Dunántúl, 1917. október (7. évfolyam, 224-249. szám)

1917-10-10 / 231. szám

4. oldal DUNÁNTÚL Szerda, október 10. A tengeri készletek felhasználása A vásárlási igazolványok kiállítása Pécs, október 9. (A Dunántúl tudósítójától.) Nendtvich Andor polgármester most bo­csátotta ki hirdetményét az 1917. évi tengeri termésből származó készletek felhasználásáról és forgalomba hozataláról kiadott és már álta­lunk részletesen ismertetett miniszteri rendelet főbb intézkedéseiről. Ezek a következők: A termelő szükségletének fedezése A termelő a zár alá vett tengeri termésből visszatarthat annyit, amenyi saját házi és gaz­dasági szükségletének fedezésére elégséges. 1. Házi szükségletre tengeri csak azokon a vidékeken használható fel, amely vidékeken a tengeri a fő táplálkozási cikk. 2. Gazdasági szükséglet címén akkora készlet tartható vissza, mely a) gazdasági cselédek és alkalmazottak konvenciójára, b) lelkészeknek, tanítóknak és más egyházi személyeknek ki­szolgáltatandó természetbeni járandóságára, c) időszaki munkások élelmezésére, d) vető­magra, e) az állatállomány eltartására és hiz­lalására az alábbiak figyelembe vétele mellett feltétlenül szükséges. Az állatállomány szükségletének megállapí­tásánál csak az az állatszám vehető figyelembe, mely­­illető gazdasági üzem méreteinek meg­felel; ennek keretében egy igás lóra az egész gazdasági évre 5 métermázsa, az egész éven át állandóan nehéz munkát végző ló részére 7 métermázsa, hidegvérű nehéz lovakra pedig 10 métermázsa tengeri igényelhető. Szarvasmarha eltartására, igás ökrök részére őszi és tavaszi szántás idejére darabonkint 2­­ métermázsa tengeri oldható fel. Sertésállomány eltartására a tenyész­koca részére a szaporu­lattal együtt 1,5 métermázsa oldható fel. Ser­tésállomány hizlalására a feloldhaó tengeri­­mennyiség sertésenkint 5 métermázsát meg nem haladhat; süldő sertések számára fél mé­termázsa tengeri igényelhető. Az a termelő, kinek szükségletét saját ter­mése nem fedezi, a gazdasági szükséglet címén a most felsorolt tengeri mennyiségeket vásá­rolhatja. Aki maga nem termelő, a tengerit gazdasági szükségletre csupán lóra, továbbá a háztartása zsírszükségletének előállítása céljából sertés vagy baromfi hizlalásra szerezhet be. A nem termelők vásárlási jogosultsága A nem termelő állattartó vásárolhat: a) egy ló takarmányozására az egész gazdasági évre 5 q tengerit b) az egész éven át állandóan nehéz munkát végző ló részére 7 q-ot, végül c) hidegvérű nehéz lovakra 10 q tengerit. Sertések vagy libák hizlalására vásárolhat a nem termelő családfő: a) 5 családtag után egy drb sertés hizlalására 4 q tengerit vagy 10 li­bára 1.5 q tengerit b) ha családja 5-nél több tagból áll, akkor két­ drb sertés hizlalására 8 q, vagy 20 libára 3 q tengerit. Egyéb rendelkezések A termelő a zár alá vett tengeri termésének a saját szükségletét meghaladó részéből (feles­legéből) csak 50 százalékot adhat el, feleslegé­nek másik 50 százaléka a Hadi Termény R­­ t.