Dunántúl, 1918. április (8. évfolyam, 81-97. szám)

1918-04-09 / 81. szám

4. oldal e­ gyelmét, hogy a kvóta más megyékkel nem arányos. Tolna alispánja kérte is a megye állatállományának lehető kímélését. Baranya és Tolna teljesen egy kategória alá tartoz­­zik és mindkét megyére nagy szükség lesz az állattenyésztés országos regenerálásánál. Nem tudja, ki rekvirált Csizmadia közsé­gében. A közigazgatási bizottságban azonban már szóba került ez a panasz. Konkrét esetek­nél kár megvárni a közgyűlést, mert ha azon­nal tudomására jut, rögtön segíthet. Nem a maga személyében jajdult fel a sok munka­ miatt, hanem a személyzet annyira túl van terhelve, hogy e miatt az ügyek elintézése ké­sik. A trénlovak élelmezésénél nem az altisz­tek által kért mennyiség irányadó. Ezzel a panasszal kár egy hónapig várni Ha valamely ügyben nem is ő rendelkezik, igyekszik a sé­relmek orvoslása tárgyában eljárni. A fej­kvótát a miniszter állapította meg. A többi panasz nem az ő hatáskörébe tartozik.­­ M­á­n­d­i­n­a­k azt válaszolja, hogy a megyére sérelmes intézkedésekre eddig is rámutatott a felterjesztésekben. Ezután is meg fogja tenni. A hadisegély-bizottság megalakítása A hadi özvegyeket és árvákat illető segé­lyek felemelésével és újabb szabályozásával kapcsolatban a kormány megyénként az alis­pán elnöklete alatt bizottságot alakított, amelybe 7 tagot a közgyűlés választ. Ajánlja Szily Tamás, Jeszenszky Ferenc, A­n­d­r­i­t­s Tivadar dr., Igaz Béla, K­o­­­­o­z­s­v­á­r­y Andor, F­ó­n­a­y Lajos és Szin­­k­o­v­i­c­h Károly megválasztását. A jelölteket egyhangúlag megválasztják. Kormányleiratok A távozó Ugrón és Mezős­sy minisz­terek megköszönték a vármegye támogatását,­ W­e­k­e­r­l­e pedig értesítette a vármegyét a kormány újabb megalakulásáról és folytatóla­gos kiegészítéséről. A leiratokat a közgyűlés tudomásul veszi. A kormányt üdvözli és köz­hasznú hazafias működésében támogatni fog­ja. T­ó­t­h János belügyi, Serényi Béla gróf földmivelésügyi és Szterényi József ke­reskedelemügyi miniszter kinevező levelét tu­domásul veszi a vármegye. A magyar hadseregért Szeged város és Pest megye átírt az önálló magyar hadsereg felállítása és intézményes biztosítása érdekében, Baranya is közjogi helyzetünkből folyó azon a természetszerű ál­lásponton van, hogy a korona és a kormány egyöntetű elhatározásából meg kell születnie a magyar hadsereg felállításának. Ezt sürge­­tőleg felír a kormányhoz és az országgyűlés­hez. Nemzeti kérdés és a csehek Sáros vármegye a nemzetiségi kérdés meg­oldása ügyében ír fel. A közgyűlés is teljes mértékben azonosítja magát a sárosiak véle­ményével. A maga részéről is szükségesnek tartja a törvényhozás és a kormány figyelmét külön pártoló felirat által e fontos kérdésre felhívni. A Moldvában és Besszarábiában élő ma­gyarság ügyét Nógrád megye karolta fel. Mintegy 800.000 főnyi magyarról van szó, akiknek érdekeit a Romániával kötendő bé­keszerződésben ki kell emelni és megvédeni. Ez értelemben is felirattal fordulnak a kor­mányhoz és a parlamenthez. Győr városa állásfoglalásra hívta fel a vár­megyét a csehekkel szemben követendő ma­gatartás tárgyában. Baranya vármegye az 1917. októberi közgyűlésen már erélyesen ki­kelt a csehek magyarellenes viselkedése és szent koronánk országaihoz tartozó területek ellen intézett merényletei ellen. A januári közgyűlésen pedig megnyugvással fogadta Károly király nyilatkozatát, amelyben kije­lentette őfelsége, hogy teljes akarattal mel­lette lesz a magyar haza önállóságának és te­rületi épségének. Ezért