Dunántúl, 1918. április (8. évfolyam, 81-97. szám)
1918-04-09 / 81. szám
4. oldal e gyelmét, hogy a kvóta más megyékkel nem arányos. Tolna alispánja kérte is a megye állatállományának lehető kímélését. Baranya és Tolna teljesen egy kategória alá tartozzik és mindkét megyére nagy szükség lesz az állattenyésztés országos regenerálásánál. Nem tudja, ki rekvirált Csizmadia községében. A közigazgatási bizottságban azonban már szóba került ez a panasz. Konkrét eseteknél kár megvárni a közgyűlést, mert ha azonnal tudomására jut, rögtön segíthet. Nem a maga személyében jajdult fel a sok munka miatt, hanem a személyzet annyira túl van terhelve, hogy e miatt az ügyek elintézése késik. A trénlovak élelmezésénél nem az altisztek által kért mennyiség irányadó. Ezzel a panasszal kár egy hónapig várni Ha valamely ügyben nem is ő rendelkezik, igyekszik a sérelmek orvoslása tárgyában eljárni. A fejkvótát a miniszter állapította meg. A többi panasz nem az ő hatáskörébe tartozik. Mándinak azt válaszolja, hogy a megyére sérelmes intézkedésekre eddig is rámutatott a felterjesztésekben. Ezután is meg fogja tenni. A hadisegély-bizottság megalakítása A hadi özvegyeket és árvákat illető segélyek felemelésével és újabb szabályozásával kapcsolatban a kormány megyénként az alispán elnöklete alatt bizottságot alakított, amelybe 7 tagot a közgyűlés választ. Ajánlja Szily Tamás, Jeszenszky Ferenc, Andrits Tivadar dr., Igaz Béla, Koozsváry Andor, Fónay Lajos és Szinkovich Károly megválasztását. A jelölteket egyhangúlag megválasztják. Kormányleiratok A távozó Ugrón és Mezőssy miniszterek megköszönték a vármegye támogatását, Wekerle pedig értesítette a vármegyét a kormány újabb megalakulásáról és folytatólagos kiegészítéséről. A leiratokat a közgyűlés tudomásul veszi. A kormányt üdvözli és közhasznú hazafias működésében támogatni fogja. Tóth János belügyi, Serényi Béla gróf földmivelésügyi és Szterényi József kereskedelemügyi miniszter kinevező levelét tudomásul veszi a vármegye. A magyar hadseregért Szeged város és Pest megye átírt az önálló magyar hadsereg felállítása és intézményes biztosítása érdekében, Baranya is közjogi helyzetünkből folyó azon a természetszerű állásponton van, hogy a korona és a kormány egyöntetű elhatározásából meg kell születnie a magyar hadsereg felállításának. Ezt sürgetőleg felír a kormányhoz és az országgyűléshez. Nemzeti kérdés és a csehek Sáros vármegye a nemzetiségi kérdés megoldása ügyében ír fel. A közgyűlés is teljes mértékben azonosítja magát a sárosiak véleményével. A maga részéről is szükségesnek tartja a törvényhozás és a kormány figyelmét külön pártoló felirat által e fontos kérdésre felhívni. A Moldvában és Besszarábiában élő magyarság ügyét Nógrád megye karolta fel. Mintegy 800.000 főnyi magyarról van szó, akiknek érdekeit a Romániával kötendő békeszerződésben ki kell emelni és megvédeni. Ez értelemben is felirattal fordulnak a kormányhoz és a parlamenthez. Győr városa állásfoglalásra hívta fel a vármegyét a csehekkel szemben követendő magatartás tárgyában. Baranya vármegye az 1917. októberi közgyűlésen már erélyesen kikelt a csehek magyarellenes viselkedése és szent koronánk országaihoz tartozó területek ellen intézett merényletei ellen. A januári közgyűlésen pedig megnyugvással fogadta Károly király nyilatkozatát, amelyben kijelentette őfelsége, hogy teljes akarattal mellette lesz a magyar haza önállóságának és területi épségének. Ezért a vármegye most