Dunántúl, 1918. február (8. évfolyam, 41-42. szám)

1918-02-19 / 41. szám

2 oldalú­ sági életünknek a nagy feladatokra való elő­készítésére. Az összhang, belső béke és meg­értés rendkívül fontos. Erre valamennyiünk­nek egyformán kell igyekeznünk. A tőke, mun­ka s alkotó tudás csak a nekik megfelelő he­lyen tudnak érvényesülni. A Wekerle-kor­­mány első feladatának tartja, hogy a nép­­milliókat egyforma joggal állítsa sorompóba. Akik eddig jog nélkül éltek, de kötelességüket megtették, bevezetik oda, ahol az ő sorsukat intézik. Szerencsésebb kezdettel alig lehetne elindulni. A választójog nem politikai kérdés már, hanem sürgős és elodázhatatlan köz­­gazdasági szükséglet, mert az ezzel teremtett új helyzeten épül fel a jövő gazdasági élet. A további programpontok a sokat szenvedett nemzet jövőjét alapozzák meg. A tanácsi ja­vaslat nyomán lelkes odaadással kívánja a kormányt támogatni. Kéri a közgyűlést, hogy ez irányú határozatukat egyhangúlag hozzák meg. A közgyűlés így is határoz. Ugyancsak öröm­mel üdvözli a hivatalába lépő Windisch­­g­r­t­t­z Lajos herceg közélelmezési minisztert is bizalmának nyilvánítása mellett a teendők sikeres megoldásának reményében. Varga Ferenc közbeszól: Ez a hét is jól kezdődik. (Derültség.) A város a VII. hadikölcsönért. A város tanácsa a VII. hadikölcsönre a házipénztárból és a kezelése alatt álló ala­pokból mintegy 74.000 K készpénzt és 380.000 koronát jegyzett lom­bardirozás útján 90 K 90 f árfolyamon 500.000 K névértékben. A jegyzéseket a Pécsi Takarékpénztárnál, a Pécs-baranyai központi takarékpénztárnál és a Pécsi kereskedelmi és iparbanknál eszközöl­ték. Jóváhagyás végett a kölcsön jegyzést fel­terjesztik a belügyminiszterhez. A város pénzeinek elhelyezése. A város és a gyámpénztár pénzkészleteiből a Pécsi takarékpénztárnál, a Pécs-baranyai központi takarékpénztárnál, a Pécsi kereske­delmi és iparbanknál, a Magyar általános hi­telbank pécsi fiókjánál és a Pécsi ipari és gaz­dasági hitelszövetkezetnél az eddigi arányban helyezik el ugyanazokat az összegeket, ame­lyeket a múlt évben ott kamatoztattak. Az 1918. évi kamatláb minimális 3 és fél százalék. De amennyiben az osztrák-magyar bank fel­emeli a kamatlábat, ugyanaz nap ez a kamat is emelkedik. Ha valamely intézet erre nem hajlandó, a pénzeket máshol helyezik el. Részjegyzés a szesz ért­ékesítő szövetkezetben. A pécs-baranyai gazdák gyümölcsszeszér­­tékesítő részvénytársaságában a város 65 da­rab részvényt jegyzett 13.000 K értékben. A szesztermékeket értékesítő részvénytársaság igazgatóságába beválasztotta a polgármestert is igazgatósági tagul. Ez az állás a tanács vé­leménye szerint nem összeférhetetlen, sőt a város érdekében áll. A közgyűlés mindkét be­jelentést tudomásul veszi. A munkaközvetítő hivatal. Az állam Pécsett ingyenes hatósági munka­közvetítőt állít fel az összes bányászati, ipari és kereskedelmi munkások részére. Mivel a munkaközvetítő hatásköre Baranya, Tolna és Somogy megyékre és Kaposvár városra kiter­jed, a kereskedelmi miniszter 3—4000­­ ál­lami hozzájárulást helyezett kilátásba. Ezen kívül a város az illető törvényhatóságokhoz is átirattal fordul a hozzájárulások céljából. Az új intézmény ugyanis 8940­­ személyzeti és 5528­­ dologi kiadást ró ez évben. A hivatal legkésőbb március 1-én a tornacsarnokban megkezdi