Dunántúl, 1918. szeptember (8. évfolyam, 196-220. szám)

1918-09-26 / 217. szám

Csütörtök, 1918. szeptember 26. -DUNÁNTÚL viselő tífuszban halt meg. Burkovits Gyula 1900 óta áll ,a posta szolgálatában. Az ambi­ciózus tisztviselő vas szorgalommal és aka­rattal nehéz és terhes szolgálata mellett jogot is végzett és 1905-ben a pécsi püspöki jogaka­démián letette az államtudományi vizsgát. Most várta előléptetését a k­zigazgatási stá­tus keretébe, amelyet azonban a kérlelhetet­len halál megelőzött. Kortársai körében mély megdöbbenést keltett váratlan halála, akik lelkükben őrzik meg örök emlékét. Az elhuny­tat felesége és gyermekei gyászolják. — A lázadók dícsérője, Mézes Istvánná szül. Kovács Katalin pécsi mosónő ez év má­jus 20-án kiállott a Nyíl­ utcában levő lakása kapujába és dicsérte azokat a hatosokat, akik nem akartak a frontra menni, szidta a honvé­deket, kik ellenük fordultak, végül azt mond­ta, hogy agyon kellene lőni az urakat és a rendőröket. Az asszonyt ezért perbe fogták és ma azzal védekezett, hogy csak azt be­szélte el, amit az­nap a városban hallott és nem a saját véleményét, adta elő. Védekezése ellenére is a törvényszék bűnösnek mondta ki feldicsérés vétségében és eggy havi fogházra ítélte, az­­sztatás és gyilkosságra való felbutás vádja alól felmentette. Az ügyész e miatt fe­lebbezett az asszony pedig a bűnösség m°e, állanitása miatt és a büntetés enyhítése cél­jából. — Halálos ugrás. Barcs állomáson halálos végű baleset érte özvegy Horvát Józsefné paprikaárus kofát.. A pécsi vonat helyett a pakrácsba szállott be és tévedését csak akkor vette észre, mikor az elindult. Hirtelen leug­rott a vonatról, de oly szerencsétlenül bukott a vágányra, hogy agyrázkódást és koponya­­csonttörést szenvedett. A szerencsétlenül járt asszony még a helyszínen kiszenvedett.­­— A csendőrség létszámának szaporítása. A csendőrség létszámában — hír szerint — röviden nagy változások fognak történni. A belügyminisztérium rendőri osztálya úgy ter­vezi, hogy megszaporítja a csendőrörsök szá­mát 150—200 állomással, a csendőrség lét­számát pedig hatezer emberrel növelik. A je­lentkezések már folyamatban vannak, ezen­túl vitézségi érmes katonákat fognak csend­őrökké fogadni. Mindezek az előkészületek a leszerelés jövőbeni eshetőségeivel kapcsola­tosak, hogy akár a részleges, akár az egyön­tetű leszerelés simán mehessen végbe. Az ed­digi tapasztalatok szerint ugyan nagyobb za­varoktól és mozgalmaktól nem kell tartani, de a leszerelés óriási munkájánál a rendfentartás embereire is nagy szükség lesz. Ezzel kapcso­latban végre akarja hajtani a kormány a vi­déki rendőrség államosítását is és hogy a vidéki rendőrség teljesebben szolgálhassa a rendfentartás feladatát­, sok olyan munkától tehermentesíti, amelyek a városok dolgához tartoznak. — Hazatérő orosz foglyok pótlása. A föld­mívelésügyi miniszter leiratot küldött az ösz­­szes vármegyék alispánjaihoz a hazatérő orosz foglyok hazaszállítása következtében beálló­ra, hogy miután a régi orosz birodalomból származó hadifoglyok hazaszállít­ása a jövő­ben nagyobb arányokat fog ölteni, a gazdasá­gi termelés folytonosságának biztosítása cél­jából gondoskodni kell arról, hogy az orosz foglyo­k hazaszállítása következtében beálló munkáshiány a lehetőséghez képest pótoltas­sák. A miniszter felhívja az alispánok figyel­mét arra a rendeletre, amely a mezőgazda­­sági munkák ügyében kiadott kormányrende­letben foglalt intézkedéseket minden gazda­sági munkára kiterjesztette s amely rendelet­ben a gazdasági munkák biztosítása érdeké­ben a minisztérium a közigazgatási hatósá­goknak a személyes és egyéb szolgáltatások elrendelésére és a közerő igénybevételére a felhatalmazást