Dunántúl, 1918. augusztus (8. évfolyam, 173-195. szám)

1918-08-31 / 195. szám

t szombat s61. augusztus 3­1. DUNÁNTÚL­ i pécsi elemi iskolák új tanéve­­ ----------­A beiratások Pécs. aug. 30. Pécs sz. kir. város állami elemi iskoláiban a jövő 1018—19. tanévi beiratásokra nézve a következőket hozzák köztudomásra: Az elemi népiskoláknál a tanköteles nö­vendékek beiratása szeptember 2., 3., 4. és 5. napjain mindenkor d. e. 8 órától 12 óráig történik. Ugyanezen napokon d. u. 3—5 óráig a javító- és magánvizsgálatok tartatnak. A ja­vítóvizsgálatért díj nem fizetendő. Az ünnepélyes Veni Sancte szeptember 6-án reggel 8 órakor lesz, a tanítások pedig szetpember 7-én kezdődnek. Később jelent­kezők ellen a törvény szigorát alkalmazzák. Az összes népiskolák első osztályába rend­szerint csak azokat a fiú- vagy leánygyerme­keket veszik fel, kik behatáskor életük 6-ik évét már betöltötték vagy legföljebb a tanév 3 első hónapján belül töltik be. Az ismétlő-iskolaköteleseknek (13—15 éves) vagyis azoknak a növendékeknek, kik sem az iparos-tanonciskolába, sem pedig a középiskolába, vagy polgári iskolába nem járnak, beiratása szeptember hó 8-án lesz a felső-vámház-utcai és makár-utcai áll. nép­iskolákban. Azok a tankötelesek, kik a törvény által előszabott ebbeli kötelezettségüknek nem, a városi, hanem más tanintézetben tesznek ele­get, azt a hatóság felhívására igazolni tartoz­nak. Minden tanuló rendszerint csak azon kerü­letbeli iskolánál iratkozhatok be, melyben la­kása van, s ettől való eltérésnek rendkívüli körülmény esetén csakis az illető szülő indo­kolt kérelmére a gondnokság elnöke adhat engedélyt. Az iskolakerületeket a következőképen osztották be:: A belvárosi elemi fiú- és leányiskola kerü­letébe tartoznak: Anna-, Apáca-, Arany Já­nos-, Báró Bánffy Dezső-, Boltivköz-, Ber­csényi-, Citrom-, Czinderi-, Dischka Győző-, Deák-, Eötvös-, Fürdő-, Ferenciek-, Gábor-, Gizella-, Gyár-, Hal-tér, Hunyadi-, Imre-, In­­cédy Dénes-, Irgalmas-, Indóház-, János-,­­ Iván , miért jöttél? Mit akarsz újra éle­temben? Hagyj engem, menj vissza a te utad­­ra. Iván menj, nem akarom látni az arcod bá­gyadt szomorúságát, a szemed sötét árkát, az ajkad remegését, futottam előled Iván, most hagyj ... Ne bánts ... menj .. Hangja küzdő volt, a keze kinyúlt­ vissza­tartón ... — Anna Mária, ne vess meg, hogy jöttem. Hogy volt erőm, bátorságom újra az utadra lépni. Hívott a szomorúságod, a zokogásod, a gyötrődésed. Vissza kellett jönnöm. Után­­nad kellett jönnöm. Te hívtál. — Anna Mária, Te erővel, daccal elváltál tőlem, magadtól, a közös­­Szépségeinktől. El­jöttél a patakunk, az erdőnk vidékétől. El­hagytad az ösvényeinket, a göröngyeiket, a hasadékainkat, az apró szelíd virágainkat, a harangunk lady esti szavát. Idegenbe, messze­ségbe futottál, hogy magad mögött hagyj min­dent, engem is, sikerült? Mondd Anna Mária, mondd bátran igy van? Hiszed, hogy elhal­ványulhat közös kincseink fénye? ... Anna Mária Te hallgatsz, de a kezed, ez a jó kezedé remeg az enyémben. Anna Mária jöjj vissza, velem jöjj ... Betakarlak a hidegben, megvéd­tek a viharban, ne légy dacos, csak jöjj, csak engedd, hogy vezethesselek vissza az aká­cokhoz ... a zelastocóvi akácokhoz . . . Elhallgatott. Ajka rákulcsolódott a fehéres világító kézre. Az éjszaka őrködött, a csönd betakarta őket. Hallottam a szívük csendes dobbanását. A lány szabadon maradt