Dunántúl, 1917. szeptember (7. évfolyam, 199-223. szám)
1917-09-13 / 208. szám
Csütörtök, 1917. szeptember 13. DUNÁNTÚL évben még legalább is egy jó kaszálást adhat- na. l'c valamely gazdaságban ez az eset forog , fenn, bizony érdemes lesz a jelenlegi körülményi között megfontolni, hogy nem lenne célszerű az ilyen lóherét még a jövő évre is kaszá- i 'lőnek hagyni s tarlóját csak a jövő évi első kaj szólás után törni fel ugarolás céljából. Előfordulhat azon eset is, hogy az idei vetésű lóhere csak foltonként pusztul ki. Ekkor a foltokat ekével, esetleg ásóval fel kell törni, s a földet gondosan elaprózva legkésőbb szépített.hot közepéig be kell szórni heremaggal. A here őszi vetése, mint már azt kifejtettük, nem egészen biztos sikerű eljárás ugyan, de ilyen kisebb területeken azt mégis meg lehet kockázttatni. Egy másik esetben, ha a friss lóhere nem pusztult ki teljesen csak nagyon ritka, akkor meg fűmag felülvetéssel lehet a lóherét meg sürüsíteni. Erre a célra az olyan füvek magvait kell felhasználni, melyek fejlődésükben lépést tartanak a lóherével. Ilyenek homokosabb talajokra az angol perje, kötöttebb talajokon pedig a mezei komócsin. Tiszta vetésnél az angol perjéből 20—25 kg, a komócsinból pedig 5—6 kg. vetőmagot kell kát. holdanként vetni, a jelzett esetben pedig felülvetésre a lóhere állása szerint ezen mennyiségnek fele vagy 2/3-ba veendő. Ezen felülvetést szeptember hó második felében, sőt október hó elején is végezhetjük. Természetesen vetés előtt alaposan fel kell fogásolni a lehelést, hogy az elvetendő fűmagnak jó ágya legyen, vetés után pedig hengerezni kell, hogy a magot a földhöz szorítva, ezzel annak kikelését biztosítjuk. Az ilyen módon létesített füves here a következő évben nagy tömegű takarmányt adhat, melynek kitűnő hasznát vehetjük a jövő évben. Ilyen herefüvet csakis lóherével lehet létesíteni, ellenben ritkán maradt lucernánál ezen eljárást nem lehet alkalmazni, mert nincsenek olyan fűfélék, melyek a lucernával egyformán fejlődnének. Amint ezen fejtegetésből látható, a gazda többféle módon gondoskodhatik az idei vetésű kipusztult herefélék pótlásáról. A rendelkezésére álló módok közül válassza ki a viszonyainak legmegfelelőbbet, vagyis azt, amellyel leginkább biztosíthatja a még el nem adott állatállományának jövő évi nyári takarmányozását. Somssich Béla: Painlevé visszaadta megbízatását ( A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Páris, szeptember 12. Havas-ügynökség jelenti: Painlévé visszaadta megbízatását, mert kifin sikerült nemzeti egységes kabinetet alaíkítania. Kerenszki meggyilkolásának hírét nem erősítették meg !A Dunántúl tudósítóiam:1. telefonjelentése.) Genf szeptember 12. Az Aftenbladednek Kerenszki meggyilkolásáról szóló hírét eddig egyáltalán nem erősítették meg. 30.030 főnyi amerikai csapat Franciaországban (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Zürich, szeptember 12. Újabb 30.000 főnyi amerikai csapat érkezett Franciaországba. A moszkvai helyőrség hű marad a kormányhoz (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Moszkva, szeptember 12. Az itteni helyőrség elhatározta, hogy hűek maradnak a kormányhoz. Felszólították a városokat, hogy csatlakozzanak az ideiglenes kormányhoz. A Vatikán béke reményei „Korona" vendéglőt, melyet maga a város építtetett. A jezsuiták nagy majorja állt