működését. Vezetője Császár Károly levéltári irodatiszt lesz, aki mellé a munkatorlódás szerint 2—3 bijnokot és egy hivatalszolgát osztanak t­e. Véglegesítése az országos hivatal igazgatójától függ. A város új kölcsönezi, vegye át az állam. A háború után nagyon sok városi beruházás válik esedékessé. Ezek közül többet már bé­kében elhatározott a város és a kormány jó­váhagyását is megnyerte. Ezek kereken 20 milliót tesznek ki, amint a pénzügyi bizottság ülése alkalmával már részletesen ismertettük a tanács javaslatával együtt. Varga Ferenc nem fogadja el a javasla­tot. Derültség mellett magyarázza, hogy a vá­ros az eddigi adósságait sem fizette és a szer­ződéseknél rászedik. Hajdú Gyula dr. helyesnek tartja az esz­mét. Csak azt kéri, hogy a 20 milliót hasznos beruházásokra fektessék. A város működési körének másnak kell lenni, mint eddig volt. Az átmeneti időre szóló intézkedésekben te­gyen túl a város az államon, amely eddig na­gyon keveset tett. Ezért nem bánja, ha az előirányzott 20 millió csak a minimum és eset­leg 40 millió beruházására is sor kerül. Az állam is szívesebben vállalja a kölcsönt, ha minél nagyobb az összeg. A városnak mérsék­­lőleg kell hatnia a magánvállalkozások ki­­uzsorázó szándékával szemben. Nemes Vilmos örömmel fogadja a javas­­latot. A jövő alkotások iránt helyes érzéket lát. De hiába keresi a pécsi egyetem tervét. A mi mulasztásunk, hogy a negyedik egyete­met nem Pécs kapta meg. Kisebb dolgokkal foglalkoztunk és nem törődtünk vele. Temes­vár ígéretet kapott a műegyetemre. Kassa erő­sen dolgozik az ötödik egyetemért. Bár csak a jövőben esedékessé váló ügyről van szó, ne aludjunk el, hogy újból el ne szalaszthassuk. Debrecen maga gyűjtötte össze a tőkét és res­pektálta működését a­ kormány is. A pécsi egyetem nem kerülhet le a napirendről, B­­­r­o­s­­­­­s Géza készséggel járul hozzá a javaslathoz. Az egyetem ellen sem szól. De égető és sürgős szükség a kórház kibővítése. Operációra szoruló betegek heteken át hiába várnak felvételre. Nincs hely. Súlyos betegek feküsznek szalmazsákokon, amint ezt 52 na­pon át mindennap látta. Nendtvich Andor polgármester örö­mének ad kifejezést, hogy minden számottevő komoly bizottsági tag helyesli a tervet. A fel­sorolt beruházásokkal nem merítették ki a jö­vő programját. Nem is volt céljuk rendszeres programmot adni. Örül, hogy Nemes szóvá tette az egyetem kérdését, amely a városnak elvitazhatatlan, történelmi kulturális alapon nyugvó régi vágya. A város joga törvényhozá­­silag dekretálva van. A két új egyetem felállí­tásakor Pozsonyra és Debrecenre esett a kor­mány választása. Egyúttal azonban felsorol­ták azt az 5 várost is a törvény indokolásában, amelyekről szó lehet. Ezek közt van Pécs is. Nem látja indokoltnak, hogy bizonyos fedeze­tet e célra is beállítsunk a jóváhagyandó ki­adások sorába, amennyiben érdemben nem tárgyalják most a beruházások kérdését. A legközelebbi kedvező alkalommal a kérdés fel­színre kerül és nem fog elaludni. Ez egyéb­ként a megalakított egyetemi bizottság dolga. E célra a város egy milliót már meg is szava­zott. A pécsi egyetem megvalósítása nem raj­tunk fog múlni. — A közkórházban tényleg kevés a hely. Ez a baj enyhülni fog a járványkórház fel­építésével, mert így a kórház egy része fel­szabadul. Sajnos a vármegyében Mohács és Siklós kivételével