balke­zével megsimította gyönyörű homlokát, be­szélni kezdett remegőn vontatottan: — Iván, kösznöm, hogy jöttél utánnam. ! József-, Jókai-tér, Kaposvári-, Káptalan-,­­ Kardos Kálmán-, Kazinczy-, Király-, Kisfa­­i Judi-, Líceum-, Mária-, Majláth-tér, Majláth-, Megye-, Mór-, Munkácsi Mihály-, Mátyás Flórián-, Perczel-, Péter-, Papnövelde-utca (papnövelde-épület sarkától a Kis-Flórián­­kezdetéig), Papnövelde-köz és Plébánia-köz, Rákóczi-út, Ráth-utca, Ráth-ipartelep, Sik­lósi-utca, Sczitovszky-tér, Szabadság és Ti­­már-utca. Az Ágoston-téri elemi iskola kerületébe tartoznak­: Ágoston-tér, Ágoston-, Ágota-, Antal-, Bajnok-, Alsó- és Felső-Haviboldog­­asszony-, Alsó- és Felső-Malom-, Alsó- és Felső-Puturla-, Bástya-, Barátúr-környék, Bányatelepi-út, Batthyány-, Dohány-, Fejér­­váry-, Ferenc-, Gáspár-környék, Gáspár-, Hatház-, Hegyalja-, Haviboldogasszony-dülő, István-, Klapka-, Kossuth Lajos-, Kálvária-, Kígyó-, Kis- és Nagy-Flórián-, Nap-, Kispiri­­csizma-, Kis-Boldogasszony-, Könyök-, Lég­­szeszgyár-, Mandula-, Márton-, Mihály-,Mind­szentek-, Nefelejts-, Papnövelde-, (a Kis-Fló­­rián-utcától keletre) Reáliskola-, Rigóder-, Szavolcsi-út, Sörház-, Szőlő-, Szőlőköz-, Tettye-, Tettye-tér, Ó-temető-, Újvilág, Vá­sár-tér, Virág-, Zerge-, Zidina-környék, Zöld­fa-, Zsinkó István-utcák és terek. a felső-vámház-utcai iskola kerületébe tar­toznak: Alsó és Felső-Balokány-, Csokonai-, Erzsébet-, Farkas István-, Felső-Vámház-, Gründler-, Halász-, Harangöntő-, Katalin-, Kis-, Lánc-, Major-, Orsolya-, Pucher-, Sán­dor-, Temető-, Vámház-, Zsolnay-utca és a keletre eső kültelkek. Ujhegyi-dülő-, Pécs­­váradi-út, Mohácsi-országút és Üszög; a szigeti külvárosi elemi iskola kerületébe tartoznak: Alajos-, Atilla-, Árpád-, Bálics-, Báthory-, György-, Garay-, Hadapród-, Kis­­gyüd-, Kaszárnya-, Kinizsi-, Kiskirály-, Me­­gyeri-út, Nyár-, Nyír-, ősz-, őz-, Pacsirta-,­­ Petrezselyem-, Petőfi Sándor-, Radnics-, Ró­­kus-alja-, Rókus-, Rét-, Szigeti-országút, Sánc, Tavasz-, Tábor-, Tábornok-, Vitéz-, Vilmos-, Xavér-utca és a nyugatra eső kültelkek, a bányatelepen és vidéken lakó szülők Hívtalak minden órában az imádságomban, a könnyeimben a virágaimmal, az esők zuhata­­gában, a felhők repülésével. Köszönöm, hogy vártad e hívásomat, hogy vágytad. Iván, hogy elhagytam a vidékünket, a múltad űzött. Ak­kor is ez kergetett a távolságba, a messzeség­be, most is ez tart vissza, hogy ne rohanjak veled a sötét égbe, az éjszakába. A te két ke­zed már kötve volt mikor összejöttünk. Egy asszony sötét szemsugara kötötte le régen és te hagytad, hogy kösse. Nem vagy hibás, bű­nös, a sorsod átka. Én azonban nem tudok megalkudni és nem tudom hinni, hogy te aki egyszer a két kezét bilinccsbe verette, ilyen hirtelen megoldjon mindent a mi a múlthoz láncolta, Iván, szerettelek, érezted, megmu­tattam, most megmondom: s minden simulás­­ban ott kisértett a lelkem mélyén múltad asszonyának ismeretlen, szomorú mosolya- Iván gőgös vagyok most is, a fájdalom ele­szántása után is. Ha első nem lehettem az életedben, utoljára nem akartam­­ragyogni sáppadt csillagként az életed sötét egén. Visz­­szaadlak a múltadnak. Ezért jöttem idegenbe menj és bocsás meg ... én szerettelek ... Kezét kivonta a férfiéból Hátrament az ablaktól. Láttam, hogy bezárja a táblákat, hogy összehúzza a függönyöket. Nem vártam tovább. Leugrottam a kerítés­ről, rohantam hazáig. Vissza