­­nak adandó át. Tengerinek, valamint őrleményeinek a köz­ség határán kívül való szállítására a Hadi Ter­mény Részvénytársaságon kívül csak az jogo­sult, akit a hatóság szállítási igazolvánnyal lát el. Megromlott tengeri készletek sem fel nem használhatók, sem el nem adhatók, azok csak a Hadi Termény Részvénytársaságnak ajánlha­tók fel. Vásárlási igazolványok A nem termelő, vagy akinek tengeri termé­se szükségletét nem fedezi, a fentebb meghatá­rozott tengeri szükségletét csakis vásárlási iga­zolvány alapján szerezheti be. Azon tengeri vásárlására, amely a háztartá­si zsírszükséglet fedezését sertés vagy baromfi hizlalás útján célozza, a vásárlási igazolványo­kat a felmutatandó háztartási ív alapján az il­letékes kerületi lisztbizottság állítja ki folyó hó 8-tól 13-ig terjedő időben naponta este 6—8 óráig a következő utca­csoportok szerinte- be­osztásban. Az I. kerületben október 8-án: Apáca, Cit­rom, Deák, Dischka, Eötvös, Hunyadi, Incédy és Szepessy­ utcák­, október 9-én: Ferenciek és Gyár-utcák, 10-én: Irgalmas, Kardoss, Kapos­vári, Klimó-utcák és Jókai-tér, 11-én: Kálvá­ria és Káptalan-utcák, 12-én: Radonay, Teréz, Vörösmarthy, Zrínyi-utcák, továbbá Sci­­tovszki és Széchenyi-tér. A II. kerületben október 8-án: Mária, Jó­zsef és Megye-utcák, 9-én: F.­Malom, Nagy és Kis Flórián, Lyceum és Sörház-utcák, 10-én: Anna, Bástya, Mór, Papnövelde-utcák, továbbá Papnövelde és Plébánia-köz, 11-én: Kazinczy, Király, Kisfaludy-utcák, Városház és Boltiv­­köz, továbbá Majláth és Hal-tér, 12-én: Mun­kácsy, Bercsényi és Perczel-utcák, 13-án: Für­dő, Gábor, János és Timár-utcák. A III. kerületben október 8-án: Árpád és Radnics-utcák, 9-én: Damjanich, Petreszelyem utcák és Frühweisvölgy, 10-én: György, Nyíl és Vilmos-utcák, 11-én: Atilla, Báthory, Kini­zsi, Kisgyüd, Mecsek, Miklós, Sánc és Tábor­utcák. A IV. kerületben október 8-án: Szigeti-or­szágút 1—80-ig, 9-én: Szigeti-országút 81—230 ig, 10-én: Petőfi, Alajos, Kaszárnya és Moz­donyvezető-utcák, 11-én: Garay és Kis-Király­­utcák és Megyeri-út, 12-én: Vitéz, Mezőszél­­utcák, Halas-telep és halas-köz. Az V. kerületben október 8-án: Makár-utca, 9én: Kis-Makár, Nyár, Rókus, Rókusalja és Xavér-utcák, 10-én: Bálics, Bem, Hadapród, Kis-Rókus és Tábornok-utcák, 11-én: Alsó-Ma­­kárút, Alsó-Makárdülő, Aranyhegy, Bálics­­dülő, Csoronika, Csurgó, Felső-Makár­szőlő, Kismélyvölgy, Középdaindol, Kisdaindol, Kis- Szkókó, Magyar-Üröghi-út, Nagydaindol, Nagy Szkókó és Pacsirta-út, 12-én: Kiskereszt és Tavasz-utcák. A VI. kerületben október 8-án: Majláth és Siklósi-utcák, 9-én: Arany-János, Battyány, Bajnok, I. Ferenc József király-út, Gizella, Imre, Ráth, Rét, Szabadság-utcák és Ráth-te­­lep, 10-én: Árpádi, Ispítaalja, Málomi-út, Pos­­tavölgy, Rákóczi-út, Weisz-telep, Szövetség és Zsinkó-utcák, 11-én: A.-Malom, Br. Bánffy, Fehérváry, Légszeszgyár és Cinderi-utcák. A VII. kerületben október 8-án: A.-Puturla, Hatház, Francia és Mihály-utcák, 9-én: Szikla, Klapka, István, Szőlő-utcák és Szőlő-köz, 11- én: Antal, Mátyás-Flórián, Mindszent, Nyúl, Ó-Temető, Péter-utcák és Zidina környék, 12- én: Virág-utca. A VIII. kerületben október 8-án: Ágota, F.­­Puturla, Kis-Piricsizma, Zerge-utcák és Gás­­pár-környék, 9-én: Havi, Hegyalja-utca és Ha­­vihegyi dűlő, 10-én: Barátúr-környék, Kisbol­­dogasszony-utca és bányatelepi-út, 11-én: Me­­csekszabolcsi-út. A IX. kerületben október 8-án: Alsó-Havi, Ágoston-utcák, Ágoston-tér, Ágoston köz, 9-én: Csillag, Csokonay, Erzsébet és Hold-utcák, 10- én: Gründler, Katalin és Kis-utcák, 12-én: Kö­nyök, Márton, és Orsolya-utcák, 12-én: Pucher Sándor, Újvilág-utcák, Meszesi, Diósi dűlők és Szabolcsi-út. A X. kerületben október 8-án: Alsó-Balo­­kány, Farkas-István, Halász, Harangöntő és Lánc-utcák, 9-én: Felső-Balokány és Major­­utcák, 10-én: Felső-Vámház és Temető-utcák, 11-én: Zsolnay Vilmos-utca, 12-én: Irányi Dá­­niel-tér, Kossuth Lajos, Nefelejts, Dohány, és