Dunántúl, 1918. július (8. évfolyam, 145-166. szám)

1918-07-02 / 145. szám

2. oklal. DUNÁNTÚL Kedd, 1918. julius 2.­ ­ A termésrendelet 240 gramm a fejadag — Mindenki hizlalhat egy sertést Pécs, julius 1. A hivatalos lap vasárnapi száma négy ren­deletet közöl, amelyek közül egy a ter­mésrendelet végrehajtásáról, egy a fejadag megállapításáról, kettő pedig a sertéshizlalási­ról szól. A rendelet egyik fő intenciója, hogy a csép­­lés megkezdésénél szigorú egyszeri eljárással egyszer és mindenkorra biztosíttassék a szük­séglet a jövő termésig. Központilag is meg­állapítják azt a termésmennyiséget, amelyet egy-egy községnek minden körülmények kö­zött a közfogyasztás rendelkezésére kell bo­csátania, ellen esetben a legszigorúbb rekvizí­­ciót rendelik el. Az alispánok külön központi előadókat jelölnek ki, akik egész munkaere­jüket e nagy célnak szentelik. Az átvétel Az átvevő bizottságokra a régi intézkedé­­­s vonatkozik, kiegészítve azzal, hogy a minisz­térium részéről az átvevő bizottságokba kikül­dött egyéneknek a bizottságokban való állandó működése nem szükséges. A községek minden tényleg leszállított mé­termázsa termény után 1 korona jutalékot kapnak, de csak az egész termésfölösleg el­szállítása után. A feljelentői ötödet a bizott­ság tagjai kapják. A gabona tárolására alkal­mas raktárak és más alkalmas raktárak és más alkalmas helyiségek térítés fejében igénybe vehetők. A bizományos kívánságára a hatóság köteles a raktárak megfelelő őrizetéről gon­doskodni és a kezeléshez megfelelő munkaerőt két rendelkezésre bocsátani. A még lábon álló termést a hatóság és az átvevő bizottság őrizni köteles­. A cséplés A termelő köteles a cséplés megkezdésének időpontját bejelenteni. Ha a termelő termését komoly indok nélkül kicsépeltetni nem akarja, a törvényhatóság első tisztviselője elrendel­heti a mulasztó költségére a termésnek köz­erővel való kicséplését. A termelő még a csép­lé­s befejezése, illetve az átvevő bizottsággal való elszámolás előtt egész évi házi és gazda­sági szükséglete terhére saját felelősségére az átvevő bizottág közbenjötte nélkül is felhasz­nálhatja azt a termésmennyiséget, amely őt a rendelet értelmében az elszámolás megejtésé­­ig házi és gazdasági szükséglet címén megil­leti. A vetőmag címén felhasználható mennyi­ségre a bevetett terület nagysága irányadó. A termelő e mennyiségről pontos jegyzéket ve­zetni és azt az átvevő­ bizottságnak bemutatni tartozik. _ Közvetlen ellátás Az új gazdasági évre az ellátatlanokat a legpontosabban kell megállapítaniok a hatósá­goknak. A nem termelők, vagy akiknek házi szükségletét saját termelésük nem fedezi, be­­szerzési utalványt kapnak a H. T.-től, de eze­ket július­ 10-ig kiszolgáltatni tilos. Beszerzési csoportok stb. közvetlen ellátásban részesül­nek, de augusztus 18. után nem fognak na­gyobb ellátásban részesülni, mint amennyi személyről addig hatósági igazolványt kaptak. A fejadag A fejadagot a közélelmezési miniszter ren­delete a következőképp állapítja meg: Őstermelő munkát végző, tizenöt éven fö­lüli férfi és női munkás búzából, rozsból, két­szeresből és árpából együtt bavonkint és fe­­jenként 15 kilogrammot, 15 éven aluli férfi és női munkások, valamint egyéb családtagok 12 kilogramm terményt igényelhetnek. Min­denki más részére is ideértve a rendszeres mezőgazdasági munkát nem végző termelőket is, a naponkint fogyasztható lisztmennyiség 240 gramm. Ha a terméseredmények megen­gedik, a közélelmezési miniszter a mezőgaz­dasági munkások, valamint az ipari munká­sok részére pótadagokat állapíthat meg. Vetőmag címén kát, holdankint búzánál 100, rozsnál 110, árpánál 100, zabnál 90 bükköny­nél 90, kölesnél 20, tatárkánál 70 kilogramm oldható fel. Lótartásra feloldható: nehéz munkát végző lónál egy évre legfeljebb 7 métermázsa zab; tenyésztésre szolgáló ménlovaknál 12, két éven aluli csikóknál 3 métermázsa zab. Sertéshizlalásra árpa és zab általában nem használható fel. Ugyancsak tilos árpa és zab felhasználása szarvasmarha eltartására. Kivé­tel csak a tenyészállatokkal tehető. Baromfi­­állomány eltartására csak ocsu vehető igény­be. Ocsunak csak a cséplés vagy rostálás al­kalmával nyert áljagabona tekintendő. Az ál­lathizlalásra szükséges tengeri adagok megál­lapítását külön rendelet fogja szabályozni. A sertéshizlalás A sertéshizlalás engedélyhez van kötve. Egy darab sertést mindenki hizlalhat, akinek so­vány sertése és saját termésű takarmánya van. Egy darabon fölül bárki csak annyi sertést hizlalhat, ahány sertés zsírjára és szalonnájá­ra a háztartásban, vagy gazdaságában