Dunántúl, 1918. augusztus (8. évfolyam, 173-195. szám)

1918-08-03 / 173. szám

2. oldal. A szigetvári hősök emlékének megörökítése Pécs, aug. 2. Megemlékeztünk már több ízben arról, hogy Szigetvár közönsége Zrínyi Múzeum egyesü­letet alapít. Az egyesület elnöke R­u­s­a Ernő dr. és titkára Farkas Gyula most bocsát­tatták ki felhivásukat, amelyben többek közt ezek­et mondják: — Szigetvár és vidékének közönsége a hálás kegyelet érzésétől buzdítva arra törekszik,­­hotgy a régi idők mulasztásait jóvátegye. Ezért nemzetünk világhírű nagy hősének Zrínyi Miklósnak, a nagy történelmi tragédia szín­helyén Szigetváron méltó szobrot­ állítani, az összes szigetvári hősök emlékét megörökíteni, minden tárgyat, képet, rajzot, könyvet, fegy­vert és zászlót, mely a hősök emlékét dicsőíti, egy múzeumba szent ereklyeként összegyűj­teni és Zrínyi Miklós szigeti várát történelmi múltjához mélt­ó állapotba hozni szándékozik, általájában a Zrinyi-kultuszt kívánja ápolni. Valóban nemes, magasztos eszme, melynek megvalósítása minden hazafi közreműködését kötelességgé teszi. — Zrínyi Miklós ragyogó vitézségével Szi­getvárt világhírűvé és saját nevével kapcsola­tosan egy tiszteletre méltó fogalommá emelte: az önfeláldozó hazaszeretet, a bámulatos ma­gyar hősiesség és vitézség fogalmává. Ami az ókornak Leonidás és Termopile vala, az ne­künk Zrínyi és sasfészke: Szigetvár. És ha a német császár híressé vált beszédéből tudjuk,­­ Zrínyi példáján tanulják az önfeláldozó hazaszeretet, mennyivel inkább kötelességünk nekünk, kik­et a magunkénak valljuk. Zrínyi emlékét a serdülő magyar nemzedék lelkében megtrögzíteni és ápolni. A Zrinyi-kultusz ápolására és a szigetvári hősök emlékének fentartására Szigetváron „Zrínyi Miklós Múzeumegyesület“ alapítta­­tott. Ez a kulturegyesület vezetőség minden­kit kér, hogy az egyesületet pártolásába vegye, tagul belépjen és tagok­­és muz­eumi tárgyak gyűjtésében támogassa az egyesületet. Az egyesületnek alapító tagja az lehet,­­aki 100 korona alapítványt tesz. Pártoló tag egy­szer és mindenkorra 50 koronát fizet. Rendes tag lehet, aki 6 éven át évenként 4 koronát fizet és rendkívüli tag lehet, aki évenként 6 éven át 2 koronát fizet. Ötven év előtti pécsi események 'iSta'&W Közli: K. E. dr. Január. — A légszeszvilágitási társulat részvényei gyorsan kelnek a közvélemény re­ménye, hogy az összes részvények alá fognak íratni. — A „Somogy“ szrekesztősége arról értesíti a pécsi közönséget, hogy ezután Ka­nizsán fog megjelenni. Reméli a szerkesztő­ség, hogy onnan inkább fogja képviselhetni Somogyvármegye érdekeit. — Bányatelepen himlőjárvány ütött ki. — Battyány Kázmér, Deák Ferenc és Széchenyi István arcképei a megyeházán kifüggesztettek. —­ Kereskedel­mi társaskör alakulása terveztetett. Elnökül Justus Lipót, alelnökül Grün Béni szemel­­tettek ki. — Nagy vita folyt a vármegyei közgyűlésen a mohácsi törvényszék tárgyá­ban. Mohács község kérelmére ugyanis a mi­nisztérium a mohácsi törvényszéket meg­szüntette és azt a megye joghatósága alá ren­delte. A vita afölött folyt, vajjon volt-e joga Mohácsnak a törvényszékről lemondani. Részt vettek a vitában Ribiánszky József, Kajdacsi, Dittrich és Goócs Gyula. — Repics Vince óbudai tanító megválasztatott a mintát főelemi tanoda tanítójául. — Az első farsangi táncvigalmat nem lehetett megtartani, oly ke­vesen jöttek össze. — Az