a­ vármegye most csak az átiratnak azt a részét teszi magáévá, amely a kiegyezés értelmében Magyarország terüle­tén levő nemzetiségi bankok ellenőrzés és mű­ködésük korlátozás alá vételét szükség esetén pedig megszüntetésüket ajánlja. Az átirat e részét hasonló pártoló felterjesztéssel támo­gatja a vármegye. A párbaj ellen Liptó vármegye és Szeged városa a párbaj megszüntetése végett ír fel az országgyűlés­hez. A vármegye már 1903-ban határozatot hozott a párbaj ellen. E felfogásához most is következetes. Amióta pedig a király rendel­kezése a hadsereg tisztjeinek is megtiltotta a párbajt, örömmel látja a mozgalom terjedését és most is azon a véleményen van, hogy a pár­bajt a börtönnel büntetendő közönséges bűn­cselekmények közé kell sorozni. Ez értelem­ben felír a vármegye a parlamenthez. E hatá­rozattal elintézték Szatmár-Németi tanácsá­nak hasonló tárgyú kérelmét. Egyéb átiratok Szepes megye önálló közegészségügyi mi­nisztériumot sürget. A vármegye az eddigi in­tézkedésekből megnyugvással látja, hogy a belügyminiszter a legelső feladatai közé so­rozta a közegészségügy védelmét, de külön minisztérium felállítását nem tartja szüksé­gesnek. Ezért az átiratot tudomásul veszi. Sopron megye kérelmét a Fiume—Varsó közötti vasúti összeköttetés létesítését kéri. A kérelmet Baranya vármegye is szükséges­nek tartja. Debreczen feliratát is hasonló szelleművel támogatja, mert szükségesnek tartja, hogy a háború céljaira rekvirált anyagoknak, felsze­reléseknek és igavonó állatoknak a törvényha­tóságok, városok és községek közt való szét­osztását és értékesítését. Ugyancsak támogatja Szepes megye megke­reső levelét és a nyugdíjas községi és közjegy­zők, valamint a tényleges szolgálatban állók családtagjainak féláru jegy váltására szolgáló igazolvánnyal való ellátása érdekében felír­nak a kereskedelmi miniszterhez. Sopron megye a katonaság és a polgári köz­­élelmezés szükségletét képező gabonanemű­­eknek a jövőben való kontingentálását a gaz­dasági tényezők meghallgatásával óhajtja megállapítani. Épen így az őrlési tanúsítvá­nyok kiadását is szabályozni, a külföldi csem­pészetet pedig meg kell gátolni. A feliratot Baranya vármegye is támogatja. Szabolcs megye a mezőgazdasági munkások béréül szesz kiszolgáltatását óhajtja eltiltani. Nálunk ez nem szokásos, azért az átiratot tu­domásul veszik. Debreczen a zsírszükséglet biztosítását a nagyipari hizlalás helyett a mezőgazdaság ke­retében kívánja rendezni. Baranya vármegye hasonló szellemben ír fel. Az új adójavaslatok ellen Győr és Hódmezővásárhely az új adó­javas­latok módosítása érdekében a pénzügyminisz­terhez, az országgyűléshez, valamint a kor­mányhoz ír fel. Az alispáni javaslat megnyug­vással állapítja meg a pénzügyi bizottság ed­digi tárgyalásaiból, hogy módosítások már is történtek. Az 1918. évi I. törvénycikket, a bor­­termelési adó behozatalát azonban sérelmes­­nek tartja. Mándi Samu, hozzájárul a felirathoz. A háború alatt létesített új adóknak fentartása és kimélyítése minden kormánynak köteles­sége a nagy haditerhek egalizálása. A fődo­­log azonban az új adótörvények igazságos be­állítása. Pénzügyi adminisztrációnk nagyon meggyengült. Az ipari és kereskedelmi érde­keltségek pedig azt mondják, hogy a mező­­gazdaságot kímélik. Ez helytelen beállítás, mert a város elnyomni törekszik a falu érde­keit. A jövedelemadót le kell vonni a vagyon­adóból. A borteríiselési adó elvileg sérelmes, mert a megadóztatott ingatlan termelvényét helyezi adó alá, de a konjunkturális borárak folytán