Dunántúl, 1917. december (7. évfolyam, 275-297. szám)
1917-12-01 / 275. szám
Szombat, 1917. december i. DUNÁN1'??! széli koldusnak is van, következésképpen adóalany lesz mindenki Magyarországon, kivétel nélkül. Ezen az állapoton okvetlenül segiteni kell, már csak azért is, mert a pénz értéke nyilvánosan leszállott s a 800 koronás létminimum ma már legkevesebb 2000 koronának felel meg. Ugyanilyen megítélés alá esik az adómentes vagyonminimumnak 20 ezer koronában való megállapítása is. Ha ezt az értéket a mai, egészségtelenül túlcsigázott föld- és házárak aránján számítjuk ki, úgy alig marad olyan zsellér, aki vagyonadót ne lenne kénytelen fizetni, tűzzem ma egy sárviskó felépítéséhez is 10—12 ezer korona kell, lévén a 2 koronás szál deszka ára 15 korona. A javaslatok részleteit még nem ismerjük, de azt mindenesetre hangoztatnunk kell, hogy a mezőgazdaság nem dughatja el az adó alapjául szolgáló értékeit úgy, mint az ingótőke s így az adóterheket fokozott mértékben kénytelen viselni, másrészt pedig az is kétségtelen, hogy ma az ingótőke földvásárlásai és bérletei révén a föld és ház forgalmi értéke egészségtelen eltolódást mutat azok rovására, akik a földet s a házat nem spekulációs tárgyul, nem is kapitalista termelési eszközül, hanem a család megélhetésének forrása gyanánt tekintik, mint a legtöbb kisgazda. De nem elég, hogy a földbirtok, sajátságos természetének megfelelő adózási technika alapján kezeltessék, hanem gondoskodni kell, hogy a közteherviselésben ugyanolyan részt legyen kénytelen viselni az eddig privilegizált ingó nagytőke is. A Wekerle által bejelentett javaslatok erre vonatkozóan némi biztatást már tartalmaznak és ez az, hogy a hadinyereségadót nemcsak a természeti, de a jogi személyek is kötelesek lesznek fizetni. A másik biztatás, hogy a kartellek haszoneredményényéből az állam is részesedni kíván. Csakhogy nem elég az elvet deklarálni, az adótechnikának is addig kell fejlődnie, hogy a milliós vállalatok nyereségeit utol is tudják érni. A tartalékolások és leírások különböző módszerét nemrég egy igen érdekes munkában ismertette Cenzor, kimutatván, hogy a kibocsátások kapcsán minő új vagyonok keletkeznek, amelyekben költemény, amelynek végén nincs más, mint egy jelentőségteljes gondolatjel. — Látom ma nem lehet veled okosan beszélni. Most már sejtem mert ,barátkoznak olyan kevesen veled. Én is itt hagylak, mandá, de közelebb simult barátnőjéhez és kérdezte — akarod? Bocsáss meg, de nem értlek, csak mintha azt érezném minden szavadból, hogy valaki nagyon nagy fájdalmat okozott neked. Mond, bánt téged valaki?! —— Már senki! Hisz nincsen senki, aki szeressen s így senki se bánt. Nincsenek barátnőim te tudod legjobban. Csak te maradtál utolsónak és te is hűtlenséget fogadsz most, mert egy két képecskét mutattam a telkemből. De nem baj. Csak menjetek mind. Nekem marad három jó barátom: a csend, a nyugalom és a magány. — Ha jön a csend, fehér ujjaival megcirógatja az arcom, lázas homlokom. Együtt jár a magánnyal és ez magával hozza a nyugalmat. ..Te szeretsz most engem, mondja a nyugalom — de várj, majd egyszer . . . akkor eljövök és mindig, nálad maradok.