Reáliskola-utcák, Városi bérházak, Külvárosi állomás, Járványkórház és Városi faraktár. A XI. kerületben október 8-án: Mohácsi-or­szágút, 9-én: Pécsváradi országút, Üszögh-te­­lep, Meszes puszta, Újhegyi dűlő, Basamalom, Ditzmalom út, és Kis-Balokány dűlő, 10-én: Mandula és Nap-utcák. — Nagyapa nem megyünk még? — Mindjárt szivecském. No, vége már a já­téknak? — És ugye, nagyapa, mindjárt elmegyünk a papa után? Most már nagyon lassan múlt az idő Irén­­kének. Alig tudta bevárni, amíg nagyapáék vég­re fölkészültek, s a kocsi megindulhatott velük lefelé az útón. Útközben százszor is megkér­dezte, hogy ugye, mindjárt, rögtön, mihelyt megérkeznek, fölviszi őt nagyapa a Tettyére. Nagyapa százszor is újra megígérte neki, s mi­kor leszálltak a kocsiról, kézenfogva türelmet­len kis unokáját, megindultak. De édes­apát nem találták a Tettyén. — Már haza is ment — mondta a kislány szomorúan. Visszfordultak, s nagyapa hazafelé vezette Irénkét, aki szótlanul lépegetett mellette. Édesapát otthon találták, íróasztalán a lámpa sárga fénye nagy tányér alakú, elmosódó szé­lű körben ömlött szét, hova a lámpaernyő alól a legerősebb világosság hullt, a nyitott könyvet vette észre Irénke. Apa olvasott. Csendesen, félénken közeledett a kislány. Apa derülten, mosolyogva fogadta, aztán nagyapa elé ment az ajtóba, hogy üdvözölj­e, Irénkét pedig el­küldte átöltözködni. — Apus nem is haragszik, hogy egyedül hagytam — tűnődött Irénke. Nagyapa nemsokára elment. Irénke pedig vacsora után megtudta, hogy apa nem is ment fel a Tettyére, hanem egyenesen hazajött, s ol­vasott, mosolygott az ő csacsi kis­lányán, aki a Tettyén akarta őt megkeresni. Irénkének ez a mosoly nagyon rosszul esett. Százszor inkább szerette volna, ha édesapjától szemrehányást kap, mert úgy gondolta, megér­demli. De most már úgy érezte, hogy nem volt­­ érdemes aggódni apáért, hiszen az nélküle is­­ nagyon jól töltötte a délutánt, és ez a gondo­­­­lat valahogy még jobban összeszorította a szí­vét, mint a délutáni szorongó, ösztönszerű ön­vád. Olyasféle érzése volt, mintha valaki hir­telen észreveszi, hogy nem veszthetett, nem mulaszthatott el semmit, mert hiszen nem is volt semmi az övé. Az édesapa rajza egyszerre olyan hideg, kö­zömbös volt neki, maga legkevésbbé tudta vol­na megmondani, hogy miért, de mikor a kis tás­káját a helyére tette, kivette belőle az ollóval kivágott házat, s összegyűrve a kályha elé dob­ta. Az apa felnézett, aztán beszélgetett tovább anyóssal, Irénke pedig azt gondolta, hogy kár volt úgy sajnálni ezt a virágot. Este Irénke sehogy sem tudott elaludni. Sze­retett volna átmenni a másik szobába édes­apá­hoz, szeretett volna valamit mondani neki, de nem is tudta volna, hogy mit mondjon. A má­sik szobában már el is oltották a lámpát, s ő még mindig hánykolódott ágyacskájában. Az­tán fölült és körülnézett a sötétben. Egy nagy, homályos fehér folt, az ablak nézett vele szem­ben. Lemászott a földre, s a szíve hevesen kezdett verni. Az egyik szekrény nagyott roppant. De nem bánta. A félelmével nem törődve lábhe­gyen, vigyázva a kályhához tipegett, végig ta­pogatta mellette a padlót, míg az összegyűrt papír a kezébe akadt. Aztán csendesen visz­­szament bebújt a paplan alá, a rajzot ki­simította a mellén. Simogatta, csókolgatta ott, ahol a ház kapujának a kivágását érezte. És lassan egymásután rágurultk a nagy gyermek­­könnyek a kis kezére. Olyan jó esett így csendesen sirdo­gálva el­aludni.

Next