nincs kórház. Ezért a bete­gek Pécsre jönnek. A közgyűlés elfogadta a tanácsi javaslatot. A város háborús kiadásai. A katonai átvonuló tiszti beszállásokból eredő és általában a háborús kiadások ma már oly magasra emelkedtek, hogy azok a város anyagi erejét túlhaladják, Így például, míg a tiszti beszállásolások a béke éveiben 4500 ko­ronára rúgtak, a háborús években 100.000 ko­ronára emelkedtek, 1914-től 1917. év végéig tiszti beszállásolásokért 339.000 koronát fize­tett ki a város. Az egyéb háborús kiadásokkal ez az összeg 505.000 koronára emelkedett. A város tanácsa ez alapon elhatározta, hogy a háborús kiadások megtérítése iránt felterjesz­tést intéz a kormányhoz. A közgyűlés e ja­vaslathoz egyhangúlag hozzájárult. Új villamos egységár­ak­ A Pécsi villamossági részvénytársaság be­jelentette, hogy a villamos áram egységárait 1917 november 1-től kezdődőleg felemelte, így a motorikus áram díja 5 fillér, a világítási áram díja 10 illetve 12 fillér lett. Az áremelés oka egyrészt a szén árának emelkedése, más­részt a munkabérek megdrágulása volt. A vá­ros tanácsa javasolta, hogy a közgyűlés ezt a bejelentést, miután az már a gyakorlatban is meg­van, vegye tudomásul. Az ügyhöz Haj­­du Gyula dr. és Birisits Géza szólaltak fel röviden. Herberth János felvilágosító szavai után a közgyűlés a bejelentést tudomá­sul vette. Ennek kapcsán a közgyűlés felszó­lalás nélkül elfogadta a villamos közúti vasút viteldíjainak újabbi megállapításáról és ennek megfelelően a vasúti üzemviteli szerződésnek módosítása iránt tett tanácsi előterjesztést. A villamos vasút új díjszabásait már korábban ismertettük. Kisebb ügyek- A város közgyűlése egyhangúlag elhatá­rozta, hogy az elhunyt P­­­e­i­n­i­n­g­e­r Ferenc ügyvédnek, az ügyvédi kamara titkárának, a város volt országgyűlési képviselőjének, aki hosszú évtizedeken át munkálta a város érde­keit, a központi temetőben díszsírhelyet ajánl fel. Nemes Vilmos dr. nyomban köszönetet is mondott ezért az elhatározásért a törvény­­hatóságnak az ügyvédi kamara nevében. A pécsi fémipari szakiskola ideiglenes he­lyisége a Littke-féle kaszárnyában sehogysem felelt meg a kivánalmaknak. Az intézet ma már népességre is egyike a legelsőknek az or­szágban. Az új végleges otthon létesítését a háború megakasztotta és legalább még 4—5 évre van szükség, hogy az létesülhessen. A város tanácsa tehát kapott az alkalmon, hogy a Pécsi kereskedelmi és iparbank tulajdonát képező réz és fémáru gyárat az iskola céljaira megszerezze. Erre alkalom kínálkozott, mert az iparbank hajlandó volt a gyárat a város iránt való tekintettel kedvezményes áron 260.000 koronáért átengedni. A város tanácsa javasolta, hogy a már megkötött adásvételi szerződést hagyja jóvá a közgyűlés. A vétel­ből kifolyólag a városra évenként alig 1500 korona teher származik, miután az állam 10.000, a Baranya megyei gazdasági egyesület pedig 3000 korona évi hozzájárulást biztosít. A közgyűlés a tanács előterjesztését egyhan­gúlag elfogadta. Ezzel a szépen fejlődő fém­ipari szakiskola ujabbi otthonában megfelelőbb helyiséget talál, míg új, végleges otthonába költözhetik. DUNÁNTÚL Kedd, 1918. február 19. APOLLO Jön: Lolgároll Főszereplő: Menny Porten. P@isgcS fogadás vígjáték 3 részben. Főszereplő: Mária Orska.­ Maxi­ssers friss severai humoros. Főszereplő: Max Linder.

Next