“ Könyörgök ilyenkor, hogy maradjon nálam, de tovább suhan, magával viszi a csendet s én a magánnyal maradok. Ez fájdalmas és szomorú, örökös hívása, válása a többi kettőnek, mert a magány csend és nyugalom nélkül oly kiállhatatlan, akár csak én most! De nem kínozlak tovább. Itthon vagyunk. Mielőtt Lili szólhatott volna, gyengéden megölelte és eltűnt a folyosó komájában. Lili tűnődve nézett barátnője után, rosszalólag ingatta göndör fürtü fejecskéjét. — Furcsa csodabogár, gondolta magában — olyan bolondos és roppant nevetséges. — És mosolyogva, vidáman ment tovább. Egy egyszerű, fehér lányszobában ez idő alatt összeölelkezett négy jó barát, kel a részvénytársaságok igazgatóságai sem a részvényeseknek, sem az államhatalomnak elszámolni nem tartoznak. Tessék ezekbe a dolgokba vaskézzel belenyúlni, megállapítani és megadóztatni a tényleges vagyont és a tényleges jövedelmet. Ennek az eljárásnak nagyobb eredménye lesz, mintha az adótételeket egy-két -kar módosítják. Ugyancsak rokontermészetű ezzel a börzeadó behozatala. A tőzsdei forgalom megadóztatása Ausztriában befejezett dolog, nálunk sem volna szabad ezeket a munka nélkül, sőt sok esetben hamis úton keletkező vagyonokat és jövedelmeket megadóztatlanul hagyni. Sürgős interpellációk A képviselőház ülése Budapest, november 30. (A Dunántúl telefonjelentése.) Szász Károly elnök délután 4 óra előtt nyitotta meg a képviselőház ülését. Jelenti, hogy Fényes Lászlónak két sürgős interpellációra adott engedélyt a telefonkezelőnek és a máv munkások bizalmi férfiainak bevonultatása tekintetében. Hasonlókép Kéder Tibornak engedélyt adott a tátrai fürdők élelmezése ügyében sürgős interpellációra. Az Odescalchi ügy Jankovich Béla volt kultuszminiszter napirend előtt szólalt fel. Kijelenti, hogy az Odescalchi-ügyben a múltkor csak emlékezetből felelt meg. Azóta a lapok különböző módon támadták, amiért szükségesnek tartja az újból való nyilatkozást. Kijelenti, hogy a két jelöltnél csak a vizsgálat sikeres befejezése után vette észre az elnök a vizsgára való jelentkezés szabálytalanságát, amire megtagadták a bizonyítvány kiállítását. Ekkor a jelöltek panasszal fordultak hozzá, ő pedig utasította a rektort, hogy újból hallgassa meg a vizsgálóbizottság tagjait és ha feleleteikből a jelölteket képesítettnek ítélik, a bizonyítványokat újból állítsák ki. A rektor azzal tagadta meg a parancs teljesítését, hogy a miniszternek ehhez nincs joga. Kijelenti, hogy egyébként Odescalchi kitűnően megfelelt, a cenzorok még gratuláltak is neki. Tehát Polonyi alaptalanul vádolta meg őt. Az egyik lap ellen különben is sajtópert indított. Polónyi Dezső személyes kérdésben szólal fel. Nagyon régóta kezében vannak ezek az adatok, de nem használta fel őket csak akkor, amikor Tisza a háromszéki főispánt alaptalanul megvádolta. Ő a visszaéléseket bármikor kíméletlenül fel fogja tárni. A vizsgaszabályzatot őfelsége a király adta ki, a vizsga ügyében diszpenzációnak helye nincs. Megállapítja, hogy a miniszter közbenjárására a két jelöltnek új bizonyítványt állítottak ki egy meg nem történt vizsgálatról. Kijelenti, hogy erőszakos visszaélés történt és elhárítja magától Jankovichnak azt a kijelentését, hogy alaptalanul hozott fel vádakat. A napirend Ezután áttértek a boradó tárgyalására. Bakonyi Samu előadó ismerteti és elfogadásra ajánlja a javaslatot. Szilassy Zoltán ellenzi a törvényjavaslatot. Polonyi Géza a javaslat elhalasztását kéri. Pejachevich Tivadar gróf a horvátok nevében elfogadja a javaslatot. Wekerle Sándor miniszterelnök szólal fel. Polónyival és Szilassyval