ellátást élvező személyek, így munkások ellátásához a fejadag alapján szüksége van. A hizlalási engedélyt kis- és nagy­községekben két darab sertésig az illetékes elöljáróság, azon fölül a főszolgabíró vagy a polgármester. Húsznál több sertés csa­k a földmivelési miniszter en­gedélyével hizlalható. A sertések levágása o­ak hatósági engedéllyel történhetik. Hizla­lást közszükségleti célokra csak azok végez­hetnek, akik az Országos Sertésforgalmi Iro­dával szerződést kötnek. Gazdálkodók, gazda­­szövetkezetek (társulatok) és ipari hizlalók. Beszerző csoportok, fogyasztási szövetkeze­tek, hadiérdekű üzemek, valamint 10,000-nél több lakossal bíró községeik­ és városok saját szükségletükre saját telepükön is hizlalhat­nak. A spanyol járvány terjed (A Dunántúl tudósítói­nak telefinjelentése.) Berlin, július 1. A Lokalanzeiger jelenti Müncheniből. A spanyolországi járvány aggasztó mérték­ben terjed. Akik a betegséget megkapják, szédülést és fáradságot éreznek. Több ízben megtörtént, hogy az utasok a pályaudvaron rosszul lettek és nem tudtak elutazni, hanem kórházba kellett őket szállítani. A telefon­­szolgálat lebonyolítása is rendkívül nehezen megy, mert a központban sok kezelőnő meg­betegedett. I s­ c_¡*5­.*cos MODIANO clubspéci­alité cigarettapapír £5 HÜVELY FELÜLMÚLHATATLAN cft -jLySian* A VÉDJEGYRE­Z A pécsi ügyvédi kamara közgyűlése A bevonult ügyvédek jövője Pécs, július 1. A pécsi ügyvédi kamara június 30-án tar­totta S­z­u­­­y János elnök elnöklete alatt ez évi rendes közgyűlését. Bevezető beszédében az elnök hivatkozott arra, hogy már 3 háborús év közgyűlését zárta be azzal az imaszerís óhajjal, hogy vajha a leg­közelebbi közgyűlést győzelmes béke áldásai között tarthatnák meg. Sajnos ezen óhaj tel­jesülését esküdt ellenségeink kitartása mind­eddig megakadályozta. Majd megemlékezett a hadban levő kartársaikról. Lerótta irántuk a kegyelet és elismerés adóját és hangsúlyoz­za, hogy gondoskodni kell, hogyan segítsenek a várva-várt béke után deresedő fejjel hazatérő Mar társaikon, rotriba dőlt exist­enciájukon. E nagy munkához nem­ elég a kamarák segít­sége, hanem e téren mélyreható, sokoldalú kormányintézkedésre van szükség, mert ez a keserves probléma, bármily nehéz is, jóaka­rattal mért is megoldhat­ó, csak oly kormány kell hozzá, amely azt vallja: meg akarom­ men­teni azt a­ nagy erkölcsi tőst, mely az ország ügyvédségében rejlik. Megemlékezett e tárgyal kapcsolatban a budapesti ügyvédi kamara kezdeményezésére múlt év november havában tartott országos ügyvédi értekezletről, ahol 14 kérdésben ho­zott az értekezlet üdvös határozatot. Mind­annyi a hadból hazatérő ügvédek tervbe vett existenciális felsegélyezését célozza. Kifejtette ezek után beszédében, hogy az igazságügyi kormány az ü­gyvédek anyagi vi­szonyai javulását célzó gondoskodást tanúsí­tott ama rendelkezésében, hoggy a telekköny­vi helyszínelési, telekkönyvi kiigazítási mun­kákat díjazott ügyvédekre kívánna bízni, kü­lönösen pedig ama törekvésével, hogy tör­­vényhozásilag kíván gondoskodni arról, hogy a vaigvontalanok jogvédelmét a bimnarfyi hiva­talos védelmet az államkincstár részéről tisz­­teletdíjban részesítse. Kiterjeszkedett még a továbbiakban a ka­mara elnöke a kormány igazságügyi politiká­jára. E nehéz viszonyok között a kormány fel­adata nem lehet más, mint a hadviselési hábo­rús szükségletek, fedezéséről, a háborús törvé­nyekről való gondoskodás és ama törekvés, hogy a várva-várt áldásos béke mielőbb meg­köthető legyen. E feladat mellett a háború utáni időre marad sok fontos igazságügyi tör­vényalkotási munka befejezése, mint az álta­lános polgári törvénykönyv végleges befeje­zése, kereskedelmi jog revíziója, a büntető kódex átdolgozása, az ügyvédeket legközvet­lenebbül érdeklő ügyvédi rendtartás reform­ja. Kell, hogy gondoskodás tárgyát képezze a bírói függetlenség biztosítására szolgáló bírói automatikus előléptetés, anyagi helyzetük javítása. Mindeziránt kötelező ígéretet tett a jelenlegi igazságügyi miniszter, hangsúlyozván beszédében, hogy a hadbavonult ügyvédek szenvedéseit a kormány igyekezni fog eny­híteni. Az elnöki megnyitó után áttért a közgyűlés a tárgysorozat­ letárgyalására és Büchler Dávid dr. helyettes titkár ismertette az évi jelentést a kamara évi működéséről és a jog­szolgáltatás terén tett tapasztalatokról, amely jelentős nyomtatásban fog megjelenni. Zöld Sándor dr. pénztáros pedig pénztári jelenté­sét terjesztette elő, mely után letárgyalták a közgyűlés többi tárgyait. Az eléggé látogatott közgyűlés a déli órákban végződött.

Next