érthetőnek találja. Figyelmezteti a kisbirtokosokat, vigyázzanak a vagyon­adó ki­vetésénél, a tanítók és jegyzők figyelmeztes­sék erre a népet. A mezőgazdasági érdekek képviseletéről hathatósabban kell gondoskod­ni politikai pártállásra való tekintet nélkül. Narancsik József dr. egy keserű ta­pasztalatot szerzett az előbbi felszólalásból: "A vagyonadó kivetési bizottságba több kisgazdát kell bevenni iparosok, kereskedők helyett. A pénzügyigazgatóság megbízottai egyezséget kötöttek a 15—20 holdas polgárral, hogy fog fizetni 30­0 vagyonadót. Ajánlja, hogy a bi­zottságok a megegyezés esetében is fogadják el a felszólalást. M­á­n­d­y Samu félreértett szavait magya­rázza. Ha a polgárok a bizottság előtt nem je­lennek meg, nem lehet figyelembe venni utó­lagos panaszaikat. Benkő Gyula Narancsik egy kitételére ref­lektál. A bizottságok tagjait a törvényható­ság eddig is mindig gondosan megválasztotta. Benyovszky Móric gróf főispán a fel­szólalásban nem látott támadást a bizottsá-­ gok összeállítása ellen, mert ez esetben ő ma­ga védelmezte volna meg a vármegye auto­nóm jogait. Szenge Ferenc alispán is ez irányban óhajtott nyilatkozni. A bizottságok tagjait minden melléktekintetek nélkül gondosan vá­logatták össze, így lesz ezután is. Átiratok, kérelmek A távbeszélő díjak felemelése ellen már a közigazgatási bizottság is felírt, nyomatékos­ságból azonban a vármegye is újabb feliratot intéz. A malmok nagy­üzemi kiadásokról szóló panaszait nem tartják alaposnak. A budapesti országos iskolaegyesület a ma­gyarul írni-olvasni tudást kívánta volna a vá­lasztójog alapjának A Kolozsvárott ez év feb­ruár 9-én megtartott erdélyi választójogi ér­tekezlet állandó bizottsága pedig ugyancsak a választójogi törvényjavaslat módosítása iránt indított mozgalmat. Ez ügyben a vármegye a magyarság szupremáciájának biztosítására vonatkozó feliratát most megismétli és kéri a kormányt valamint az országgyűlés mindkét házát, hogy a törvény megalkotásánál vegyék figyelembe Erdély különleges helyzetét. Ezek a tárgyak kötötték le a nagyobb ér­deklődést. Az átiratok tárgyalása alatt azon­ban már ürülni kezdett a terem. A tulajdon­­képeni megyei ügyekkel gyorsan végzett a köz­gyűlés. Az ügyek jó részét az állandó választ­mány már előkészítette. Felszólalás már nem is hangzott el ezután. Az előadók vették át a kizárólagos szólásjogot és nem is zavarta őket senki. A községek csekélyebb fontosságú ügyeit már alig hallgatta néhány bizottsági tag. A tárgysorozat pontjai gyorsan követték egymást és a közgyűlés egy óra előtt véget ért. DUNÁNTÚL Kedd, 1918. április 9. & ma esti német Jelentés — Wolff-ügynökség jelentése (A Dunántúl tudósítói­nak telefonjelentései Berlin, április 8. Este, Támadásaink folytatásaképen az Oise déli partján az ellenséget kivetettük Coucy Le Chateautól keletre lévő magaslatokon elfog­lalt erős állásaiból. Czernin Bukarestbe utazott (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) B­é­c­s, április 8. Czernin, akit a király tegnap délelőtt hosszabb kihallgatáson fogadott, este Buka­restbe utazott. Külügyi kormányunk nem tárgyal többet Clemenceauval (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) B­é­c­s, április 8. Az Est jelenti: Czernin­ben tartja magának a Clemenceau ügyben kijelentett minden egyes szavát. Kül­ügyminisztériumunknak e kontroverzió után csak az a választása marad meg, hogy a Cle­­­ma­nceau kormánnyal soha többé nem tár­­gyal. Clemenceaunak le kell mondania arról, hogy valaha is közreműködhessen a mi tár­gyalásainkon.

Next