csak az átiratnak azt a részét teszi magáévá, amely a kiegyezés értelmében Magyarország területén levő nemzetiségi bankok ellenőrzés és működésük korlátozás alá vételét szükség esetén pedig megszüntetésüket ajánlja. Az átirat e részét hasonló pártoló felterjesztéssel támogatja a vármegye. A párbaj ellen Liptó vármegye és Szeged városa a párbaj megszüntetése végett ír fel az országgyűléshez. A vármegye már 1903-ban határozatot hozott a párbaj ellen. E felfogásához most is következetes. Amióta pedig a király rendelkezése a hadsereg tisztjeinek is megtiltotta a párbajt, örömmel látja a mozgalom terjedését és most is azon a véleményen van, hogy a párbajt a börtönnel büntetendő közönséges bűncselekmények közé kell sorozni. Ez értelemben felír a vármegye a parlamenthez. E határozattal elintézték Szatmár-Németi tanácsának hasonló tárgyú kérelmét. Egyéb átiratok Szepes megye önálló közegészségügyi minisztériumot sürget. A vármegye az eddigi intézkedésekből megnyugvással látja, hogy a belügyminiszter a legelső feladatai közé sorozta a közegészségügy védelmét, de külön minisztérium felállítását nem tartja szükségesnek. Ezért az átiratot tudomásul veszi. Sopron megye kérelmét a Fiume—Varsó közötti vasúti összeköttetés létesítését kéri. A kérelmet Baranya vármegye is szükségesnek tartja. Debreczen feliratát is hasonló szelleművel támogatja, mert szükségesnek tartja, hogy a háború céljaira rekvirált anyagoknak, felszereléseknek és igavonó állatoknak a törvényhatóságok, városok és községek közt való szétosztását és értékesítését. Ugyancsak támogatja Szepes megye megkereső levelét és a nyugdíjas községi és közjegyzők, valamint a tényleges szolgálatban állók családtagjainak féláru jegy váltására szolgáló igazolvánnyal való ellátása érdekében felírnak a kereskedelmi miniszterhez. Sopron megye a katonaság és a polgári közélelmezés szükségletét képező gabonaneműeknek a jövőben való kontingentálását a gazdasági tényezők meghallgatásával óhajtja megállapítani. Épen így az őrlési tanúsítványok kiadását is szabályozni, a külföldi csempészetet pedig meg kell gátolni. A feliratot Baranya vármegye is támogatja. Szabolcs megye a mezőgazdasági munkások béréül szesz kiszolgáltatását óhajtja eltiltani. Nálunk ez nem szokásos, azért az átiratot tudomásul veszik. Debreczen a zsírszükséglet biztosítását a nagyipari hizlalás helyett a mezőgazdaság keretében kívánja rendezni. Baranya vármegye hasonló szellemben ír fel. Az új adójavaslatok ellen Győr és Hódmezővásárhely az új adójavaslatok módosítása érdekében a pénzügyminiszterhez, az országgyűléshez, valamint a kormányhoz ír fel. Az alispáni javaslat megnyugvással állapítja meg a pénzügyi bizottság eddigi tárgyalásaiból, hogy módosítások már is történtek. Az 1918. évi I. törvénycikket, a bortermelési adó behozatalát azonban sérelmesnek tartja. Mándi Samu, hozzájárul a felirathoz. A háború alatt létesített új adóknak fentartása és kimélyítése minden kormánynak kötelessége a nagy haditerhek egalizálása. A fődolog azonban az új adótörvények igazságos beállítása. Pénzügyi adminisztrációnk nagyon meggyengült. Az ipari és kereskedelmi érdekeltségek pedig azt mondják, hogy a mezőgazdaságot kímélik. Ez helytelen beállítás, mert a város elnyomni törekszik a falu érdekeit. A jövedelemadót le kell vonni a vagyonadóból. A borteríiselési adó elvileg sérelmes, mert a megadóztatott ingatlan termelvényét helyezi adó alá, de a konjunkturális borárak folytán érthetőnek