Dunántúl, 1917. október (7. évfolyam, 224-249. szám)

1917-10-11 / 232. szám

A. oldal 6-os hadiárvák napja Országos nevű művészek szereplése Pécsett, Pécs, október 10. A 6-os hadiárvák javára rendezendő díszes katonai ünnepségek, e hó 20. és 21-én fognak lefolyni. Október hó 20-án a pécsi Nemzeti színház­ban budapesti és pécsi művészkapacitások közreműködésével hangverseny lesz, mely elé már csak azért is nagy érdeklődéssel tekin­tünk, mert a szereplők között fogjuk látni S. Fáy Szeréna, a budapesti Nemzeti színház művésznőjét, Nirschy Emíliát a magy. kir. Operaház príma ballerináját, Várady Olgát a kir. drezdai operaház tagját, Anthes Györ­gyöt a m. kir. Operaház művészét, Kerpely Jenő gordonka művészt, a budapesti m. kir. zeneakadémia tanárát, Karinthy Frigyes írót, Würtzler Béla hegedűművészt, Hanák Árpád a pécsi városi zeneakadémia tanárát, Kardos István zongoratanárt. E hó 21-én, vasárnap délelőtt gróf Zichy Gyula püspök a dómban misézik, ezt követően pedig, az ünnepély tárgyát képező védőpajzs a Széchenyi téren leleplezésre kerül. A védő­pajzsba vezetnek be aztán azok a szögek, me­lyeket a közönség az üzletek nagy részében, már holnap, vagy holnaputántól kezdve meg­válthat. A megszögezett védőpajzsot a 6-os gyalogezred városunk közönségének ajánlotta fel, míg az adományzók aláírását tartalmazó emlékkönyvet maradandó emlékként az ezred ereklyetárába fogja elhelyezni. Az ünnep pontosan meghatározott program­,­ját bizonyára már a napokban közölhetjük, egyelőre csak annyit, hogy a 6-osok ezen ün­nepélye iránt a városban már eddig is megnyil­vánult nagy érdeklődés arra enged következ­tetni, hogy a­z ünnepély számottevően fogja gyarapítani a 6-os hadiárvák alapját, mely­nek jótéteményében különben városunk és me­gyénk számos hadiárvájának lesz része. Justh Gyula a ravatalon (A Dunántúl tudósítói­nak telefonjelentése.) Budapest, október 10. Justh Gyula holttestét ma délután áthe­lyezték a Nemzeti Múzeum aulájába, Justh János makói főispán kocsin utazott Makóról Szegedre, ahol elérte a budapesti vonatot. Apponyi Albert gróf és Szász Károly levél­ben fejezték ki részvétüket. A függetlenségi párt Justh Gyula emlékére pénteken pártér­tekezletet tart. A temeésen a függetlenségi párt nevében Holló Lajos fog beszélni. Csanád megye törvényhatósága impozáns mó­don nyilvánította részvétét. A nagy halott emlékét jegyzőkönyvben fogja megörökíteni, a temetésen küldöttségileg vesz részt és gyá­sza jeléül 2 hétre elnapolja az ülését. Az egyptomi szultán meghalt .A Dunántúl tudósítóiénak telefonjelentése.­ London, október 10. Az egyptomi szultán m­eghalt. Utóda öcs­­cse Ah­med Huod lesz a trónon. A lóverseny áldozata­ ­A Dunántúl tudósítói­nak telefonjelentése.) Budapest, október 10. Ma délután egy eddig ismeretlen főhadnagy 72000 koronát tett egy lóra. A tétet elveszí­tette, mire ott a helyszínen fejbelőtte magát. A mentők haldokolva szállították el a ló­versenytérről. DUNÁNTÚL Csütörtök, 1917. október 11. Pécs stozéleim­űről Temple Rezső nyilatkozata a Dunántúl részére Budapest, október 10. (Fővárosi munkatársunktól.) Néhány héttel ezelőtt, amint azt annak ide­jén a Dunántúl is megírta, Pécsett járt Hadik János gróf közélelmezési miniszter Temple Rezső miniszteri tanácsosnak, az Országos Közélelmezési Hivatal rendészeti osztálya vezetőjének társaságában. A mi­niszter és kísérője a Dunagőzhajózási Társa­ság bányamunkásainak élelmezési viszonyait vizsgálták meg, de időt szakítottak maguk­nak arra is, hogy alaposan tanulmányozzák Pécs város közélelmezését is. A miniszter és T­e­m­p­­­e tanácsos pécsi látogatásuk óta több várost kerestek fel, annál nagyobb ér­téke van tehát ama nyilatkozatnak, amelyet Hadik János gróf miniszter szíves engedelmé­vel Temple tanácsos tett előttem a Dunántúl szerkesztősége számára. A tanácsos úrhoz ugyanis azzal a kéréssel fordultam: nyilatkozzék nekem Pécs váro­sának közélelmezéséről, pécsi tapasztalatai­ról és mondja meg őszintén, hogy más váro­sokkal összehasonlítva minek a közélelmezési állapotok Pécsett. Erre a kérdésemre Temple tanácsos így nyilatkozott: — Ő excellenciájának és nekem az az impressziónk, hogy Pécs városa a köz­élelmezést illetőleg nagyszerűen van