se néztem, be­csuktam az ablakom. Lefeküdtem. Elalvás közben, láztól vacogva sutttogtam: — Anna Mária ... Iván Zelastoc ... sze­gény nyomorultak... gyermekei, ha nem is tartoznak az I. cs. kir. szabadalmazott Dunagőzhajózási társulat kö­telékébe, az ezzel létrejött megegyezés foly­tán mégis a társulat népiskolájába vétetnek föl, miért is azok a kitűzendő időben tartoznak oda beiratkozni. Rácváros vidékén lakó szülők gyermekeiket akár a rácvárosi közs­­iskolába, akár pedig a szigeti külvárosi iskolába írathatják be, azon­ban ott tartoznak iskolába járni, ahol beirat­koztak. Felhívják a szülőket, illetőleg a gyámokat, hogy gyermekeiket, esetleg gyámoltjaikat le­hetőleg maguk­ vezessék beiratásra, vagy leg­alább olyan felnőtt egyénnel küldjék, aki a lakást és egyéb fontos adatokat bemondani képes. A születési idő keresztlevéllel, vagy születési tanúsítvánnyal igazolandó. A beiratási dijak a következők: A népisko­lákban az 1908. évi XLVI. t.-c. 1. §-na­ks értel­mében a tanítás ingyenes, csak 50 fillér beira­­tási dij fizetendő, mely kizárólag az ifjúsági és a tanítói szakkönyvtár gyarapítására for­­dittatik. A szülőket, gyámokat figyelmeztetik, hogy az 1887. évi 22. t.-c. 3­ §-a szerint a minden­napi és ismétlőiiskolába járó gyermekeik, gyámoltjaik beiratása alkalmával a pécsiek az illető kerületi orvos, a vidékiek pedig köror­vosuk bizonyítványával beigazolni kötelesek, hogy azok eredményesen védhimlővel beoltva, illetőleg is idét beoltva lettek, avagy beoltási kötelezettség alól fel vannak mentve. 3. oldal Hírek Burián külügyminiszter lemondásáés Németország kiegészítést akar a lengyel határnál ! A Dunántúl tudósítói­nak telefonjelentése.) B­é­c­­s, aug. 30. A lengyel kérdéssel kapcsolatban hírek ter­jedtek el Burián gróf lemondásáról. Burián távozását azzal okolták meg, hogy a német fő­hadiszálláson tartott legutóbbi tanácskozások alkalmval a Burián által tervezett osztrák­lengyel megoldás nem talált helyeslésre. Né­metország állítólag csak úgy egyezik bele a Galíciával egyesült nagy Lengyelország meg­alakításába, ha a porosz határnál nagy kiegé­szítések történnek a német birodalom javára. Viszont erről a varsói pártok hallani sem akarnak. Burián lemondási hírét illetékes helyről megcáfolják. Politikai megbízható forrás sze­rint csakugyan szó van erről, de semmieset­re sem most, hanem a lengyel kérdés közeli stádiumában, nyilván akkor, ha tervezetét nem tudja megvalósítani. Amikor Hertling kancellár és H­e­n­t­z­e külügyi államtitkár Bécsbe jönnek, akkor lesznek a döntő tárgya­lások. Az új külügyminiszter jelöltek (A Dunántúl tudósítói­nak telefonjelentése.) Bécs, aug. 30-Burián utódjaként gróf S­z­é­c­h­e­n volt pá­risi és őrgróf Pallavicini jelenleg kon­stantinápolyi nagykövet személye jön komoly számításba. Még Szepticzky Szaniszló tábornok nevét is emlegetik, aki mint sklatonai atasé a diplomáciában is szolgált és most a lublíni kerület kormányzója. A lengyelek Buriánról (A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése.) K­r a k ó, aug. 30. Itteni lapok élénken foglalkoznak a bécsi hírekkel, hogy Burián állása megrendült, azért mert a lengyelek hibáztatják, hogy Burián nem elég erélyesen szállott síkra az osztrák-len­gyel kérdés megoldásában. A lengyel lapok viszont megállapítják Burián berlini tárgyalá­sainak politikai sikerét, tehát a szemrehányás jogosulatlan.

Next