találja. Figyelmezteti a kisbirtokosokat, vigyázzanak a vagyonadó kivetésénél, a tanítók és jegyzők figyelmeztessék erre a népet. A mezőgazdasági érdekek képviseletéről hathatósabban kell gondoskodni politikai pártállásra való tekintet nélkül. Narancsik József dr. egy keserű tapasztalatot szerzett az előbbi felszólalásból: "A vagyonadó kivetési bizottságba több kisgazdát kell bevenni iparosok, kereskedők helyett. A pénzügyigazgatóság megbízottai egyezséget kötöttek a 15—20 holdas polgárral, hogy fog fizetni 300 vagyonadót. Ajánlja, hogy a bizottságok a megegyezés esetében is fogadják el a felszólalást. Mándy Samu félreértett szavait magyarázza. Ha a polgárok a bizottság előtt nem jelennek meg, nem lehet figyelembe venni utólagos panaszaikat. Benkő Gyula Narancsik egy kitételére reflektál. A bizottságok tagjait a törvényhatóság eddig is mindig gondosan megválasztotta. Benyovszky Móric gróf főispán a felszólalásban nem látott támadást a bizottsá- gok összeállítása ellen, mert ez esetben ő maga védelmezte volna meg a vármegye autonóm jogait. Szenge Ferenc alispán is ez irányban óhajtott nyilatkozni. A bizottságok tagjait minden melléktekintetek nélkül gondosan válogatták össze, így lesz ezután is. Átiratok, kérelmek A távbeszélő díjak felemelése ellen már a közigazgatási bizottság is felírt, nyomatékosságból azonban a vármegye is újabb feliratot intéz. A malmok nagyüzemi kiadásokról szóló panaszait nem tartják alaposnak. A budapesti országos iskolaegyesület a magyarul írni-olvasni tudást kívánta volna a választójog alapjának A Kolozsvárott ez év február 9-én megtartott erdélyi választójogi értekezlet állandó bizottsága pedig ugyancsak a választójogi törvényjavaslat módosítása iránt indított mozgalmat. Ez ügyben a vármegye a magyarság szupremáciájának biztosítására vonatkozó feliratát most megismétli és kéri a kormányt valamint az országgyűlés mindkét házát, hogy a törvény megalkotásánál vegyék figyelembe Erdély különleges helyzetét. Ezek a tárgyak kötötték le a nagyobb érdeklődést. Az átiratok tárgyalása alatt azonban már ürülni kezdett a terem. A tulajdonképeni megyei ügyekkel gyorsan végzett a közgyűlés. Az ügyek jó részét az állandó választmány már előkészítette. Felszólalás már nem is hangzott el ezután. Az előadók vették át a kizárólagos szólásjogot és nem is zavarta őket senki. A községek csekélyebb fontosságú ügyeit már alig hallgatta néhány bizottsági tag. A tárgysorozat pontjai gyorsan követték egymást és a közgyűlés egy óra előtt véget ért. DUNÁNTÚL Kedd, 1918. április 9. & ma esti német Jelentés — Wolff-ügynökség jelentése (A Dunántúl tudósítóinak telefonjelentései Berlin, április 8. Este, Támadásaink folytatásaképen az Oise déli partján az ellenséget kivetettük Coucy Le Chateautól keletre lévő magaslatokon elfoglalt erős állásaiból. Czernin Bukarestbe utazott (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Bécs, április 8. Czernin, akit a király tegnap délelőtt hosszabb kihallgatáson fogadott, este Bukarestbe utazott. Külügyi kormányunk nem tárgyal többet Clemenceauval (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) Bécs, április 8. Az Est jelenti: Czerninben tartja magának a Clemenceau ügyben kijelentett minden egyes szavát. Külügyminisztériumunknak e kontroverzió után csak az a választása marad meg, hogy a Clemanceau kormánnyal soha többé nem tárgyal. Clemenceaunak le kell mondania arról, hogy valaha is közreműködhessen a mi tárgyalásainkon.