el­látva és Pécsett a közélelmezési állapotok valóban mintaszerűek. Alig lehet Magyar­­országon olyan várost találni, ahol a köz­élelmezés nehéz kérdését olyan kitűnően oldották volna meg, mint Pécett. Áll ez nemcsak az ácsorgás megszüntetése ér­dekében folyamatba tett akció teljes si­kerére, hanem a közszükségleti cikkek szétosztására is. Alig van város, amely e tekintetben Pécs városát utol tudná érni. — Örömömre szolgál kijelenteni, hogy a kegyelmes úr véleménye szerint is gyö­nyörűen működik a közélelmezés Pécsett. A kegyelmes úr igen behatóan érdeklő­dött a viszonyok iránt a pécsi városházán, ahol Tichy tanácsos úr szolgált nekünk minden részletre kiterjedő alapos felvilá­­gosítással. Különösen az ácsorgás meg­szüntetésére tett intézkedések érdemelték ki a kegyelmes úr teljes elismerését és a pécsi eredmény arra indít bennünket,, hogy a fővárosnál teendő ezirányú lépé­sünknél mint alapvető munkára, a pécsi példára hivatkozzunk.­­ Pécsett igen jól oldották meg ezt a kérdést, helyes nagyon, hogy a kiskeres­kedőket belevonták a szétosztás munká­jába, nagyon jól van az úgy, hogy a jegy­hez kötött élelmiszereket a közönség a kiskereskedőknél tudja megvásárolni, az meg azután a városi hatóságot dicséri, hogy a legteljesebb mértékben k­épes el­lenőrizni a kiskereskedőket. Ennek tulaj­doníthatjuk, hogy az elsőrendű közszük­ségleti cikkek árusításánál Pécsett ácsor­gás nincs, ami szociális szempontból fon­tos körülmény. Megkérdeztem ezután Temple tanácsos úrtól, hogy a Dunagőzhajózási Társaság bá­nyamunkásainak élelmezése ez időszerint rendben történik-e? — Igen, — volt a válasz — ma már semmi zavar és semmi fennakadás nincs a bányamunkások élelmezése körül, a pa­ritásos elv alapján felállított élelmezési bizottság, amelynek a pécsi rendőrfőka­pitány az elnöke, nagyon jól működik, az élelmezés a legteljesebb rendben megy, ez a bizottság kéréseivel közvetlenül for­dul az Országos Közélelmezési Hivatal-, hoz, ahonnan igyekszünk is kiutalni mind­azon élelmicikkeket, amelyekre a munká­soknak szükségük van. Temple tanácsos elismerő szavai, amelyek minden tekintetben megegyeznek Hadik gróf véleményével, mindenesetre nagyon hi­­zelgőek Pécs hatóságára. P. J. Orosz események A munkácstanács forradalmi hatalma (A Dunántúl tudósítói­nak telefonjelentése ) Pétervár, október 10. A munkás katonatanács az elnökségét megalakítva, elfogadta a maximalisták javas­latát, mely szerint tiltakozni fognak a polgári elemeknek a kormányba való bevonása ellen. A minisztertanács ama reményének adott kifejezést, hogy forradalmi hatalom lesz. Finn szocialisták a köztársaságért (A Dunántúl tudósítójának telefonjelelése.) Stockholm, október 10. A finn szocialisták a finn köztársaság kiki­áltását határozták el. Amint a köztársasági elnököt megválasztják, proklamációt intéz­nek a világhoz. A polgári pártoknak az a meggyőződése, hogy az államforma megvá­lasztása a nemzetgyűlés feladata. Az orosz katonaság szigorúan ellenőrzi a kormány cselekedeteit. Ellenforradalomra való izgatás Orosz­országban (A Dunántúl tudósítói­nak telefonjelentése.) Stockholm, október 10. A Novoje Vremja pincéjében házkutatást tartottak, amelynek so­yán röpirangokat talál­tak az ellenforradalom szitására. Az ellen­­forradalomra való agitációban az angol nagy­követ keze működik. A cári pár kolostorban (A Dunántúl tudósítóidnak telefonjelentése.) Bern, október 10. A Havas ügynökség jelenti: A cári párt Tobolskból elszállították és hir szerint az Abalag nevű kolostorban he­lyezik el. Kerenszki a főhadiszálláson (A Dunántúl tudósítóidnak telefonjelentése. Pétervár, október 10. Kerenszki a hadügyminiszterrel együtt a főhadiszállásra utazott, ahol tanácskozáso­kat folytat a külföldi katonai attasékkal. A cár az angol királyhoz (A Dunántúl tudósítói­nak telefonjelentése.) Bázel, október 10. Az orosz excár Tobolskból levelet intézett az angol királyhoz, engedjék meg neki, hogy Angolországba, Krímbe szállítsák. Az excár keserű hangon ír fogságáról, leírja szenvedé­seit, családja súlyos beteg és még orvosságot sem adnak neki. a follo Szerelmi kalózok Jön! Jön! FEKETE GYÉMÁNTOK II. Jókai Mór világíra regénye filmem dráma­i részben. Az ősember vígjáték.

Next