ház-ból, istálló, félszer, malom, kert és rétből, összesen negyvenötezer és harminchárom négyszögöl területtel és magában foglalta azt, amit Batthyány-kaszárnya, ez alatt levő telek, Batthyány rét stb. elnevezés alatt ismerünk. Az elárverező bizottság abban állapodott meg, hogy a majort és Korona vendéglőt együttesen, egy tételben adja el. A major kikiáltási árát 7050 forintban, az 561 négyszögöl funduson álló Koronáét pedig hatezer írtban állapították meg s ekként az árverést 13050 írtnál kezdték. Ennyi pénze akkor nem sok embernek volt Pécsett, azért érthető, hogy csupán Höbling György gyógyszerész és Wangl Gervász postamester vettek részt az árajánlásban. A két objektum kerek tizenötezer forintért Höbling patikusé lett. Höbling György 1799-ben eladta a majort kilencezer és nyolcszáz írtért nemes Tóth Jánosnak és 1804-ben a Koronát tizenegyezer (devalválásnak indult) írtért Dürnbacher Mihály mészárosnak. A majort később Schmijdegg László gróf és ettől 1810-ben Eszterházy László gróf pécsi kanonok vette meg, aki kineveztetvén rozsnyói püspökké, a majort 1812- ben Bernhard Antalnak adta el negyvenezer forintért devalvált pénznemben. Bernhadt 1815-ben cserébe adta a majort Batthyány János gróf sellyei földesurnak egy ettől kapott erdőrészért. Azóta a major a Batthyány nevet viselte, ami mellett a jezsuita jelző az idők folyamán teljesen feledésbe ment. Jelenleg több birtokos között oszlik meg a major telke. A város utóbb visszaszerezte laktanya céljaira, egy darabot belőle a régi vágót A Dunántúl tudósítóijának telefonjelentése.) Hága, szeptember 12. A Vatikán reméli, hogy a központi hatalmak válaszában kifejtett békefeltételek az antantra nézve elfogadhatók lesznek. A pápa optimisztikus hangulatban van. A béketárgyalások megkezdését karácsony előtt várják, hídhoz (mostani városmajorhoz) csatolt, a rétből pedig jókora parcellát átadott Kovács püspöknek a város birtokába átengedett püspöki diszkért (a tornacsarnoknál) ellenértékként. A jezsuiták volt malma még látható az Alsómalom-utca keleti sora legalsó házának udvarán, közvetlenül a vasúti pályatest északi oldalán. A malom és a Batthyány-utca közt elterülő kert, úgy az ettől keletre fekvő térség szintén a majorhoz tartozott. A város 1776-ban megvásárolta a jezsuiták budai külv. kis majorját is, de ezt még ugyanezen év okt. 18-án házhelyeknek fölparcellázva eladta polgároknak. A déli részén kihasított első parcellát Steinhäuser György kalaposnak adta el a város és ez a fundus azonos a Szauter-féle lakóház telkével a Sörház-utcában. A kis major területéből való ezenkívül a Szauter-ház fölött minden háztelek egészen az Ágoston-térig és keleten a régi vízfolyásig úgy, hogy az Ágoston-térnek déli oldalát annak előtte a jezsuiták kismajorjának északi kerítése határolta. A fölhozott két példából kitűnik, hogy a jezsuiták hajdani birtoka — az utólagos földarabolás folytán — fölismerhetetlenné vált. A jezsuiták birtokai közül a Rókus-dombot 1785. márc. 2-án vette át a város 311 forintért az udvari kamarától. Ennek alsó részén azóta házak ép ültek. A dombot a helyszínen Kovácsics Ferenc, a pécsváradi közalapítványi uradalom akkori prefektusa, mint kamarai kiküldött, adta át a város megbizottainak, ünnepélyes aktus keretében. Az erről fölvett eredeti okmány még megvan. Cs. A. J. Osgat. Pikkotók jubileuma A pécsi pincér tanonciskola 10 éves