek a csendes, nyugodt, előkelően víg és jókedvű „gemütlich“ bécsi népre. Félkilenc van. A zene újra játszik. Odakint pedig még mindig aranyozza a jó öreg nap a fák üde leveleit. Fejes János, cs. és k. tábori pap. Szerda, augusztus 1. A víztartályok lezárása Este 8-tól reggel 5-ig nincs víz Pécs, július 31. (A Dunántúl tudósítóidtól.) A vízhiány hosszú ideig csak fenyegetett, mára azonban tényleg be is köszöntött. Egész éjjel működésbe volt a Tettye és Tortyogó forrás, mégis ma reggel mindössze 600 köbméter víz volt a tartályokban, úgyhogy a város egyes magasabban fekvő részeiben ma már nem volt víz. Ezért a város hatósága érintkezésbe lépett az állomásparancsnokság közvetítésével a Pécsett levő különböző katonai csoportparancsnokságokkal és ma délelőtt értekezletet tartottak a vízhiány enyhítéséről. Megállapították, hogy a források vízszolgáltató képessége kielégítő és nem is ez okozza a vízhiányt, hanem a közönség tékozló pazarlása A mérnöki hivatal többször figyelmeztette már az idén a közönséget a lapok útján is, hogy takarékosan bánjanak a vízzel és indokolatlanul ne eresszék meg a csapokat. A vízfogyasztás korlátozására eddig életbe léptetett intézkedés, a fürdőkádak lezárása nem vezetett eredményre. Ezért most a tanács újabb radikálisabb intézkedést kénytelen életbe léptetni, amelynek szigorúsága természetesen nem veheti figyelembe a kényelmét mindenek felett respektáló közönség érdekeit. Ma este 8 órakor lezárják a víztartályokat és csak reggel 5 órakor nyitják meg újra. Ez most mindennap így lesz mindaddig, míg a helyzet nem javul. Ezáltal legalább reggelre és a délelőtti órákra elegendő vízmennyiséget tud a város a főzéshez és más tényleges szükségletekre biztosítani. A víztartályok elzárása és a nyomás megszüntetése következtében reggel a vízvezetékből jövő víz talán kissé zavaros lesz, azonban hamar kitisztul. Minthogy a levegőbe szorul a csövekben a reggel beáradó új vízmennyiséggel iparkodik majd a csapokon át szabadulni. Emiatt több helyen elő fog fordulni, hogy a víz fehér szint ölt és úgy gyöngyözik, mint a szódavíz. A mai értekezleten a katonaság is a legmesszebb menő támogatást ígérte és a saját körében is életbe léptetendő takarékosságot helyezték kilátásba. Intézkedett a város arra az esetre vonatkozólag is, ha netalán valamelyik éjjel tűz ütne ki. Minden baj elhárítására ügyeletes szolgálatot léptettek életbe. Tűzjelzés esetében azonnal gondoskodás történik a víz szétosztásáról. Egyébként egy mérnök is tart inspekciót emiatt. Remélhetőleg a vízfogyasztást ily módon korlátozó intézkedésre nem sokáig lesz szükség. Ma este már az egész városban érezhető volt a vízhiány. A szomjúság csillapítására sem adott elegendő vizet a vízvezeték. Azonban még ennél is nagyobb baj, hogy az éjjeli órákban a jégyár kénytelen volt a vízhiány miatt gépeit megállítani, így holnap a jégszállítás is megakad vagy legalább is késedelmet szenved. A közönség takarékosságára a hatóság sürgős intézkedéseire van szükség, hogy a további nagyobb veszedelmeket elkerüljük. APOLLO Kedd-Szerda július 31. és augusztus 1 kerülő után Jön! Jön! Legközelebbi műsor hamnis ezresek "1 5 dráma 4 részben. Csúnya bogár vígjáték. Aranyvirág.