Dunántúl, 1918. január (8. évfolyam, 3-8. szám)

1918-01-01 / 3. szám

Péntek, 1918. január 4. *-----------------------------------------------------------­4 DUNÁNTÚL A mai hivatalos jelentések 1 KELETI HARCTÉR: Fegyverszünet. OLASZ HARCTÉR: Nem voltak különö­sebb események. A vezérkar főnöke. NYUGATI HARCTÉR: Az arcvonal kü­­l­­önböző helyein tüzérségi harc folyt. A ten­gerparthoz közel eredményes vállalkozásban foglyokat ejtettünk. A Champagneban Pros­­nestól északra és Le­­Meniltől északra francia előretörések meghiúsultak. KELETI HARCTÉR: Nincs újság. MACEDÓN ÉS OLASZ ARCVONAL: A helyzet változatlan. Ludendorff, lőszállásmester. Ritka búza, ritka árpa, ritka villanyos Atyámfia, légy türelmes, légy jó, csendes, engedelmes, dühödben ne kukorékolj, lábaddal ne toporzékolj, a kezeddel ne hadonázz, ne törjön ki a frász, a láz, ne légy sose haragos, ha nem jön a villanyos. Atyámfia, ne ugrándozz, ne ájuldozz, ne fickándozz, ne káromkodj, ne mérgelődj, ne forrjon fel az agyvelőd, várj békében, télen, nyárban, forróságban, vízben, sárban, ne légy pulykás, tarajos, ha nem jön a villanyos. Atyámfia, ne siess te, se reggel, se pedig este, legkevésbé siess délbe éhes hassal az ebédre, sürgős sose legyen dolgod, se randevúd, se más gondod, ne légy mindjárt viharos, ha nem jön a villanyos. Atyámfia, az se bántson, lelkedben art,­p, ne szántson, hogyha jön egy kocsi végre és te abba mégse férsz be, lásd be, másképp ez nem mehet, ezer utast fel nem vehet, száz is,-elég, bizonyos, •nem tág hely a villanyos. Atyámfia, állj nyugodtan, ne hevülten, ne unottan, megállóhely van, hogy álljunk, nem azért, hogy odébbszálljunk, •várnak ottan sokan veled, csináljatok váregyletet, mely népes lesz, sok tagos, mert ritkán jön villanyos. Atyámfia, ha nincs néked otthon kicsi feleséged, amíg vársz a villanyosra, kacsintgass a szép lányokra, s aki tetszik, szeress bele, sétálj el a paphoz vele, s mire nőd az aranyos, biztosan jön villanyos. Kóró Pál: A buvárnaszádháború és a tengeri uralom Irta: Descovich Erno sorhajóhadnagy Amerikában biztosra veszik — legalább is a sajtó nagy része — hogy a búvárnaszádokat­­ sikerülni fog leküzdeni. Ez a vélemény arra­­ az óriási építkezési programmra támaszkodik,­­ amelyről mind hatalmasabb számok kerülnek a nyilvánosságra, így a The Times azt írja,­­ hogy a hajózási bizottság 1918-ban hat, 1919-­­ ben pedig már 10 millió tonna hajóteret akar­­ előállítani és hogy ennek a programmjának a­­ megvalósításán a legnagyobb erővel dolgoz­­­zik. A cél érdekében a hajózási társaságok, és a hajóépítéssel kapcsolatos iparágak alkal­mazottjait a katonai szolgálat alól mind fel­mentették. Ennek a hírnek a közlésével a győzelembe vetett bizalmat akarják megerő­síteni. Hogy Amerika évente 6 millió tonnát­­ építhessen, ahhoz hajóépítő-technikai teljesí­­í­tőképességét az 1916. évi állapottal szemben épen a tizenkétszeresre kell, hogy emelje. Ehhez az említett felmentések nem elégsége­sek. Még kevésbbé elégségesek ahhoz, hogy­­ tevékenységét, amint 1919-re számításba vet­ték, meghúszszorozza. Az angol szaklapok az amerikai hajógyárak teljesítőképességének maximumát évente másfél millióra teszik. De még aki­kor is, ha ez az óriási flotta csaku­gyan megépülhetne — ami az erre megsza­bott idő alatt teljes lehetetlenség — ebben az esetben is rendkívül nagy nehézséggel járna a hajók személyzettel való ellátása. Amerika már most kénytelen volt minden hajóvezetőt, aki vonakodik az elzárt területen hajózni, képesítő bizonyítványaink a megvonásával megfenyegetni. A hajók legénységének a szá­ma jelenleg elégtelen és a matrózok, akiket többnyire olyan foglalkozási körökből kell, hogy vegyenek, amelyek a tengeri élettől a lehető legmesszebb állanak, használhatóság dolgában sok kívánni valót hagynak. Daniels, az amerikai tengerészet államtitkára, aki ígé­retekkel sohasem fukarkodott, legújabb kije­lentéseiben mégis jóval elővigyázatosabb, mint az amerikai pénzmágnások uszító sajtója. Azt mondotta újabban, hogy a buvámnaszád­­háború nem kicsinylendő károkat okozott és hogy egyre fenyegetőbb lesz, azonban a né­meteknek az a terve, hogy az angolokat au­gusztusig kiéheztetik, meghiúsult. Ilyen terv köztudomás szerint sohasem volt, ezért meg sem is hiúsulhatott. Mindenesetre jellemző, hogy Danielsnek ilyen mesével­ kell előhoza­kodnia, hogy azt­ a hitet keltse, hogy a német kudarcot vallott. Ilyesmire nem lenne szük­sége, ha abban a véleményben volna, hogy Amerika csakugyan képes ellensúlyozni a hajótérben szenvedett veszteségeket. Hogy a búvárnaszád-háborúval az antant köreiben is már általánosságban kezdenek tisztába jönni, azt mutatja egy olasz írónak, Giorgi Molli-nak „Anglia végzete“ című ira­ta, amely azt fejtegeti, hogy Nagybritániái­­nak egész tengeri uralma eddig voltaképen nem ves­t más, mint a bluff. Tény dolog, hogy a búvárnaszád-háború Anglia végzetét fogja felidézni, így fest az ellenséges tábor egyik olyan emberének, a véleménye, aki a tények­kel számol, nem pedig a fantasztikus hajó­­építő tételekkel, amelyek csak a könnyen hí­­vőknél találhatnak hitelre. Amerika mindig a bluff hazája volt. Ezen a szokáson a világ­háború­ sem változtatott. A reichsratban béketü­ntetés készül a Dunántúl mi­­ miái'inal­ tetem­njelentése.­ Pr­é­c­s, január 3. Gross, a reichsrat elnöke közölte a cseh pártok elnökségével, hogy a reidistát január 15-én fog ülésezni. , Politikai körökben hírlik, hogy ezen az ülé­sen béketü­ntetés készül. A vagyonbiztonság Pécsett Szaporodnak a betörések és a lopások Pécs, január 3. (A Dunántúl titósítótá­­ia ) A háború alatt felszabadult rossz emberi in­dulatok olyan hatalmas rést ütöttek a vagyon­biztonságon; az idegen vagyon tiszteletben tartása oly alacsony fokra sülyedt, hogy annak a rendes nívóra való emelése nehéz problé­mát fog még okozni a hatóságnak. A lapok a különféle háborús hírek mellett tele vannak lopással, betöréssel és általában olyan bűnese­tekkel, amelyek a vagyonbiztonságon ütnek rést. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a lopások és betörések nagyobb részét katona­személyek követik el. Ezek mellett a szegé­nyebb polgári osztályból kerülnek ki a lopá­sok elkövetői. A megélhetési viszonyok okozta nagy sze­génység is sok esetben közreműködik abban, hogy idegen vagyon gazdát cserél a jogos tu­lajdonos akaratán kívül. Ez azonban nem mentheti a bűnösöket. Legfeljebb enyhíti a bűnt. Az ijesztő mérvben elszaporodott lopá­sok és betörések az ilyen hosszantartó háború­nak vele járó rossz következményei és éppen azért csak a háború elmúltával remélhetjük azt, hogy enyhülni fog a mostani állapot. A létszámukban megfogyatkozott rendőri ható­ságok alig képesek megfelelni a rájuk váró óriási nyomozásoknak,­­ és őrködni a va­gyonbiztonság felett. Sajnos legfeljebb annyit tehetnek, hogy csökkentik a bűnesetek szá­mát. •_ De a lakosság is sokat tehet, hogy a rendőri hatóságok emberfeletti munkáját csökkentsék. Vigyázzon mindenki a vagyonára, amily ébe­ren csak tud vigyázni. Ezzel első­sorban saját magát menti meg a kártól és a vele járó kelle­metlenségektől. A rendőri sajtóiroda ma ismét több betörés és lopásról ad számot, így Molnár Rezső ma jelentést tett a rendőrségen, hogy január 1-én éjjel, Mecsekszabolcsi­ út 207. szám alatt levő présházában betörő járt. A betörő fel­szedte a présház tetőzetét és úgy hatott a pad­lásra, ahonnét 25—30 kiló babot vitt magával. A másik feljelentést Heil­ing Ferencné Alsó-Puturla­ utca 74. szám alatti lakos tette. Heilingné elpanaszolta, hogy tegnap délután eltávozott hazulról. Míg távol volt, valaki be­törte konyhaablakát, azon át bemászott a la­kásba és onnét egy ezüst órát lánccal együtt és egy dublé láncot ellopott. A harmadik lopást egy orosz hadifogoly kö­vette el. Csögl János kádármester udvará­ban egy orosz hadifogoly fordult meg tegnap. A muszka, mikor senki sem figyelt rá, feldo­bolt egy 2 és fél hektoliteres káposztás hordót a kocsijára és elhajtatott. A hordóra a Hoff­­mann-gyár neve volt írva. A rendőrség mindhárom esetben folyamat­ba tette az eljárást a tolvajok és betörők kéz­­rekerítésére. 'scsapittsson­oaca* cd« c~> a cd ■ c­j a cd Holnap minisztertanács (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése) Budapest, január 3. Félhivatalosan jelentik: Holnap délelőtt W­eker­le Sán­dor elnök­lésével minisztertanács lesz. SC5*0*Ci«0*CJ*0«0»C3tC»»0»0 Elfogott hős olasz őrnagy (A Dunántúl tutósitój­ának telefonjelentése.) Budapest, január 3. A király megengedte, hogy a Monte Castel Gombeton küzdött olasz harci csapat parancs­noka Cesare Cavalliere Boffa olasz őrnagy vi­téz magatartásának elismeréséül oldalfegy­verét a hadifogságban is viselhesse. 5. oldal.

Next