Pécs, szeptember 12. Szeptember 12-én tartotta meg a pécsi pincér szakiskola fenállásának 10 éves jubileumát. Az ünnepély, melyet a háború okozta körülmények miatt csak szűkebb körben tartottak meg, ünnepélyes hálaadó istentisztelettel kezdődött. A szentmise a belvárosi templomban volt délelőtt 9 órakor, melyet Magenheim József apátplébános tartott. A vendéglős ipartársulat Radocsay Imre elnökkel, a pincér tanoncok pedig a tantestület vezetése mellett jelentek meg. Az istentisztelet után a Hymnuszt énkelték el. Az ünnepély folytatása a belvárosi fiúiskolában levő szakiskola tantermében volt. Az ünnepély díszét emelte Cserta Antalné zászlóanya megjelenése is, ki mindenkor meleg érdeklődéssel viseltetett a kis pikkolók sorsa iránt és azok előrehaladását szívén viseli. Ez alkalomból is az iskola alapjának javára 100 koronát adományozott, melyért a leghálásabb köszönetét tolmácsolja a felügyelő bizottság. Radocsay Imre elnök megnyitó beszédében megemlékezett az elmúlt 10 évről és hálás szavakban tolmácsolta az elismerését a szakiskolát megalapító tagtársaknak. Majd az iskola alapítóinak díszes keretbe foglalt arcképét leleplezvén, azt a szakiskola igazgatójának adta át megőrzés végett. Egyben megemlékezett az azok sorából elhalt tagtársakról is, akiknek lelki üdvéért forró imát küldött a tanoncok imáival kapcsolatban az egek Urához. Miután úgy a tantestületnek, mint a felügyelőbizottságnak és az ipartársulat minden egyes tagjának köszönetet szavazott fáradozásáért, az ünnepélyt megnyitotta. A Hymnusz eléneklése után Magda Pál, a szakiskola igazgatója olvasta fel a 10 év részletes történetét. Rámutatott arra, hogy mily szerény keretek között indult meg a szakiskola és lépésről-lépésre haladva, semmi fáradságot nem ismerve ma hazánk egyik legelső szakiskolájává nőtt az intézet és büszkén lengeti a kezébe adott zászlót. A szakiskola ezen 10 év alatt magas nívóra emelkedett és szép számú szakképzett pincérrel gazdagította a vendéglői ipart. Különösen kiemelte Radocsay Imre elnök hervadhatatlan érdemeit, ki teljes odaadással és buzgalommal iparkodott a szakiskolát fentartani és fejleszteni. Ezután az intézet egyik III. osztályú tanulója köszönte meg társai nevében a vett szives jókat és kérte a jó Istent, hogy továbbra is tartsa meg nemes szivü elöljáróikat, hogy e nemes törekvéseikkel még sokáig hathassanak oda, hogy az ifjú nemzedékből derék iparosokat neveljenek. Saját részükre pedig áldást kért az uj 10 év megkezdéséhez. Majd Mátyus István igazgató-tanitó olvasta fel a szakiskola fegyelmi szabályait s ezzel az uj tanévet ünnepélyesen megkezdték. Végül Radocsay Imre elnök buzdító szavakat intézett a tanuló ifjúsághoz, hogy iparkodjanak az iskolában előadottakat hasznukra fordítani; a tantestület, a felügyelő-bizottság és az ipartársulat tagjait pedig kérte, hogy továbbra is viseljék szívükön az iskola ügyét és mozdítsák elő annak előhaladását. Ez ünnepélyes alkalomból üdvözlő táviratot küldtek Glück Frigyes, a pincér szakiskolák megteremtőjéhez, ki 10 évvel ezelőtt nyitotta meg ezen intézetet. Az ünnepély után az „Arany hajó" szállóban barátságos villásreggeli volt. A nap emlékére Radocsay Imre elnök 500 koronát ajándékozott az iskola alap javára, melyért fogadja a leghálisabb köszönetét. A tantestület a kis pskolókkal lefényképezhette magát, hogy megörökítse a nap emlékét.