polemizál. A kisgazdákra vonatkozólag hajlandó némi módosításra, de nagyobb változást nem fogad el. Elfogadásra ajánlja a javaslatot. A javaslatot általánosságban elfogadják. Polónyi Géza rövid felszólalása után részletekben is elfogadják a javaslatot. Bakonyi Samu ismerteti az osztrák-magyar bank hadinyereség adójáról szóló javaslatot, amelyet vita nélkül elfogadtak. A Ház holnap a javaslatokat harmadszori olvasásban fogja tárgyalni. Áttértek a Sürgős interpellációkra. A telefonkezelőnek sztrájkja Fényes László a telefonkezelőnek súlyos szolgálatát vázolja. 30 százalékuk tüdőbeteg tesz. Napi 3 korona törzsfizetésük van. Legnagyobb részük családfentartó. Emberfeletti munkát végeznek. Végre memorandumot szerkesztettek, amelyet a tizes bizottság vitt el a főnökhöz, de az kiutasította őket a teremből azzal, hogy ötnél többet közülük nem fogad. Erre mind elhagyták a termet, másnapra pedig elhatározták, hogy demonstratív sztrájkot rendeznek. A József-központba rendőröket vittek be, akik borzasztóan bántak el a nőkkel, amiről személyesen meggyőződött. Bizottság kiküldését sürgeti, amely rendet csinál a telefon kezelőnők ügyében. Serényi Béla gróf kereskedelemügyi miniszter elismeri a telefon kezelőnők súlyos helyzetét. A jövő évi büdzsében már többet tehet az érdekükben. Többször tárgyalt a küldöttséggel, amely a memorandumot átadta neki. A tegnapi minisztertanácson előterjesztette javaslatát segítségükre nézve. Eddig 2400 korona volt a fizetésük, most 3080 korona lesz. Majd beszél a levonásokról. Bejelenti azután, hogy a posta többi alkalmazottairól is gondoskodás történt. December elsejétől 9 millió 300 ezer korona állami segítségben fognak részesülni. Fényes László és a Ház a választ tudomásul vették. ■ Ugron Gábor belügyminiszter elmondta, hogy a telefonközpontban kitört sztrájk ellen segítséget kértek. A rendőrség az ő utasítására kivonult, hogy a dolgozni akarókat megvédelmezzék a sztrájkolókat pedig bántalmazás nélkül eltávolítsák. Nem tudták, hogy csak demonstratív jellegű sztrájkról van szó, különben megvárták volna a végét. A vizsgáat megállapította, hogy egyetlen sérülés sem történt, de a dulakodásban többen elájultak. Különösen akkor voltak dulakodások, amikor a dolgozni akarókat be akarták vinni a terembe. Az egyik nő, Tóth Jenőné kinek állítólag a karát felkarcolták, azt vallatta, hogy hozzá sem nyúltak. Különben megállapította a vizsgálat, hogy egy detektívet megvertek. Az iratokat az ügyészséghez tették át, amely ki fogja deríteni az objektív tényállást. A többi interpelláció Fényes László a máv. munkások bizalmi férfiainak bevonultatása miatt terjeszti be a második interpellációt. Serényi Béla gróf kereskedelemügyi miniszter azt válaszolja, hogy a hadügyminiszterrel megállapodott, hogy a bevonult munkásokat vissza fogják küldeni. Fényes László nem találja egész erélyesnek a miniszter válaszát. A Ház a választ tudomásul veszi. Kéler Tibor a tátrai fürdők élelmezéséről interpellál. Választ nem kapott. Az ülés este 9 órakor véget ért. 3. olcal, OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOCX Buvárhaiéhare Újabb 16.000 tonna — Wolff-ügynökség jelentése. — Já Dunántúl indnladónak tekíntnekmés* ) Berlin, november 30. Buvárhajóink Gibraltártól nyugatra és délnyugatra legutóbb ismét 5 gőzöst és 2 vitorlást sülyesztettek el 16000 bruttóregisztertonna tartalommal.