általában megadta. Ennek a felhatalmazások alapján az alispánok felada­tává teszi, hogy az elsőfokú közigazgatási ha­tóságok útján a kérdés nyay jelentőségét szem előtt tartva a legnagyobb körültekintéssel gondoskodjanak arról, hogy olyan munkahe­lyekre, ahonnan a hadifoglyot hazaszállítás céljából elvonják, az általa eddig teljesített munka végzésére, amennyiben ennek a mun­kának elvégzése közérdek és nevezetesen a közélelmezés szempontjából is szükséges, il­letve fontos és a munkaadó a munkának a vég­zését másként biztosítani nem tudja, a mun­kaerő a személyes szolgálatra való kirendelés útján a lehetőségekhez képest biztosíttassék. Kifejezetten hangsúlyozza a miniszter, hogy az orosz hadifoglyok elvonulása következtében beálló munkaerőhiány pótlására az említett kormányrendelettel nyert felhatalmazás alap­ján elbocsátandó 1868—1899 évfolyambeli és esetleg ezután még elbocsátandó más évfo­lyambeli népfelkelésre kötelesek közül a me­zőgazdasági munkásokat és cselédeket, to­vábbá a tíz katasztrális holdnál kisebb szán­tófölddel bíró mezőgazdákat is tartós szabad­ságolásuk után gazdasági munkák végzésére igénybe kell venn.n A közigazgatás államosítása Az állítólagos tervezet (Budapesti tudósítónktól.)­­ Budapest, szept. 25. A 8 Órai Újság Írja: A közigazgatás államosításáról szóló javas­lat a belügyminisztériumban már elkészült. A napokban megküldik a tervezetet a közigaz­gatási ankét tagjainak. A javaslati alapjában Sándor János alapelvei alapján készült el. Az egész kinevezési rendszerre épül fel, áthelyezési joggl. Csak az alispánt választja a király hármas kijelölés alapján, vagy a vár­megye hármas kijelölése alapján a király ne­veli ki. Az alispán a VT. fizetési osztályban lesz de 10 év után, vagy 25 évi szolgálat után az V-be kerül. A főjegyzők a VTI. fizetési osz­tályba, később a VI-ba kerülnek és a király nevezi ki őket. A főszolgabirák a VIII. VTI. és VT. fizetési osztályba kerülnek, utóbbiba csak 200. A főbírókat­ az alterfőzöket és a szolga­bírókat a belügyminiszter nevezi ki. Az árva­székeket kikapcsolják a közigazgatásból és az igazságügyibe teszik át. Az egész státus az állam kezelésébe megy át, de a belügyminisz­ter nem lesz köteles mindenkit átvenni. Akik visszamaradnak, azok a vármegyétől kapják a nyugdíjat. A kinevezési rendszer mellett a vármegyei közgyűléseknek megmarad a jog­körük, valamint a bizottságoknak is. \ __ Törökország válasza :A Dunántúl tudósít­ójának telplonjelentése.) Konstantinápoly, szept. 25. A császári kormánynak valamennyi hadvi­selő államhoz intézett, békejegyzékére adott török válasz, amelyet a török követ már át­nyújtott Bécsben, a következő: — A császár és királyi kormánynak vala­mennyi hadviselő államhoz intézett békejegy­zéke, amelyben valamely semleges fővárosba, nem kötelező megbeszélésre hívja a hadvise­lőket, teljesen megfelel az ottomán kormány felfogásának, amelynek szövetségeseivel egy­ütt már nem egy ízben adott kifejezést. Az ottomán kormány kijelenti, hogy ezen a meg­beszélésen hajlandó részt venni. Az angol válasz :A Dunántúl tudósítójának telpi­­­plontásr­a B­é­c­s, szept. 25. Az angol kormány a békejegyzékre adandó válaszát ma nyújtották át. A Vatikán megkapta a békejegyzéket B­é­c­s, szept. 25. A Vatikán ma kapta kézhez a békejegyzé­ket. Augusztusban 420.000 tonnát sülyesztettek el a németek .A Dunántúl tudósítói­nak telefonjelentése.) Berlin, sz­ept. 25. A Wolf ügynökség jelenti: A német búvárhajók augusztusban 420.000* bruttó regisztertonna hajóteret sülyesztettek el. Ezzel a háború kezdete óta elsülyesztett­­ hajóké 19 millió 220.000 tormát vesztett 5. oldal. , Zsidó csapatok harca Palesztinában a törökök * ellen . A Dunántúl tudósítójának telefonjelentése­i London, szept. 