üszögi csárdában táncvigalom volt, amely alkalommal suhan­­cok az uradalmi kertészt agyonverték és a korcsmárost halálosan megsebesítették. — Az izraeliták egyenjogusítási ünnepélyt tar­tottak. — Megnyílt a pécsi Lloyd társaság, tárgyalás. Azzal volt Polgár vádolva, hogy az 1867-iki városi tisztújításon dr. Dittrichet megsértette. Elnök volt a tárgyaláson Majo­­rossy János, bírák: Rásky Mihály, Werner Ferenc, Zavaros Péter és Lamm­er Frigyes. A sajtóbíróság 300 írt. pénzbüntetést szabott ki. Április. — A Pécs-barcsi vasút tisztvi­selői kineveztettek, de egyelőre a Mohács­­pécsi vasút egyes állomásain a távirászatot­­tanulják. A pécs-barcsi vasút meg fog nyit­tatni. Ez lesz az egyetlen vasút Európában, amelyhez út nem vezet. Az árukat ezért Üszögön kellett kirakni és kocsin behozni. — A Dunagőzhajózási társaság tervbe vette a szabolcsi vasutat. Május. — Megnyittatott a pécs-barcsi vasút. A megnyitás napján a vasúttársaság ingyen meneteket rendezett a közönségnek. A minisztérium egy titkárt küldött Pécsre, hogy a postán a régi rendetlenségeknek vé­get vessen. — Belleberg Nándor vpostahiva­­tali főnök közzétette, hogy a postahivatal ál­lamivá alakult át. — A­ közvéleményt az a kérdés foglalkoztatta, hogy a tervbe vett du­nai hid Bezdánnál vagy Erdődnél épittessék-e meg. — Percel Miklós főispánná neveztetett ki. — A pécsi pénzügyigazgatóság Kapos­várra helyeztetett át. — A pécsi dalárda el­nökévé Radenich János lett megválasztva. Junius. — A Pécs-barcsi vasúton a vo­nat a 7-ik őrháznál kizökkent. A mozdony és 15 kocsi eltörött. — A pécsi dalárda a Czin­dery kertben „Dalkert“ rendezett, amelyen Majláth országbiró is megjelent. — Dr. ..Ditt­rich Ignác ügyvéd Baranya és Pécs gimen­to- DUNÁNTÚL Szombat, 1918. augusztus 1­ Baranyában nem rekvirálnak 5400 vagon gabonát szállit a megye Pécs, aug. 2. (A Dunántúl tudósítóiétól.) Már minálunk Baranyában az 1918-as esz­tendőben, ha igaz, nem fognak rekvirálni. Szenge Ferenc alispán előterjesztést tett a közélelmezési kormánynak olyképen, hogy a vármegye a zaklató, kellemetlenségekkel és nehézségekkel járó, ismétlődő rekvirálások elkerülése végett hajlandó egy jelentős meny­­nyiséget, amely a vármegye termelési ará­nyának is megfelel, beszolgáltatni. Ez a meny­­nyiség 5400 vagyon gabonának felel meg. Az 5400 vagyon beszolgáltatása a vármegye gaz­dáinak nem kevés gondot okoz. A baranyai földek csak átlagosan jó termésűek, de ko­rántsem olyanok, mint a bácskai, bánsági stb. földek, amelyeknek termőképessége messze elkerüli a baranyai földekét. Hogy a várme­gye gazdái mégis hozzájárultak­ ennek a nagy mennyiségnek a beszolgáltatásához, annak egyetlen oka, hogy az egyszeri, de súlyos ál­dozathozatallal megszabaduljanak a rekvirá­­lással járó és elkerülhetetlen zaklatásoktól és kellemetlenségektől. A beszolgáltatandó 5400 vagyon gabonát, amelyben minden nemű gabona benne foglal­tatik, egyelőre önkéntes felajánlás útján kí­vánják összehozni. A vármegye alispánja meg­hívta a vármegye földesgazdáit és a járás fő­­szolggabíráit, akikkel járásonként tárgyal a fel­ajánlásra vonatkozólag. Ma délelőtt a dár­dai és mohácsi járás gazdái jelentek meg a vármegyeházán. A termés és a földbirtok arányában ajánlották fel a beszolgáltatandó mennyiséget. Ahol a bizottság nem találta ele­gendőnek az önként felajánlott mennyiséget, ott a jól bevált sróf-rendszert alkalmazta és mindig sikerrel. Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy a vármegye nagyobb birtokosai csaknem minden egyes esetben termésük alá­ Egy üzleti, egy olvasó és billiárd termen kí­vül társalgó terme is volt. Február: A pécsi Sakk egylet tisztújító közgyűlést tartott. Elnökké Szigriszt József, alelnökké Vész Albert, pénztárnokká Bechin­­ger Sándor, titkárrá Guttmann Joachim vá­lasztottak meg. — A Czindery kertben cir­kusz működött. A közönség úgy tódult a cir­kuszba, mintha a jegyet csak ingyen oszto­gatnák. — Megalakult a Pécsibarcsi vasút igazgatósága. Elnök lett Majláth György. —­ A lovas katonaság zenekara feloszlott, ez al­kalomból a tisztikar bucsuestélyt rendezett. — A pécsi posta állam postává emeltetett. Személyzete szaporittatott, állt négy posta­tisztből, három járulnokból és négy levélhor­­dóból, kik a közönségnek a gyakran felpa­naszolt „adóztatással­" többet nem alkalmat­lankodtak. — A németürögi képviselőválasz­tás elmaradt, mert a Simonyi pártiak megtá­madták a Perces pártiakat. Március. — Meghalt Kelemen József nagyprépost, 1200 frt-ot hagyott jótékony célra. — Batinán 12 ember a Dunába fuladt. — A pályaudvarhoz vezető úttest kiépítési költségeihez a vasúttársaság 2000 frt-ot aján­lott a városnak, azon feltétellel, hogy lega­lább a földmunkák március végéig elkészül­jenek és hogy ezen után vámot szedni ne le­hessen. — Szalántán Simonyi Ernő egyhangú­lag megválasztatott képviselőnek. — A Duna­­gőzhajózási társaság a városnak 100.000 irt. kölcsönt ajánlott fel. — Dr. Dittrich Ignác ügyvéd a Polgár József elleni sajtóperének tárgyalására plakátokon hivta meg a kö­zönséget. Ez volt Pécsett az első sajtóperi­ngában tették meg ajánlataikat. A fennmara­dó szükséges mennyiséget a beszolgáltatásra nézve járásonként fogják felosztani. Ezzel kapcsolatban csak azt kívánjuk még megjegyezni, hogy a vármegye közönségét ilyen közelről érdeklő kérdésben érdemes vol­na a vármegye hivatalos körei részéről a saj­tót is informálni, illetve informáltatni. A városok 8 és fél kges fejadag megállapítását követelik . A Dunántúl tudó­sít­ói­nak telefonjelentése.) Budapest, aug. 2. A városok kongresszusának állandó bizott­sága ma délelőtt tartotta ülését Bódy Tiva­dar polgármester elnöklésével. Várhidy Lajos a kongresszus napirendjét ismertette. Megvitatták a rendőrség államosításának, a mozi szabályozásának és a városok közellá­tásának kérdését. A rendőrség államosítását illetőleg elhatá­rozták, hogy követelik a nem képesített régi rendőrségi tisztviselőknek átvételét az új szer­vezetbe, továbbá az államosításnak egyidőben való megvalósítását. A mozgófényképszínházakról szóló törvény­­javaslatot örömmel üdvözlik. Végül a közélelmezési kérdésben a 8 és fél kilogrammos fejadag megállapítását köve­telik. sa&asies&xeBBsaanBasiBSHBBBHiHaHBa Uj fordulat az albán hadműveletekben '■4 Dunántúl valósít,'dának telefonjelentése.­ Rotterdam, aug. 2. A Daily Mail katonai értesülése: Az albán hadműveletekben uj fordulat kö­vetkezett be. Az olaszok 22-én észrevették, hogy az ellenség erősítéseket kapott a De­voll kanyarulatban és egyesült azon csapatok­kal, amelyek a Silova hegységben voltak. Az osztrák és magyar csapatok nagy erőfeszí­téseket tesznek és az egész észak Balkánról sürgősen összevonták csapataikat a Skumbr és Semeni folyók között. ■un ' un m»

Next