25. Palesztinából jelentik: Jordántól keletre az ellenség Hedzsák vas­út mentén Azmaní felé vonul vissza. Ellensé­ges ausztráliai, nyugatindiai és zsidó csapatok üldözik őket, akik elérték Esantobot és ágyu­kat zsákmányoltak. — Védekezés a spanyol nátha ellen. Az utóbbi időben Pécsett fellépett nagyfokú spa­nyol betegség leküzdésére vonatkozólag kö­zöljük a spanyol betegség ellen való védeke­zési módot. Az influenza (spanyol­nátha) megtette európai körútját és jelenleg hazánk­ban uralkodik. Városunkban már eddig is sok ember betegedett meg spanyolnáthában, le­folyása eddigelé elég kedvező, de nem tudni mely esetben válhat az veszedelmessé, tehát óvatosságra, elővigyázatra van szükség. Ezen betegség nagyon ragályos, j­elemzi a gyors el­terjedés és a tömeges megbetegedés. Az in­fluenza rendszerint nagy lázzal, idegfájda­lommal hurutos tünetekkel és gyakran az emésztő szervek megbetegedésével jár. A baj többnyire 2—4 nap múlva megszűnik. A láz megszűnése után bágyadtság és gyengeség marad vissza. A visszaesésre nagy a hajlan­dóság és gyakran fordul elő, különösen ak­kor, ha a betegek egészségük teljes vissza­nyerése előtt megkezdik rendes foglalkozásu­kat, hogy a betegség tartama alatt, mint an­nak lezajlása után az elgyengült szervezet hajlamosítja az egyént az influenzához köny­­nyen csatlakozó küönféle betegségeikre, külö­nösen tüdő- és mellhártyagyulladásra. Ha az influenza lefolyt, a betegeket ne engedjük felkelni s a szobát elhagyni mindaddig, míg a test hőfoka és az érvelés rendes nem lett és a betegek erőhiányos állapota némileg meg nem szűnt. A tapasztalás ugyanis azt mutat­ja, hogy a visszaesés főképp olyan egyéneknél fordulnak elő, kik még csak javult állapot m­ellett foglalkozásuk után néztek. Beteg és gyenge embereknél a betegség könnyen vég­zetessé válhat, miért is a járvány tartama alatt tartsuk őket a lakásban; a beteget lehe­tőleg különítsük el, nehogy a bántalom az egész családra átterjedjen, az influenzabete­get ne látogassuk, tartózkodjunk nyilvános helyek látogatásától, mert nagyobb ember­tömegeknek összecsődülése a járványt na­gyon terjeszti. Különösen nagy gondot fordít­sunk az iskolát látogató gyermekekre. A spa­nyol náthában megbetegedett gyermeket ad­dig ne bocsássuk az iskolába, míg teljesen meg nem gyógyult, nehogy iskolatársai kö­zött a ragályt terjessze. — Oroszországi követelések bejelentése. Az Oroszországgal gazdasági károk megtérí­tését célzó, most folyó tárgyalások során fel­merült annak a szüksége, hogy az összes Oroszországban (beleértve a volt cári biroda­lom minden részét, mint Ukrajnát, a balti tar­tományokat Krím-fél­szigetet, Kaukázust, Szi­bériát, Finnországot stb.) levő követeléseikről pontos tudomásunk legyen, mert azokat Oroszországgal szemben csak így érvénye­­síthetjük. Ezért is az újonnan alakult külföl­di magyar vagyonérdeket védő szervezet fel­kéri az összes Oroszországban érdekelteket, hogy — amennyiben ezt a múlt évben az Or­szágos Központi Statisztikai Hivatalnál még meg nem tették volna — minden néven neve­zett oroszországi vagyoni érdekeltségüket (árun, pénzen, értékpapíron, folyószámlán, bérkövetelésen, ingatlan elkobzáson, zavar­gásnál vagy pogromnál szenvedett káron, el­hurcoláson, rekviráláson, internáláson stb. alapuló követelésekből eredőleg ( a szervezet­nél (V., Szemere­ utca 6.) még e hónap folya­mán okvetlenül bejelentsék, hogy így azoknak a most folyamatban levő gazdasági tárgyalá­soknál történő érvényesítésére a szervezet a szükséges lépéseket még idejében megtehesse. Ez utolsó alkalom elmulasztásából származó­­ joghátrányok a bejelentés elmulasztását fog­ja terhelni.

Next